Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-181
44 181. országos ttlés deczcmber 6. 1876. egyike által is aláíratnak. Tehát ő Felsége nem adhat ki rendeletet és intézkedést, a mely egy Budapesten székelő minister által nincs aláírva. A mi pedig* a felelősséget illeti, a következő §. ezt mondja : „A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásáért felelős " Kinek felelős a minister? Ezt határozottan meghatározza a 33. §., mely előírja, hogy ez mi módon, ki előtt és ki által gyakorlandó. Erre nézve nincs kérdés; hanem arra nézve, hogy ezen alapok és alapítványok ide tartoznak-e vagy sem? E tekintetben intézkedik a 6. §., mely ezeket mondja: „Mindazon tárgyakban, melyek eddig a magyar királyi udvari kanczelláriának, a királyi helytartó tanácsnak s a királyi kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy azokhoz tartozniok kellett volna s átalában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és átalában minden honvédelmi tárgyakban ő Felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni." Íme ez kizár minden kételyt arra nézve, hogy milyen természetök van ezen alapok- és alapítványoknak? De mit jelentenek ezen törvónyczikkek? Nem jelentenek egyebet, méltóztassanak az akkori naplókat felütni, mint azt, hogy az alapok és alapítványok kezelésének módja iránt az országgyűlésen panaszok merülvén fel: akkor a karok és rendek ő Felségének hozzájárulásával ezen alapok kezelési módjáról törvény által intézkedtek s kimondották, hogy ezek ő Felsége felügyelete alatt a helytartótanács által kezeltetnek. Az 1848-iki törvény pedig azt rendeli, hogy a mi addig a királyi helytartótanács által kezeltetett és intéztetett el: az ezentúl a ministerium által kezeltessék és rendeli azt, hogy a ministerium mindenért, a mit tesz : felelős. (Közbeszólás a szélső bal/elől: Egészen világosi) Ennél valami világosabbat képzelni sem lehet. Tehát épen azon törvények, melyekre hivatkozni méltóztatott, mondják ezt; de magából a dolog természetéből folyólag is következik : mert hiszen a minister is, nem mint Trefort Ágoston van megbízva ezen alapok és alapítványok kezelésével, hanem mint magyar vallás- és közoktatási minister, akár ki legyen az. Már pedig, ha mint olyan van megbízva: akkor az 1848. III. törvényczikk 4. §-a szerint felelős a képviselőháznak, a törvényhozásnak a maga eljárásáért. De egy minister sem merte ezt tagadni. Hiszen az államszámszék is azért állíttatott fel, hogy a ministerium által beterjesztett számadásokat megvizsgálván, arról az országgyűlésnek véleményes jelentést terjeszszen be. Ez a kötelessége az államszámszóknek; de feloldást a számszék nem adhat. Észrevételeket tehet s ezen észrevételeket a törvényhozásnak beterjeszti; de a törvényhozás határoz a felett: vajon a minister eljárása megfelel-e a törvénynek vagy sem ? s e szerint megadja vagy megtagadja a feloldást. A minister nem tagadta meg az államszékbői ezen számadásokat; csak midőn azt a csere-bere szerződéseket [kérte tőle: azokat nem terjesztette elő. (Derültség a szélső bal felöl.) De bármi legyen az eredmény, lehet hogy a dolog, a lehető legtörvényesebb módon lett elintézve ; de mi mégis szeretnők, a magunk belátása és meggyődése után kimondani, hogy mindazon gyanúsításoknak, melyek eddigelé a vallás- és közoktatási minister által kezelt alapok és alapítványok tekintetében egy- és másfelől is szórattak, a melyek sugva-bugva terjesztettek az egész országban, egyetlen egynek sincs alapja. Én igen óhajtanám ezt kimondhatni; mert nekem mint magyar embernek érdekemben fekszik, hogy a magyar kormányt ne terheljék oly vádak, melyek becsületére nem válnak. Ezek azok, t. ház, miket e dologra nézve elmondani akartam. Igen sokat szeretnék még és lehetne is e tárgyban elmondani ; de nem szándékozom a t. ház türelmét fárasztani. (Halljuk! a szélső balfelÖl) A mi a Várady képviselő ur által beterjesztett indítványt illeti, azt én részemről nem fogadhatom el; nem fogadhatom el azért: inert nem látok benne egyebet, mint egy uj törekvést, uj módot arra, hogy ezen kórdós megoldása hosszú időre elodáztassék. Azon bizottságban, mely az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldetett: magam is részt vettem, annak magam is tagja voltam. Az a bizottság nehéz körülmények közt működött. Először is a bizottság elnöke Nyáry Pál meghalt s akkor egy ideig a bizottság működése azon zavar következtében, melyei; ezen váratlan halál előidézett, fenakadt; ha jól emlékszem Szlávy képviselő ur választatott a bizottság elnökévé. Igen rövid idő múlva, alig hogy a bizottság megkezdte működését, Szlávy képviselő úrból minister lett, s mint minister nem lehetett a bizottság elnöke, ő tehát lemondott. Ily körülmények közt működvén a bizottság, az idő haladt és az országgyűlés végével a munkálat befejezve nem volt; annál kevésbbé, mert az albizottságok igen nagy halmaz anyagmegvizsgálására voltak hivatva és más részről azon anyag nem volt itt a házban, hanem azokat a ministeri hivatalokban Budán és az országos levéltárban voltak kénytelenek keresni. Mindezek oly dolgok, melyek megmagyarázzák, hogy ámbár több hónapig működött a bizottság: az eredmény nem felel meg annak, a mit más körülmények közt várhatott volna a képviselőház. Azonban a bizottság működése legalább azt az eredményt