Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-181

181. országos illés deczember ?>. 1S76. 41 tosakat, mint ma a lelkészek, — de mondom, mig a lelkészi kar hivatásának magaslatára fel nem tud emelkedni, addig én is azt óhajtom, hogy a polgári házasság hozassék be. (Élénk helyeslés.) Az oktatásügyre vonatkozó megjegyzésemben rövid lehetek: mert Molnár képviselő társam tegnap elmondott elveit magaméinak ismerem, s azokat a t. oultusminister ur figyelmébe ajánlom. Különben a költségvetést átalánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés.) Simonyi Ernő: Tisztelt ház! A vallás és közoktatási minister ur költségvetése tárgyalásánál oly nagy fontosságú ügyek vonattak be a tárgyalásba, hogy azokra nézve kimerítően nyilatkozni egy beszéd keretében egyáltalában nem lehet. Sajnálom, hogy ezen nagy fontosságú kérdések nem egyenkint tárgyaltatnak: mert valóban nagy fontosságuknál fogva megérdemelnék, hogy azokat a képviselőház kimerítően és egyenkint' tárgyalja. Itt van t. barátom Irányi Dániel indítványa a vallásszabadságra vonatkozólag; itt van Helfy t. barátom indítványa az alapok ós alapítványok kezelésére vonatkozólag, itt a minister ur jelentése a közoktatás-ügyről. Mindezek oly nagy-fontosságu kérdések, melyeket ha ezen tárczának teendőit akarjuk bírálat alá venni: meg kellene tüzetesen, alaposan beszélni. Én azt hiszem, hogy ez egy beszédben teljes lehetetlen. Mi az első kérdést illeti, a határozati javaslatot, melyet Irányi Dániel t. barátom beadott; erre nézve én megvallom, oly érvet, a mely bármely bíró előtt csak egy pillanatra is meg állhatna, ellene fölhozni nem hallottam. Az épen most előttem szólott képviselő ur azt mondja, hogy a vallásszabadságnak is kell korlátainak lenni. Engedelmet kérek én a vallásszabadságot ugy értem, hogy annak korlátait a polgári köztörvények képezik. Azon vallás, mely a köztörvényekbe nem ütközik : szabad vallás; hanem hogy a vallások, melyek különben a köztörvényekbe nem ütköznek, egy állam törvényei által bevett és nem bevett, vagy bevett, megtűrt vagy nem szabad vallásokra osztályoztassanak: ezt a vallásszabadsággal megegyeztethetőnek nem tartom. Ha oly vallás szándékoltatik behozatni, mely a polgárokat polgári kötelességeik teljesítésétől elvonja: ezt mint a köztörvénybe ütközőt az állam nem tűri, különben a lelkiismerettel nem gondol, mert az államnak egyáltalában nem feladata az egyesek lelkiismeretét regulázni, szabályozni, mert az teljes lehetetlen. Erre nézve meg kell vallanom, hogy azon utat, melyet a ministerelnök ur már a múltkor, midőn ellenezte Irányi t. barátom határozati javaslatának elfogadását, ugy ma is, határozati jaKBPV. H. NAPLÓ 1875-78. IX KÖTET. vaslatának beadásával követett: én másnak nem tekinthetem, mint annak, hogy ezen kérdés elodáztassék, a mely kérdésben a kormány egyenesen tagadólag fellépni nem mer, de a mely kérdésbe beleegyezni sem mer. Hogy mi oka ezen nem mérésnek, azt most hosszasan taglalni nem akarom ; hanem azt hiszem, hogy Irányi t. barátom eltalálta az igazat, midőn azt mondta, hogy a papság befolyásától fél. Már én megvallom, hogy magam is csak azon egy lehetőt látom, hogy a kormány attól fél, hogy a papság támaszát el fogná veszíteni Mondjanak valami más lehető okot, a mely plausibilis, — és én kész vagyok azt elfogadni; de ha nem képesek mást mondani: méltóztassanak megengedni, ón mást nem találhatok. E tekintetben én azt hiszem, hogy a papságnak érdekében levén ezen vallási reformokat vagy elmellőzni, vagy legalább egy időre elodázni: igen természetes, hogy ezen vallási reformokat ellenzi ós ellenzeni is fogja mindörökké. Arra hiába várakozik bármelyük ministerium, hogy ugy alakuljon a papság, hogy azt, a mi saját érdekét sérti, ne ellenezze. Hanem méltóztassanak megtenni azt a próbát, hogy a vallásszabadsági, a polgári házassági törvényeket megalkotják s méltóztassanak meghinni, hogy a papság ép ugy fogja támogatni az illető kormányt, — nem csak önöket, hanem minket is, ha mi lennénk a kormányon — (Derültség.) mint támogatta mostanáig, mig a vallásszabadsági, a polgári házassági törvény nem volt; hanem addig, mig föntarthatják azon törvényeket, melyek nekik befolyást adnak: természetesen ellenezni fogják a reformokat. A mi azon határozati javaslatot illeti, melyet a ministerelnök ur ma Irányi Dániel t. barátom határozati javaslata ellenébea beterjesztett, megvallom, nem tudom mit gondoljak róla. Az olyan, mintha a szabadelvű körben egy értekezlet alkalmával elhatározná a párt azt, hogy, ha a holnapi vitában a kormány megbukik: akkor támogatni fogja. Ez olyan eső után köpenyeg, hogy ily határozati javaslatot én soha a házban komolyan beadva nem láttam. Irányi Dániel t. barátom határozati javaslata azt kéri, hogy utasittassék a kormány, hogy törvényjavaslatot terjeszszen elő. A minister ur azt mondja, Irányi javaslata targyaltassek akkor, mikor a minister által beterjesztett törvényjavaslatok fognak tárgyaltatni. Hiszen kérem, ha a ministerium e tárgyban törvényjavaslatokat terjeszt be : akkor már Irányi javaslata teljesítve van: akkor nincs rá szükség, hogy njra targyaltassek. Mert, hogy mily irányban terjeszt a kormány elő javaslatot, azt Irányi nem határozta meg, csak átalános elvekben : polgári házasságról ós vallásszabadság-