Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-202
202 országos Illés január 26. 1871 393 ványt elfogadni? A kik elfogadják az indítványt, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Az indítvány elfogadtatott. Következik a 7. §. Molnár Aladár jegyző (olvassa a 7. §-t.) Elnök: Nem lévén észrevétel a 7. §. elfogadtatik. Az igazságügyi minister ur kivan szólni. Perczel Béla igazságságügyi minister: T. ház! Bátor vagyok egy indítványt tenni, a mely mint 8. §. következnék a törvényjavaslatban és a mely ekképen hangzik: „A jelen törvény határozmányai nem alkamazhatók először a váltó követelésekre, 2-szor a bejegyzett kereskedők kölesönös kereskedelmi ügyleteiből eredő követeléseire." T. ház/ Még azon időben is, a mikor az uzsora-törvény nálunk fennállott, de más országokban is, a kereskedelmi ügyletek mindig sokkal liberálisabb szempontból biráltattak meg még kamat tekintetben is. Mint méltóztatnak tudni 1840-ben a 16. törvényezikkben világosan kimondatott, hogy a kereskedelmi ügyletekből folyó kamatok és dijak, habár a törvényes kamatot és dijakat meg is haladják, uzsorának nem tekintetnek. Én ugyan ugy vagyok meggyőződve, hogy miután a jelen törvényjavaslat az általam most idézett 1840.16. törvényezikknek eltörléséről nem szól, magától értetik, hogy ezen törvényjavaslat sem a váltó, sem a kereskedelmi ügyletekre ki nem terjed; azonban miután magában e házban is e tekintetben kételyek merültek fel. de különben a budapesti kereskedelmi kamara is ezt mint kívánalmat fejezte ki azon petitiójában, a melyet a képviselőházhoz benyújtott: én tehát világosság okáért, miután ez a törvény intentiójának is megfelel, kérem a t. házat, méltóztassék ez általam ajánlt uj §-t mint 8. §-t. elfogadni. Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Gulner Gyula jegyző (olvassa az indítványt.) Almássy Sándor: T. ház! Ha ezen §. a melyben az mondatik, hogy a váltókövetelésekre ezen törvény nem alkalmazható, elfogadtatik : akkor egyáltalában nem értem, hogy miért beszéltünk mi a tegnapi napon a takarékpénztárakról, a hol a legtöbb kölcsönadások váltók által történnek nemcsak a kereskedőkkel, hanem a magán emberekkel is. Már most, ha a takarékpénztárak az általok kibocsátott váltóknál nem kötelesek ezen 8°/ 0-et megtartani: akkor nem értem, mi értelme van ezen B°/ 0 meghatározásának. Én ezen esetben azon reménységeket és kilátásokat, melyek a két-három napi vita alatt itt keletkeztek : egészen semmiseknek tartom. KÉP? H: NAPLÓ 1875-78. IX. KÖTET, Tudjuk azt, hogy az' országban a takarékpénztárak legkevesebb forgalma az, a mit földbirtokra betábláznak és a legnagyobb pénzforgalom, a mit váltókra kiadnak. Tudom én, hogy ezen törvényjavaslat nem kötelezi a váltókat; mert a váltónak nincs kamata és ennél fogva ezen uj §. beszúrását szükségtelennek tartom, mert mindnyájan azon feltevésben voltunk, hogy a takarékpénztárak annál fogva fogják a kamatot leszállítani: mert ezen törvényjavaslatban sehol sincs a váltóra nézve a kivétel kimondva. Ezen §. felesleges azért, mert azon morális pressió, a mely a törvényből kifolyik, elveszti élét. Ennél fogva én odajárulok indítványommal, hogy ezen §. mellőztessék. Remete Géza: T. ház! Én nem akarok a morális pressióra hivatkozni, mert egy törvény kétértelműsége által pressiót gyakorolni — nem tartozhatik a mi feladatunkhoz. A törvénynek világosnak s határozottnak kell lenni, elismerem; de azt vélem, hogy ezen ministeri módosítás nélkül is e czélnak megfelel, mert a kereskedelmi törvénykönyben a kamat a kölcsönös leszámítolásoknál meg van a törvényes kamatrai hivatkozással jelölve s ugy vélem, hogy a váltó után kamat nem jár, beperlés előtt, azt mindenki tudja, ki a váltóról hallott harangozni, tehát fölösleges, ha nem csalódom jelen módosítás, azért nem fogadhatom el. De azt nem tilthatjuk meg t. igazságügyministertól ha kedve van rá, hogy a kereskedelmi kamarát ne figyelmeztesse a törvény intentiójára, én részemről csak arra kérem, hogy méltóztassék egyszersmind a kereskedelmi kamarát figyelmeztetni, miszerint szerezhet magának a váltó jellegére nézve fogalmat egy váltó megtekintése által is s ő maga is feleslegesnek fogja tartani az ily módosításokat, ha a jelen tárgyalásokat figyelemmel kisérte, ha a kereskedelmi s váltó törvényt figyelemre méltatni fogja. Csemegi Károly: T. ház ! Megvallom őszintén, hogy azon átalakulások után, a melyeken a törvényjavaslat keresztülment, egyátalában nem volt szándékom többé felszólalni; hanem a most hallott szives felhíváshoz és utasításhoz mégis bátor vagyok hozzászólni. Eemete képviselő ur felhívja az igazságügyminister urat, hogy lenne szives értesíteni a kereskedelmi és iparkamrát a kereskedelmi törvény könyvnek azon §-áról, a melyben a kamatláb meg van határozva. Én szeretném, ha a t. képviselő ur az igazságügyminister urat, vagy engem azon helyzetbe hozna, hogy tudatlanságunkon segítve, megmutatná a kereskedelmi törvénykönyv azon §-át, melyben a kamatláb meg van határozva. Mert én ugy tudom, hogy a kereskedelmi törvénykönyvben kamatláb meghatározása nem fordul elő. És minthogy felfogásomnak és tudomásomnak ilyen sze-