Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-202
3^0 202. ornígos Illés január 26, 1877. Én t. ház., (Zaj,) a törvények ezen pontját, akkor sem tartottam volna helyesnek, mikor átalábaa az uzsora eltörléséről volt szó; de annak ma érvényben hagyását valóban ealamitásnak tartanám. A jelen törvényjavaslat iiitentiója az, hogy a biró mindazon esetekben, hol az uzsora nyíltan, világosan űzetik: az uzsora megítélésétől felmentve legyen. És mit tartalmaz az a §? Azt, hogyha a szerződésbe világosan fel van véve a tőkeuzsoráskodás : a biró azt megítélni tartozzék. Ha t i. a biró elé következő tartalmú kötvény hozatik: Felvettem száz frtot, kötelezem magamat arról félévenként 20°/ 0 kamatot, a tőke helyett a lejáratkor 200 frtot fizetni: ez esetben a biró le fogja szállítani a kamatot 2ܰj' 0-ról 8°/„-ra, de köteles megítélni a kikötött tőkét: mert világosan mondja a törvény, hogy az adott tőkénél nagyobb tőkének visszafizetése és kiköthető. Én tehát a törvény ezen intézkedését tovább fentartani, különösen a mai nap elfogadott törvényjavaslatban, nem tartanám helyesnek, indokoltnak. Beláttam, és az államtitkár ur legközelebbi felszólalása meggyőzött arról, hogy a titokban lappangva űzött tőke-uzsoráskodásra vonatkozólag valamely intézkedés meghozatala csak bonyodalomra, perlekedésre, zaklatásra adhat okot, és igy a beadott különvéleményt, melyet több képviselőtársammal beterjeszteni szerencsém volt, részemről helyeslem. Azonban felhívom a t. ház figyelmét arra, hogy ezen 3. §. első részének érvényben tartásával ne méltóztassék a tőke-uzsorának szabad tért nyitni, (Zaj.) Elnök: Méltóztassanak csendben lenni, mert valóban magam sem hallom a szónokot. Juhász Mihály: Ke méltóztassék arra a törvényben egyenesen provokálni. És én azt hiszem, hogy ily intézkedés tehető a nélkül, hogy azoknak, kik a tőke-uzsorát megszorító intézkedéstől annyira félnek, legkisebb aggodalma lehetne. Én t. i. indítványozom azt, — hogy az 1868. XXXI. törvónyczikk 3. §-ának első része, melyben a tőke-uzsora világosan benfoglaltatik: érvényen kívül helyeztessék. Ezen §-nak többi részét, a mely szerint az illető adós lekötelezteti magát hogy a felvett tőkét jobb vagy más minőségű értékben visszafizesse: fentartom, valamint hozzájárulok a tervezetnek többi intézkedéseihez, és ez esetre vagyok bátor egy indítványt a t. ház elé terjeszteni, melynek első pontja azt tartalmazza, hogy az 1868. XXXI. t.-ez. 3. §-ának a tőke-uzsorára vonatkozó része érvényen kivüi helyeztetik; ezen §-usnak többi része azonban, valamint az 1868. XXXI. t.-cz. e törvény által nem érintett többi intézkedése érvényben marad. Ajánlom ez indítvány elfogadását. (Helyeslés.) Horváth Gyula: (olvassa a módösitványt:) „A törvényjavaslat Ö. §-usa következőleg pótoltatik, illetőleg egészíttetik ki: 6. §. Az 1868. XXXI. t.-cz, 3. §-ának következő rendelkezése: „A szerződő feleknek szabadságukban áll az Írásbeli kölcsön szerződésben azt is kikötni, hogy a kölcsön vissszafizetése az adott tőkénél nagyobb összegben történjék" hatályon kivül helyeztetik; ezeu 3. §-nak. valamint az 1868. XXXI. t.-cz.-nek jelen törvény által nem érintettt többi intézkedése továbbra is érvényben marad." Vidliczkay József: T. ház! Szerettem volna, ha az ellenoldalról is felszólalt volna valaki, talán az előadó ur. Baross Gábor előadó: T. ház! Én akkor fogom nézetemet elmondani, a mikor jónak látom. (Helyeslés.) Vidliczkay József: T. ház! Én mindenekelőtt arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy a háznak közelebbi határozata után az 1868. 31. t.-cz.-nek már most más gyakorlati hatása lesz az életben, mint volt eddig. Méltóztatott a t. ház megállapítani azt, hogy a biró 8°/ 0-nál nagyobb kamatot meg nem Ítélhet: tehát a kamat maximum megvan határozva. Az, mit uzsorának nevezünk, a mit egyébiránt logikailag praecise definálni nagyon nehéz s minek valódi qualiíicatiója csak bizonyosadott körülményektől függ/—mondom az uzsora kótfélekópen űzhető; űzhető a tőkénél és a kamatnál. Az 1868. 31. t.-cz. megengedvén a kamat-magasságot, és ezt törvényesnek mondván ki in infinitum : ennek következménye az volt, hogy az uzsora a gyakorlati életben a kamatnál nyilvánult; hanem a mint a törvényhozás meghatározza a kamat-maximumot, már most az uzsora máskép fog nyilvánulni az életben; — mert, hogy az életben elvan terjedve: az kétségfelen,— nyilvánulni fog akkép, hogy a mint az ezelőtt kamatoknál mutatkozott, most a tőkénél fog a tőkéhez való hozzáirások alakjában mutatkozni. Vagy van szándékában a képviselőháznak komoly értelemmel bíró-törvényt hozni, vagy nincs. Ez utóbbit nem merem feltenni: mert megsérteném a ház iránti tiszteletet, ha feltennem a házról, hogy nincsen szándókában komoly törvényt alkotni. Ismétlem, ha komoly törvényt akar a t. ház alkotni: akkor a törvényhozás eljárásának logikainak kell lenni és ekkor nem maradhat fenn az 1868. XXXI. t.-cz. azon intézkedése, mely szerint kisebb összeg helyet in infinitum akár mily összeget lehet kikötni. Ha ez érvényben hagyatik : akkor az olyan szerződés, „felvettem öt forintot, tartozom három hónap múlva fizetni 500 frtot vagy 5 ezret," törvényes erővel fog birni. Ez t. ház absolut jogi és absolut erkölcsi elvekbe ütkö-