Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-202

i 202. országos ülés január 25. 1877. 391 zik. Azelőtt, mikor kamat-maximum nem volt meghatározva, a hol uzsora mutatkozott: az a ka­matoknál mutatkozott; de most már kamat-maxi­mum mellett, ha változatlanul hagyjuk a törvény­nek nagyobb összegnek érvényes kötelezhetésére vonatkozó intézkedését: akkor provocálva lesznek azok, kik az uzsorával foglalkoznak, az uzsorát álíalvinni a tőke terére. Ha logikai törvényt aka­runk alkotni: akkor megkell szorítani e tőke­uzsorát. Ez előleges megjegyzéséül. Én nem tudom, voltaképen, mi volt szándoka a 68. törvényhozásnak, midőn a 31. törvényczik­ket alkotta. Nem volt szerencsém akkor a tör­vényhozás tagja lenni. De én azt hiszem, a szándék az volt, hogy ide vonja a külföldi tőké­ket, felszabadítván a kamatlábot, sőt megenged­vén az uzsorát a tőkénél is. Engedje meg a t. ház, hogy egy megjegyzést tegyek a magyar törvényhozás működésére. A magyar törvényho­zás a részben, hogy hogyan kell pénzbőséget csinálni, hogyan kell előidézni a tőkék szaporo­dását : egy tév-eszményből indult ki. A magyar törvényhozás azt hitte, hogy mi­helyt szigorú hiteltörvényeket hoz és alkot: mind­járt pénzbőség fog előállani. Ezen szándékkal alkottatott 1840-ben a váltókönyv és ezen hibás felfogás tetőpontját érte el 1868-ban, midőn a törvényhozás azt gondolta, hogyha a kamatlábat felszabadítja: akkor itt Magyarországon nagy bő­ség lesz tőkékben. És mi lett az eredmény? Az, hogy külföldi tőkék még sem özönlöttek ide ; de sőt sohasem volt a pénzhiány, sohasem volt a szegénység olyan ez országban, mint a minő jelenleg van. Azt én magam is elismerem, hogy szigorú hiteltörvény nélkül rendezett gazdasági viszonyok nem lehetnek: de szigorú hiteltörvények más nemzetgazdasági faetorok nélkül magukban pénz­bőséget nem fognak előidézni. Erre egyszer­smind más nemzetgazdasági intézkedések kíván­tatnak ; kívántatik egy oly politikai, nemzet­gazdasági , pénzügyi rendszer, a mely lehetővé teszi a tőkék folytonos képződését. — És ne méltóztassék megfeledkezni t. ház, mi kívántatik meg másodszor, s épen a mostani válságos kö­rülmények közt? Megkívántatik másodszor és múlhatatlanul az, hogy a fizetési eszközök kútforrása bent a hazában legyen, és erről a hazai törvényhozás intézkedjék. Tehát megkívántatik a pénzbőségre a független nemzeti-bank, vagy — több bankok mellett — független, nemzeti bankrendszer — mi még sokkal üdvösebb. Ekkor meglesznek azon eszközök, a melyekkel a pénzbőség előidézhető ; de pusztán szigorú hiteltörvényekkel nem. Egyéb­iránt t. ház, az előadottakat csak mellesleg hoz­tam fel; — a fenforgó törvényjavaslat szorosan az igazságügy terére tartozik, s ezt tekintve meg­vallom, nem értem: mikép lehetne a felvettnéí nagyobb összegnek minden megszorítás nélkül in infinitum megengedni, mely intézkedés fen fog maradni az esetben: ha a G-ik §. ugy, a mint áll, jövőre is megmarad. Tökéletesen nem fogtam fel azon módosít­ványt, melyet Juhász képviselőtársam a 6-ik g-ra vonatkozólag tett. s értelmét a zajban teljesen ki nem vehettem, de azt hiszem, hogy ezen módosit­vány, kivéve a földhitel-intézeteknek záloglevelek­ben adott kölcsöneit, — megszünteti az 1868. XXXI. törvényczikk 3-ik szakaszának azon intézkedését, mely szerint a felvettnéí nagyobi) összeg is érvé­nyesen kötelezhető, vagyis a kérdéses módo­sitvány szerint — a felhozott esetet kivéve — a bíró nagyobb tőkét nem ítélhet meg a hitelező­nek, mint a milyet az adósának adott .Miután igy fogtam fel a beadott módositványt: azt részemről elfogadom. De méltóztassék megbocsátani a t. ház, hogy még egy gyakorlati megjegyzést is tegyek, és ez szól különösen a jogászoknak. Meg kell minde­nek előtt itt említenem azt, hogy tekintetbe véve a most érvényben levő perrendtartásnak 169-ik szakaszát, az exceptio noii numeratae pecuniae meg van engedve. Bátor vagyok ennélfogva kü­lönösen a t. igazságügyminister urat figyelmez­tetni arra, hogy ha az 1868 .XXXI. törvényczikk 3. §-a és annak azon intézkedése, mely szerint nagyobb összeg is követelhető kisebb helyett, jö­vőre is megmarad: akkor összeütközés lesz az anyagi és alaki jog közt. Az 1868. XXXI. tör­vényczikk szentesittetett november havában, a most érvényben levő perrendtartás szentesittetett ugyanazon év deczeinber havában, az exceptio non numeratae pecuniae megengedése későbbi törvény, amaz pedig korábbi törvény; ha mi most 1877-ben megengedjük, hogy a bíró nagyobb összeget ítélhessen meg: akkor hogyan leszünk a fentebbi kifogással. mely fenálló törvényen alap­szik? Ha azt méltóztatik elhatározni a ház, hogy nagyobb összeg is követelhető kisebb helyett: akkor nem állhat meg a 169. g. intézkedése, mely az exceptio non numeratae pecuniaet megengedi. Kérem, ne méltóztassék, a t. ház oly törvénye­ket hozni, melyek világos ellentmondásban fog­nak állani egymással. Ne hozzunk oly törvénye­ket, melyeknél fogva világos ellenmondás lesz az anyagi és alaki jog közt. Én épen azért, mert nem látok okot arra, hogy alaki törvényünknek fent előadott része megváltoztattassák: én ezen oknál fogva is elfo­gadom a beterjesztett módositványt. Baross Gábor előadó: Igen fontos módo­sitvány nyújtatott be az imént Juhász képviselő­társam által. Ezen tárgy már az osztályokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom