Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-202

i 202. országos ülés január 25. 1877. 391 zik. Azelőtt, mikor kamat-maximum nem volt meghatározva, a hol uzsora mutatkozott: az a kamatoknál mutatkozott; de most már kamat-maximum mellett, ha változatlanul hagyjuk a törvénynek nagyobb összegnek érvényes kötelezhetésére vonatkozó intézkedését: akkor provocálva lesznek azok, kik az uzsorával foglalkoznak, az uzsorát álíalvinni a tőke terére. Ha logikai törvényt akarunk alkotni: akkor megkell szorítani e tőkeuzsorát. Ez előleges megjegyzéséül. Én nem tudom, voltaképen, mi volt szándoka a 68. törvényhozásnak, midőn a 31. törvényczikket alkotta. Nem volt szerencsém akkor a törvényhozás tagja lenni. De én azt hiszem, a szándék az volt, hogy ide vonja a külföldi tőkéket, felszabadítván a kamatlábot, sőt megengedvén az uzsorát a tőkénél is. Engedje meg a t. ház, hogy egy megjegyzést tegyek a magyar törvényhozás működésére. A magyar törvényhozás a részben, hogy hogyan kell pénzbőséget csinálni, hogyan kell előidézni a tőkék szaporodását : egy tév-eszményből indult ki. A magyar törvényhozás azt hitte, hogy mihelyt szigorú hiteltörvényeket hoz és alkot: mindjárt pénzbőség fog előállani. Ezen szándékkal alkottatott 1840-ben a váltókönyv és ezen hibás felfogás tetőpontját érte el 1868-ban, midőn a törvényhozás azt gondolta, hogyha a kamatlábat felszabadítja: akkor itt Magyarországon nagy bőség lesz tőkékben. És mi lett az eredmény? Az, hogy külföldi tőkék még sem özönlöttek ide ; de sőt sohasem volt a pénzhiány, sohasem volt a szegénység olyan ez országban, mint a minő jelenleg van. Azt én magam is elismerem, hogy szigorú hiteltörvény nélkül rendezett gazdasági viszonyok nem lehetnek: de szigorú hiteltörvények más nemzetgazdasági faetorok nélkül magukban pénzbőséget nem fognak előidézni. Erre egyszersmind más nemzetgazdasági intézkedések kívántatnak ; kívántatik egy oly politikai, nemzetgazdasági , pénzügyi rendszer, a mely lehetővé teszi a tőkék folytonos képződését. — És ne méltóztassék megfeledkezni t. ház, mi kívántatik meg másodszor, s épen a mostani válságos körülmények közt? Megkívántatik másodszor és múlhatatlanul az, hogy a fizetési eszközök kútforrása bent a hazában legyen, és erről a hazai törvényhozás intézkedjék. Tehát megkívántatik a pénzbőségre a független nemzeti-bank, vagy — több bankok mellett — független, nemzeti bankrendszer — mi még sokkal üdvösebb. Ekkor meglesznek azon eszközök, a melyekkel a pénzbőség előidézhető ; de pusztán szigorú hiteltörvényekkel nem. Egyébiránt t. ház, az előadottakat csak mellesleg hoztam fel; — a fenforgó törvényjavaslat szorosan az igazságügy terére tartozik, s ezt tekintve megvallom, nem értem: mikép lehetne a felvettnéí nagyobb összegnek minden megszorítás nélkül in infinitum megengedni, mely intézkedés fen fog maradni az esetben: ha a G-ik §. ugy, a mint áll, jövőre is megmarad. Tökéletesen nem fogtam fel azon módosítványt, melyet Juhász képviselőtársam a 6-ik g-ra vonatkozólag tett. s értelmét a zajban teljesen ki nem vehettem, de azt hiszem, hogy ezen módositvány, kivéve a földhitel-intézeteknek záloglevelekben adott kölcsöneit, — megszünteti az 1868. XXXI. törvényczikk 3-ik szakaszának azon intézkedését, mely szerint a felvettnéí nagyobi) összeg is érvényesen kötelezhető, vagyis a kérdéses módositvány szerint — a felhozott esetet kivéve — a bíró nagyobb tőkét nem ítélhet meg a hitelezőnek, mint a milyet az adósának adott .Miután igy fogtam fel a beadott módositványt: azt részemről elfogadom. De méltóztassék megbocsátani a t. ház, hogy még egy gyakorlati megjegyzést is tegyek, és ez szól különösen a jogászoknak. Meg kell mindenek előtt itt említenem azt, hogy tekintetbe véve a most érvényben levő perrendtartásnak 169-ik szakaszát, az exceptio noii numeratae pecuniae meg van engedve. Bátor vagyok ennélfogva különösen a t. igazságügyminister urat figyelmeztetni arra, hogy ha az 1868 .XXXI. törvényczikk 3. §-a és annak azon intézkedése, mely szerint nagyobb összeg is követelhető kisebb helyett, jövőre is megmarad: akkor összeütközés lesz az anyagi és alaki jog közt. Az 1868. XXXI. törvényczikk szentesittetett november havában, a most érvényben levő perrendtartás szentesittetett ugyanazon év deczeinber havában, az exceptio non numeratae pecuniae megengedése későbbi törvény, amaz pedig korábbi törvény; ha mi most 1877-ben megengedjük, hogy a bíró nagyobb összeget ítélhessen meg: akkor hogyan leszünk a fentebbi kifogással. mely fenálló törvényen alapszik? Ha azt méltóztatik elhatározni a ház, hogy nagyobb összeg is követelhető kisebb helyett: akkor nem állhat meg a 169. g. intézkedése, mely az exceptio non numeratae pecuniaet megengedi. Kérem, ne méltóztassék, a t. ház oly törvényeket hozni, melyek világos ellentmondásban fognak állani egymással. Ne hozzunk oly törvényeket, melyeknél fogva világos ellenmondás lesz az anyagi és alaki jog közt. Én épen azért, mert nem látok okot arra, hogy alaki törvényünknek fent előadott része megváltoztattassák: én ezen oknál fogva is elfogadom a beterjesztett módositványt. Baross Gábor előadó: Igen fontos módositvány nyújtatott be az imént Juhász képviselőtársam által. Ezen tárgy már az osztályokban