Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-202

202. országos fii és január 26. 1877. JgQ és kíséri, meg fog győződni róla, hogy nem a nemtisztességes hitelezők fognak e §. elfogadása által megkíméltetni: hanem azon tisztességes polgárai a hazának, nem nemes, — habár indulatukra nézve nemes, hanem ezelőtt volt úrbéres, most pedig mindenkivel egyenrangú polgárai, a kisebb birtokkal biró polgárok. És meg vagyok győződve, hogy nemcsak Somogymegye egy községében, hanem majdnem az egész országban majd minden községben, a hol olyan elemi csapás volt, mint ott: a földbirtokosok kényszerítve voltak, hogy megélhessenek ezen nemtisztességes kamatot, és nem tisztességes feltételeket elfogadni. Én tehát a tisztességes földbirtokosokat kívánván megmenteni azon csapásoktól, a melyeket, ha ezen §. el nem fogadtatik, magukról el nem háríthatnak, mert azt hiszem, hogy az nem tisztességes feltétel és az a hitelező nem jár el tisztességesen az adósok irányában, a ki ad 70 frtot ós attól, mint előre kikötött 100 írttól veszi meg évenkint a 25% kamatot; és talán még nagyobb erkölcstelenség volna az állani részéről meg is engedni nemcsak, hanem törvény által kényszeríteni a bírót, hogy azt megítélni legyen köteles és azt le ne vonhassa. Én pártolom a központi bizottság véleményét. (Helyeslés.) Babics István: T. ház! Készemről is pártolom a központi bizottság véleményét, még pedig azért, mert ezen 5. §-ában a törvényjavaslatnak az foglaltatik, hogy az ezen törvényben meghatározott mórtéken felül kötött és megfizetett, ugy a kölcsön felvételekor előre levont kamatok visszafizetése nem követelhető. Mi következik ebből? Fel vesz p. o. valaki 100 frtot 5 évre, 10 frtot kamatul évenkint, előre lefizet 50 frt kamatot, kap tehát 50 frtot, Ez tehát uzsora más alakban. Ellenben a központi bizottság szerkezete szerint nem lehet előre több kamatot felvenni, mint félévit, és igy, ha valaki felvesz 100 frtot, az után nem lehet levonni többet 5 írtnál, igy kap 95 frtot. Ez tehát sokkal kedvezőbb, mint a jogügyi bizottság szerkezete. Én a központi bizottság szövege mellett szavazok. Elnök : Szólásra nem lévén senki feljegyezve, következik a szavazás. Előbb azonban fel fog olvastatni Teleszky István rnódositványa, Gulner Gyula jegyző (óvassa Teleszky István módositaányát.) Elnök: Ezenkívül jelentem a t. háznak, hogy Zichy Nándor grófnak van indítványa ezen szakaszra, mely abból áll, hogy az 5. §. töröltessék. Szavazásra első sorban a központi bizottság szövegét fogom feltenni. Gr. Zichy Nándor: Én javaslatomat viszszavonom, mert ha a 4. §. megmarad: annak nincs értelme. Elnök: Ez indítvány tehát szavazás tárgyát nem képezheti. Ha a központi bizottság javaslata el nem fogadtatnék : akkor szavazásra ki fogom tűzni a jogügyi bizottság szövegét, melyet Teleszky képviselő ur elfogadtatni kivan. Méltóztassanak azok, kik a központi bizottság szövege szerint az 5. g-t elfogadják, feláílani. (Megtörténik) Ellenpróbát kérek. iVzokaí kérem feláílani, kik a központi bizottság szövegét nem fogadják el. (Megtörténik.) Méltóztassanak megengedni, hogy a szavazatok megszámittassanak. Azok, kik a központi bizottság szövegét elfogadják: méltóztassanak szakaszonkint feláílani, és állva maradni, mig a jegyzők megszámlálják. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a felállt képviselőket) Elnök: Most azokat kérem szakaszonkinti felállásra, kik a központi bizottság szövegezését nem fogadják el. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a felálló képviselőket^) Ki fogom hirdetni a szavazás eredményét. (Halljuk ! Halljuk!) A központi bizottság szövegezését elfogadta 93 képviselő, nem fogadta el 87. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Ennélfogva a központi bizottság szövegezése elfogadtatván: a beadott módositvány elesik. Következik a 6. §. Horváth Gyula jegyző (olvassa a 6. §-t.) Jllllász Mihály: T. képviselőház! (Hosszas zaj.) A felolvasott §. által az L868: XXXI-ik törvónyczikknek ezen törvényjavaslat által nem érintett előbbi intézkedései érvényben maradnak. Érvényben marad tehát t. ház, a XXXI. törvényezikk 3-ik §-a is. Ezen szakaszra vagyok bátor felhívni a t. ház becses figyelmét, felolvasom azt szóról szóra ; (olvassa:) A szerződő feleknek szabadságukban áll az írásbeli kölcsön-szerződésben azt is kikötni, hogy a kölcsön visszafizetése az adott tőkénél nagyobb mennyiségű, vagy más ós jobb minőségű dolgokban történjék. Kettőt állapit meg tehát ezen szakasz, t. ház. Először azt, hogy a szerződő feleknek szabadságukban áll kikötni azt, hogy a felvett tőkénél nagyobb tőke; másodszor, hogy a felvett tőke helyett más és jobb töke visszafizetése szerződésszerüleg szabad legyen. Nincs észrevételem ezen intézkedések másodikára, mert azt tudjuk, hogy valamennyi záloglevél kibocsátására feljogosított intézet kölcsön-üzletét ezen második intézkedés szerint gyakorolja. De igen is észrevételem van az elsőre, mely határozottan és világosan tőke-uzsorát tesz szabaddá, oly tőke-uzsorát, mely a szerződésben világosan és határozottan ki van mondva.