Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-202

3$2 202

« orszáftos illés jauuar 25. 1877. ha tehát uzsoratörvényt hozni nem akarunk : akkor azt kell tennünk, hogy az állam interventiójának pillanatában az állam feltételeire nézve a törvényjavaslatban jogot tulajdonítsunk, hogy attól fogva állapítsa meg azon feltételeket, a melyek szerint és a melyek folytán ő a maga interventióját, kölcsönzi. Minden, a mi ezen kivül esik, az én felfogásom szerint uzsoratörvény : de a jelen alakjában még azt is hozzáteszem: egy rósz uzsoratörvény; mert uzsoratörvényt képes vagyok magamnak contipiálni, mely helyes logikai és következetesen végig van vezetve és akkor eltekintve attól, hogy lesz-e előnye vagy nem lesz, de legalább az alaki korrektség előnyével bir; igy pedig csak az egymásba nyúló, az úgyszólván paralizáló elvtelen intézkedéseknek halmaza, a mely sem egyik, sem másik elvnek eleget nem tesz. Kérem tehát méltóztassék a 4. §-t a módosítás értelmében elfogadni. Baross Gábor előadó: T. ház! A 4. §. ellen többrendbeli módositvány nyújtatott be ugy a tegnapi napon, mint ma és pedig ma nevezetesen gr. Zichy Nándor képviselő által, a mely arra vonatkozik, hogy a központi bizottság szövegezése szerint benyújtott törvényjavaslat 4. §. helyett az igazságügyminister által eredetileg benyújtott javaslat 6. §-a tétessék. Áz igen t. államtitkár tir szintén méltóztatott most felszólalni ezen §-nak felcserélése érdekében s azt méltóztatott mondani, hogy ezen két §. közt, elvi ellentét van; sőt odáig méltóztatott menni, hogy kijelentette azt. hogy ha ezen 4. §. ugy marad meg, a mint az a bizottság szövegezésében foglaltatik : akkor valóban uzsoratörvényt, még pedig egy rósz uzsora-törvényt fogunk alkotni. Én most annak vitatásába, hogy uzsora-törvény vagy nem uzsora-törvény az, melyet alkotunk, bocsátkozni nem akarok, az eléggé megvitattatott itt a tegnapi napon; csak a 4. §-ra nézve vagyok azt bátor kijelenteni, hogy a jogügyi bizottság, mint a központi bizottság is a t. kormány 6. §-át teljesen elejtette és a mint* jól tudom, a központi bizottságban nem is tétetett kísérlet a kormány részéről arra nézve, hogy a kormány javaslata bevétessék a központi bizottság szövegezésébe. Es én megvallom, ezt nem is találtam volna szükségesnek, mert azt méltóztatott az államtitkár urnák mondani, hogy az elvi külömbsóg a két §. közt abban rejlik, hogy a kormány javaslatának 6. §-ában az mondatik ki, hogy a 8, illetőleg akkor még 10% kamat megállapítására csak akkor lesz a biró hivatva: mikor a felek a biró segélyét veszik igénybe; mindaddig, inig ez igénybe nem vétetik ós inig az előjegyzés vagy bekebelezés nem követeltetik: a felek által kikötött bármi kamat a felek által szedethetik, sőt a biró által meg is Ítélhető, Engedelmet kérek, hogy ha tisztán arról volna szó, hogy az ilyen kikötések, kereskedők, üzlet-emberek között fordulnak elő : én elismerném ezen elvi külömbséget; de előfordulnak ezen követelések kereskedők és nem kereskedők között és meg vagyok róla győződve, hogy ez végtelenül súlyosító magára a földbirtokra, kis iparosokra és mindazokra, a kik nem biztosíték mellett vesznek kölcsönt okiratra és nem váltóra, melyről itt most nem szólok, hogy a biró bármi magas kamat megítélésére volna szorítható. A 4. §. semmi elvi ellentétet nem foglal magában, mert az csak akkor kötelezi a birót a 8°/

0 megállapítására, mikor az ő közbenjárása vétetik igénybe, egyébre nem vonatkozik. Mire vonatkozik e birói megállapítás? Arra, bogy például valami követelésnél a biró kimondja, ha a felek magasabb kamatot kötöttek volna ki, hogy e kamat leszállittatik 8%-ra, tekintet nélkül arra, hogy mikor adatott be a kereset; másrészt például birói egyesség köttetik ós annak alapján kéretik a végrehajtás, miután az ítélet erejével bir. A végrehajtást elrendelő végzésben ismét arról van szó, hogy a biró azt fogja mondani, hogy a fél kérelmére elrendeli a végrehajtást ; de nem a felek által az egyezségben kikötött kamat erejéig, hanem csak a 8% erejéig. Itt is előfordul tehát azon eset, melyet elvi külömbségül méltóztatott felhozni, hogy a biró igénybe vételekor a biró megállapítja a törvényben előirt kamatmaximumot. Az a külömbsóg itt, hogy a t. kormány 6. §-ának nincs visszaható ereje ; holott ezen §-nak némileg visszaható ereje van. De engedelmet kérek, ón megvallom, hogy akkor volna ezen törvény rósz, ha a res judicatae kivételével épen olyan visszaható erőt nem akarna magának vindicálni, a mely az olyan jogsérelmet, a mely a törvénybe ütközik, nem orvosolhatná. Hiszen a törvény a kamat-megszoritást épen a birói és a közjegyzői actus oonsequenüájában hajtja keresztül; én tehát daczára annak, hogy az államtitkár ur a módositás védelmére méltóztatott felszólalni: én ahoz nem járulhatok. Méltóztassanak még megengedni, hogy miután már felszólaltam, még Ráth képviselő ur módositványára tegyem meg észrevételemet; mielőtt azonban azt tenném. Zichy Nándor grófnak a földbirtokra vonatkozó egy nyilatkozatára vagyok bátor csak annyiban kiterjeszkedni, a mennyiben azon nézetnek adok kifejezést, és pedig a központi bizottság határozott eszméi nyomán, hogy a 8% magasság megállapítását lényegében abban találta indokoltnak, különösen a földbirtok tekintetében, hogy a kormány végre ebben magára nézve mintegy pressiót fog találni arra, hogy a kisbirtok érdekében valahára az olcsó pénzszerzés lehetőségét biztosítsa. (Helyeslés.) Ráth Károly képviselő