Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-202
202. országos iüés január 25. 1877. 383 ur azon módositványt adta be. hogy a 4. szakasz következő bekezdéssel toldassék meg: kivétetnek azonban e szabály alul az 1875. évi XXXV. t.-cz. 258. §-ában megállapított kereskedelmi ügyletekre vonatkozó kölesönök, valamint kereskedőknek kereskedelmi ügyleteikből származó összes tartozásai, melyeknek kamataira nézve a bírói megállapítás megszorításának alávetve nincsen. E módositványt nem fogadhatom el ugy, a mint van. Először azért nem : mert tökéletlen ; mert ha t. képviselőtársam a kereskedelmi ügyleteket egyátalában szándékozta volna kivonni ezen §. alul: akkor sokkal helyesebb lett volna itt a 259. g-t alkalmazni, mely intentióinak mindenesetre inkább megfelel. Én tehát sem egyik, sem másik módositványhoz nem járulhatok már csak azért sem, mert a központi bizottság részéről erre semmi utasítással nem birok ; de azért sem, mert azon állítás, — mint tegnap is mondatott, hogy ezen kivétel tisztán csak az üzlet-emberek között kötött jogügyletekre vonatkozik: itt nem áll; mert mint a 2-ik szakaszban, ugy itt is oly jogügyletek fordulnak elő, melyek nemcsak kereskedők közt. hanem kereskedők és egyszermind mások közt is fordulnak elő; és így ez czimül szolgálhatna nem kereskedőknek is az ily üzletekre. Ezek után utalva azokra, a miket a többi módositványok érdekében tegnap voltam szerencsés elmondani, hogy t. i. sem Balogh, sem Hosztinszky képviselő ur módositványát nem fogadhatom el: kérem a t. házat, méltóztassék a 4-ik szakaszt, ugy a mint a központi bizottság szövegezte, elfogadni. Még egy módositvány van, melyet Simonffay képviselőtársam adott be, melyre nézve csak azt vagyok bátor mondani, hogy ón e módositvány — és a 4-ik §. közt legfölebb alaki külömbséget találok, és ha ezen módositvány a 4-ik szakasz második sorára adatott volna be, hogy t. i. a bíró előtt egyezség sem köthető magasabb mint 8-as kamatra : szivesen hozzájárultam volna; de mint a §. első szakaszára vonatkozót, nem találom egészen helyesnek. Ennélfogva ugy a mint beterjesztetett, elfogadásához nem járulhatok. Teleszky István: T. ház! Kétségtelen, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak a kamatlábon kivül leglényegesebb dispositiói azok, melyek a most tárgyalás alatt levő 4-ik, és a következő 5-ik szakaszban foglaltatnak. Mert ez jelzi azon három álláspont külömbséget, mely egyfelől az eredetileg a t. kormány által beterjesztett törvényjavaslat, másfelől a jogügyi bizottság által elfogadott javaslat, harmadszor a központi bizottság javaslata közt létezik. Az igazságügyi minister által eredetileg beterjesztett törvényjavaslat szerint, mely megegyez a Zichy Nándor gróf által mostan beterjesztett módositványnyal, a bíró magasabb kamatot csak azon időponttól fogva nem ítélne meg, midőn az ügy birói eldöntés alá vétetett, más szóval nem a kikötött, hanem csak a per folyama alatt való kamatok leszállítását eredményezi. Azon naptól, midőn valamely követelés jelzálogilag bekebeleztetek, "vagy midőn a kereset megindittatott: 8"/„ lenne megítélendő ; de a kikötési időponttól a perindítás időpontjáig a bíró magasabb kamatot ítélne meg. Hogy a dolgot példával világosítsam meg, ha egy kötelezvény köttetett, melyben kimondatik, hogy 1000 frtot kölcsön veszek 25%-ra, és a kölcsönvételtől 3 év múlva kívánná csak a hitelező ezen be nem táblázott követelését a bíró elé vinni és érvényesíteni: akkor a biró megítélné a tőkét, megítélné a 3 évi 257, kamatokat, és ezenfelül megítélné a kereset megindításától a végkielégítésig folyó 8 C / U kamatot; holott a jogügyi bizottság szövegezése szerint a 8"/ 0-ot meghaladó kamatok semmi esetre sem ítéltetnek meg: akár tábláztatott be a követelés, akár nem; akár a per megindítása előtti időről követeltetnek, akár nem. Ez a különbség a jogügyi bizottság szövegezése és a kormány javaslata közt A központi bizottság e tekintetben nincs vélemény-eltérésben a jogügyi bizottságtól; de lényeges vélemény-eltérésben van az 5. §-t illetőleg : de minthogy az most nincs tárgyalás alatt: arra vonatkozólag nézetemet később leszek bátor előadni. A jogügyi bizottság azon szempontból indult ki, hogy azon vezéreszme, melyet a beterjesztett törvényjavaslat magának kitűzött, következetesen csak akkor vihetik keresztül: ha az állam a megállapított kamatmaximumon felül a bírói megítélést mindenesetre megtagadja (JhiyerJés), megtagadja akár a per megindítása előtti, akár a per megindítása utáni időre vonatkozik CElhik. helyeslés); mert különben az lenne a következmény, hogy azon hitelező, a ki magának jó, magas kamatokat kötött ki, mindaddig, míg adósát tízetósképesnek tartja: a per megindítását szándékosan késleltetni fogja, és ez által felhalmozódván a kamatok, azon czélok egyike sem éretnék el, melyeket a törvényjavaslat által épen elérni akarunk. A bírói morál megvédése szempontjából is szükséges az, hogy a biró kiemeltessék azon helyzetből, hogy 50—60 vagy nem tudom én hány százalékú kamatokat, a per megindítása előtti időre is megítéljen, és ón ennélfogva azt hiszem, hogy ugyanazon vezéreszméktől, melyeket a kormány által beterjesztett törvényjavaslat tartalmaz : nem tért el a jogügyi bizottság: hanem helyesebben alkalmazta az elvet akkor, midőn a per megindítása előtti és utáni kamatok közt nem tett különbséget, hanoin a maximumon felül mindkettőt meg nem itélhetőnek nyilvánította.
