Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-202
202. országos ülés január 2fc. 187;. 381 adatni, a hol arra legnagyobb szükség van. Azonban másrészt ezen törvényjavaslat jelentőségét korántsem becsülöm csekélyre, és a hipotékális kölcsönökre megállapítandó 8°/ 0-ot mintegy directivumot, mintegy első lépést viszonyaink javítása érdekében üdvözlöm. De szükségesnek tartom és ismétlem ez alkalommal azt, a mit 20 esztendeje szorgalmazok, hogy figyelembe vévén azon nagyszerű átalakulást, melyben mezei, gazdasági és birtokviszonyaink vannak: ne tartsuk elégnek azt, a mi a középbirtok érdekében a magyar földhitelintézet alapítása által történt; hanem gondoskodjunk arról is, hogy a kisbirtokos ezen nagy átalakulásban azon szerepnek megfelelhessen, mely öt nemzetgazdasági és közgazdasági életünk és birtokviszonyaink fejlődósében megilleti; melyről ha magasabb szempontból nem gondoskodunk, melynek ha ellátásáért áldozatot nem hozunk : viszonyaink nemcsak hogy javulni nem fognak, nemcsak hogy vagyonosodásunk fejlesztetni nem fog, hanem oly viszonyoknak fogunk elébe menni, melyek fájdalmas megrázkódtatásokra fognak vezetni az ország nem egy részében. Kérem tehát a t. házat, hogy ezen elvet minélinkább magáévá tegye, kérem a ministeriumot. hogy ez érdekről valóságosan gondoskodni szíveskedjék ós hogy ezen magában nagy horderejű kérdésnek, a kisebb birtokhitel rendezésének ügyét napról napra halasztani ne méltóztassék. Ajánlom a t. háznak, a 4. §. olyszerű módosítását, a mint azt a t. ház asztalára letenni szerencsém van. Orbán Balázs jegyző (olvassa a módositványt.) A 4. §. helyett tétessék mint uj §-us. Jelzálogilag be nem kebelezett és előjegyzés vagy kézi záloggal nem biztosított követelések, ugy a felek által kikötött magasabb kamatok a keresetlevél beadásának napjától a végkielégítés és a bíróság ügyhatározatánái szintén 8°/ 0-ra szállitandók le. E szabály kiterjed a bíróság előtt kötött s bírói itélet erejével kötött egyességekre is. Az 5. §. töröltessék. Simonfay János: T. ház! Én is a 4. §. módosítására vonatkozólag volnék bátor a t. háznak egy módositványt ajánlani. A 4. §. ugy, amint fogalmazva van, sok félreértésre és kételyekre szolgáltathat alkalmat. Ennek kikerülése végett minden bővebb indokolás nélkül a szöveg helyesebb fogalmazása végett, ajánlanám a következő módositványt: A. 4 §. szövege, szerintem kihagyandó, helyette teendő volna az ; .,4. § 8%-nál magasabb kamat biró által meg nem ítélhető ós meg nem állapitható, ugy birói egyességben sem köthető ki.' 1 Gulner Gyula jegyző (olvassa Simonfay János módosüványát.) Csemegi Károly : T. ház! A Zichy Nándor képviselő úrtól ép most hallott jnódosiiványhoz, a mennyiben az a 4. §. megváltoztatására vonatkozik, én a magam részéről hozzájárulok. Az 5. §-t illetőleg, mely jelenleg nem áll discussió alatt, föntartorn magamnak a t. ház engedelmével akkor szólani, mikor az 5. §. tárgyalása be fog következni. Az indokok, melyek a 4. §-ra vonatkozó módosítás elfogadására vezettek, a mint igen helyesen méltóztatott Zichy képviselő ur megjegyezni, magában a törvényjavaslat indokaiban foglalvák, azon indokokban, melyeket már az igazságügyminister kifejtett, mikor a törvénj^javaslatot a t. ház asztalára letette. Egy igen lényeges elvi eltérés van a f>. §. azon szövege, melyet az igazságügyminister ur előterjesztett és azon 4. §. között, mely a jogügyi bizottság szövegezése folytán az osztályok ós később a központi osztály által is elfogadtatott, mely characterizálja egyszersmind azon különbséget is, mely a kei intézkedés kiindulási fokozatja között létezik. Csakugyan áll az. hogy e törvényjavaslatnak nem volt szándékában az üzletekre vonatkozótag korlátozó szabályokat hozni; hanem az mondatott, hogy attól a percztől fogva, midőn az állani közege, akár biró. akár a közjegyző az egyes felek által kötött üzlet vagy szerződés érvényesítéséhez vagy megerősítésé hoz hozzájárul : attól a percztől fogva joga van az államnak azt mondani, hogy ón a magam interventióját ezen ügyletnek megerősítésénél azon feltétéihez kötöm. Mindenkinek teljes szabadságában áll saját pénzével ugy rendelkezni, a mint akar; de az államnak is joga van azt mondani, hogy a felek által kötött ügylethez a maga közegeinek interventióját és megerősítését az állani által erkölcsösnek és helyesnek ismert azon feltételhez köti, azért mondja az idézett javaslat 6. §-ban: hogy ha jelzálog] bekebelezés forog fenn. ha kézizálog adatott. Ezzel összefiigben az első §-ban, ha a közjegyző interventiója vétetik igénybe, abban a pillanatban előáll az, midőn az állam azt mondja: engem a ti feltételeitek, egymásközti megállapodásaitok nem szabályoznak, a mit én erkölcstelennek és károsnak tartok; hanem attól a percztől kezdve, a melyben hozzám és elém fordultok, a saját feltóteleimet szabom és szabályozom a saját szempontom helyes, üdvös ós, erkölcsös követelményei szerint. Ez az elvi külömbsóg a kettő közt, a mely azonban az igazságügvi bizottságban bizonyos élesebb discussió következtébon nem fogadtatott el és egy ellenkező állásponton alapuló szövegezésbe ment át. En a mai napig is azon meggyőződésben vagyok, hogy ha uzsoratörvényt hozni nem akarunk, — már pedig ha uzsoratörvényt hozunk, akkor a kiindulási pont már az első §-ban helytelen volna, mert akkor egészen más intézkedéssel kellene kezdeni és folytatólag egészen az eszméknek sorrendjét kellene magában foglalni és szabályozni, —•
