Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-201

372 201. országos ülés január 24. 1877. Mindazok, kik ismerik a viszonyokat, tud­ják, hogy az illető vidék lakosai annyira össze vannak forrva az ilynemű intézettel, oly baráti viszonyban vannak azok igazgatótanácsosaival, hogy ezek szivesebben lemondanak a nagyobb kamat-nyereményről, semhogy azon vidéken kri­sist idéznek elő, mely pedig bekövetkeznék, ha rögtön nagy összegek felmondatnának. Epoly kevés alappal bir az a másik aggo­dalom, hogy a 8°/ 0 megállapításával a betétek meg fognak szűnni. Én azt hiszem, hogy igen nagy ve­szély vár még reánk a takarékpéztárak jelenlegi ke­zelésétől. Az, hogy az egyes takarékpénztárak a betevőknek 7—8, sőt néha nagyobb %-tet is fizet­nek, hogy a betett tőkét újra sokkal magasabb kamatlábbal elhelyezzék: felfogásom szerint leg­egészségtelenebb része hitelviszonyainknak Ennek eredménye nagy részt az, hogy nem voltunk ké­pesek elhelyezni saját hazánkban sem zálogle­veleinket nagyobb mértékben, sem pedig állam­papírjainkat, vasúti részvényeinket és elsőbbségi kötvényeinkért. Mindig arról beszélünk, hogy oly sok pénzt kell kiküldeni a külföldre kantat fejé­ben szelvényekért, mert nincsen elegendő meny­nyiség nálunk ezen papírokból elhelyezve ; de ez állapot nagy részi annak tulajdonitható, hogy mi magunk neveltük azon eszmét, hogy iít 6—7%-re nem lehet a pénzt elhelyezni. Minek vegyek én záloglevelet, állampapírt, vagy vasúti részvénye­ket ós elsőbbségi kötvényeket, mikor odaadhatom pénzemet a takarékpénztárba, rágyújthatok pipámra s kényelmesen végig^ nézhetem a dolgot és mégis 7—8°/ 0 kapok? (Élénk helyeslés.) Ez állapot a kereskedésre és iparra béniíó­lag és zsibbasztólag hatott. Magában itt a fővá­rosban hol a viszonyok nem jobbak, noha a ka­matláb nem oly magas, mint a vidéken, tényleg túlságosan magas a betételek után fizetett kamat. Azon pénzekért, miket rövid időre, hogy ne mondjam néhány napra akarok elhelyezni, 5, 5 1 j 2 és 6°/ 0-tet kapok a takarókpénztárak részéről. Ily körülmények közt eszembe se jut, hogy valami iparhoz fogjak, gyárat állítsak fel, házat, birtokot vegyek, hogy bizonytalan kamatjövedelmem legyen, mely az előbbinek alig felel meg. Mi hanyaggá, restté, munkaképtelenné tettük az egész vilá­got az által, hogy a takarékpénztárak ennyit -fizettek. Van sok ember, ki mással foglalkozott, dolgozott és munkálkodott volna ; de ennek nem látta szükségét. Tapasztaljuk, hogy takarékpénztárainkban 100 ezrekre menő összegek vannak elhelyezve oly egyének részéről, kikről az ember alig tenné fel azt, hogy ezek a takarékpénztárakban helyezni el pénzöket: mert hisz a takarékpénztárak csekélyebb összegek számára voltak tulajdonkóp felállítva. Azt, hogy egyes ember két—három százezer frtot éveken át hevertessen valamely takarékpénztárban, nemzet-gazdászatilag bűnnek tekintem. (Helyeslés.) En azt várom, hogy az olyan intézkedés, mint a minő e törvényjavaslattal cz^loztatik, nem gyorsan, nem rögtön, hanem némileg vissza fog terelni bennünket azon útra, a melyről letértünk. A tapasztalás azt mutatja, hogy daczára annak, hogy jelenleg sokkal több pénz van az országban, — mert bár mit mondjunk is, a viszonyok e tekintetben némileg javultak, és tényleg. nagyobb a pénzforgalom ma,, mint volt 20 évvel ezelőtt; — daczára annak, hogy a takarékpénztárak száma roppant mértékben növekedett, ós daczára annak, hogy az ott elhelyezett tőkék mennyisége 100 milliókra megy : a. kamatláb mégis napról napra emelkedett. Az ember azt hitte volna, hogy a keletkezett verseny folytán a kamatláb le fog szállíttatni; holott az tényleg felemeltetett. Ezen tünemény — mely a Lajthántuli eljárással bizonyos mórték­ben, habár nem is teljesen, azonos, mert a Laj­thántuli takarékpénztárak nagy részben községiek . és nem dolgoznak haszonra vagy arra, hogy osztalékot adjanak, — az ottani statistieai kimuta­tások szerint, e baj ottan szintén észlelhető ; a kamat­láb ott szintén emelkedett, a menyiben ott, hol az 50-es években 5°/ 0 volt a kamatláb: ma 5—5 1 /.. 6—6 1 /,, 7 —7 :1 / 2 ; és csak 13 oly takarékpénztár van. melynél a kamatláb maximuma 8 ;> /o. 8°/ 0 tehát — azt hiszem — azon tétel, a mely elfogadható. Ha leszállítjuk 6°/ 0-ra, a mint Zsedényi t. képviselőtársam indítványozta: ennek mindenesetre azon káros hatása lenne, hogy az illető pénzintézet okvetlenül arra utaltatnék, hogy felmondja a hitelt, mert a pénzt másutt helyez­heti el. A 8°/ 0 megállapítása esetében nem tartok at­tól, hogy felmondják azon pénzeket, melyeket 9—10%-ra helyezték el; hanem ott fogják hagy­ni 8°/ 0 ~ra is, mivel most nem lehet magasabban biztossággal elhelyezni, (ügy van!) Felemiittettek az állampapírok. De legyünk őszinték; azért állanak oly roszul a mi vasúti részvényeink és elsőbbségi kötvényeink, inert nincs irántuk bizalom, s ha bizalom nincs, nem mondhatjuk róluk, hogy a pénz bennök biztosan elhelyezhető, (ügy van!) Nem ezeket, hanem azon papírokat kell szem előtt tartanunk, melyek irányában bizalmatlanság nem létezik. Ilyenek a földhitelintézeti zálogleve­lek, ezek pedig most 6 1 /,— 6 3 (4 °/ 0-ot hoznak. Ezeket alapul véve, azt látjuk, hogy az illető intézetek, midőn a földhitelre adott kölcsönök összegét föl­mondanák : azt máshol nem, hanem csak váltókra helyezhetnék el, még pedig olyanokra, melyek nem biztosak; mert hisz a jó váltót most is leszarni-

Next

/
Oldalképek
Tartalom