Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-201

36S 201. országos ülés január 24. 1877. megélünk mi is. Ezen theoriátóli irtózás következ­ménye mi lett t. ház ? ha mi borainkat kellően a theoria a tudomány tételei szerint kezeinők: drága áron adhatnék el Európában; mig most a lehető olcsó áron vagyunk kénytelenek itthon elpocsé­kolni, mert a kivitelre nem alkalmas. így járunk t. ház a pénzforgalom tekintetében is, ha mi nem a theoriára, a tudomány tételeire akarunk támasz­kodni, hanem csupán az úgynevezett gyakorlati tapasztalati tényre. Egyik t. barátomhoz van két szavam, a ki az átalános vita keretében minket, a kik ezen állás­pontot védelmeztük, megtámadva azt állitja, hogy mi nlántropikus uzsorás barátok vagyunk. Eónay István t. képviselőtársunk volt ez. Igen sajnálom, hogy ily vádat emelt ellenünk. Nem akarom viszo­nozni, nem akarok hosszabb megjegyzéseket tenni beszédére; csak azt az egyet vagyok kénytelen kifejezni, hogy épen ő maga volt az, a ki beszé­dével öntudatlanul az uzsorásoknak a legnagyobb szolgálatot tette. Mert ha az elfogadtatik, a mit ajánlt, ha oly mértékben fogadtatnék el, a mint ő kívánta: ennek természetes következése lenne, hogy a hazában minden uzsorásnak kizárólagos privilé­gium adatnék az által, hogy a pénz-versenytől minden becsületes ember elzáratnék és tartózkod­nék, és igy az uzsorás egyedül állván a pénz­piaczon, a legjobb üzletet csinálná. De tovább haladva ezen eszme menetén igen rövid idő alatt, talán sokkal előbb mintsem az idő arra kényszerítene, a sociális térre vinne bennün­ket, mert a pénz után a gabona ára szabatnék meg. Igaz t. ház, hogy ezen törvényjavaslatnak, akár 6, akár 8, akár 10°/ 0-ban fog megállapittatni a maximum: azon következménye lesz. a mit Ose­megi t. képviselőtársam kiemelt, hogy a per fo­lyama alatt felhalmozódott kamatok nem fognak az uzsorások zsebébe folyni. Ez tagadhatatlan tény; de ha az által eddig törvényesen szerzett jogok sértetnek: kérdés az, hogy a mit az igazságügy terén nyerünk, nem vesztjük-e el azt a pénzügyi téren, nem vesztjük-e el csekély hitelünket Európa előtt a koczkáztatás által. Egy igen tanulságos példát hozott fel ugyan­ezen t. képviselő ur azon birtokról, a mely 20,000 forintot ér, és a melynek birtokosa három év alatt ment tönkre azért, mivel nem kapott olcsó pénzt, tehát az 12—15°/ 0-re volt kénytelen felvenni. Kér­dés már most, ha azon birtok tulajdonosának nem állott volna rendelkezésére a 12—15'Ves pénz, nem ment volna-e tönkre azonnal, mikor az első pénzszükséglet felmerült? Es ha már ezen eset feltehető: nem hiszem, hogy találkozzék oly egyén, a ki a holnapi tönkrejutást a mainak elébe ne tegye ; mert néha van eset, hogy a ki ma képes magát megmenteni a tönkrejutástól, ha mindjárt 12—15°/ 0-es pénzzel is: holnap talán segíthet ma­gán; de ha ma tönkre megy, azon ember számára elveszett a holnap. Midőn a törvényjavaslatnak első §-a szavazás alá -fog jönni, kijelentem, hogy én elveimnek meg­felel őleg azon százalékot fogom elfogadni, a mely a pénzforgalomnak legtágabb kört fogja biztosítani, mert a kamat magassága a pénzviszonyoktól függ és ennélfogva uzsora-fogalmát nem a kamat ma­gassága határozza. Csak egyet vagyok még bátor felemlíteni, hogy meggyőződésein szerint fogadtassák el a törvény­javaslat 1. §-a, ugy a mint fogalmazva van 8°/ 0-tel, fogadtassák el 10°/ e-tel, mint a ministeri jasaslat kívánta, vagy bármely %-el is: annak természetes következménye lesz, hogy igen sok tőke, a mely ma magasabb százalékban van elhelyezve, fel fog mondatni; midőn az felmondatik: kérdés, hogy az illíető, a ki ez által zavarba hozatik, talál-e olcsó pénzt ? Azért meg fogják nekem engedni még ezen törvényjavaslat igen t. pártolói is azt, hogy ezen javaslat csak akkor lesz üdvhozó: ha azok, a kik eltiltatnak a 12—15°/ 0-os pénz használatából, a helyett olcsóbb pénzre fognak szert tehetni. Azért bátor vagyok azon kérdést intézni a t. kormány­hoz , midőn az igazságügyi és ethikai szempontból meghozatott ós a képviselőház által megszavaztatott ezen javaslat: van-e gondoskodás egyúttal arról, hogy azoknak, a kik az országban ma 12— 15°/ 0 vagy magasabb °/ 0-re van pénzük, ha a rögtöni felmondás által zavarba hozatnak, van-e rendelke­zésökre legalább ideiglenesen valami olcsóbb tőke ? Mert ha igázok lenne is azoknak, a kik azt állít­ják, hogy a törvényjavaslat, mint szükséges rósz: üdvös lesz, de erős meggyőződésem, hogy az első átmeneti perezben igen káros hatása lehet, és so­kan juthatnak koldusbotra, a kik különben még fentarthatták volna magukat. Nagy György: T. ház! Midőn ezelőtt több mint két és fél évvel bátor voltam a t. ház elébe egy törvényjavaslatot terjeszteni a betáblázható kamat törvényes szabályozásáról, akkor igen nagy sajnálkozásomra az akkori igen t. igazságügyminister Pauler Tivadar ur azt méltóztatott mondani, hogy nem lehet a politikában a sziv után, hanem inkább az ész után kell menni, és bármennyire sajnálja is a dolgot: az én törvényjavaslatomat elfogadhatónak nem tartja; nem tartja azért, mert a dolgon nem segít semmit. Ezen nézetben volt a t. ház többsége is akkor és most megvallom, szomorú elégtétellel hallot­tam az igazságügyi államtitkár úrtól tegnapelőtt azon tételeknek támogatását, melyekkel én akkor bátor voltam törvényjavaslatomat indokolni, azon törvényjavaslatot, mely sokkal kevesebbet kivánt mint a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat. Mert én a hitelt a dolog természeténél fogva két részre osztván, személyes és dologi hitelre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom