Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-200

200. országos ülés január 23. 1877. 353 igazoltatott azon nagy nemzetgazdászati elv, hogy t. i. a kamatláb magassága fordított arányban áll az állampapírok értékéhez. Hivatkozhatnám még Poroszországra és Dániára, a hol a földbirtokra adott hitelnél a kain atmaximnm még ma is fennáll; hivatkozhatnám azonkívül igen tudományos férfiakra, mint Koscher, Eau, Granihl és különösen Rossira, kik maguk is kimondják, hogy oly államban, melyben a közgazdasági viszonyok azon fokon nem állanak, hogy a szabad tőke forgalmát kár nélkül lehetne biztositni, óvszerről keli gondoskodni arra nézve, hogy az uzsoratörvény eltörlésének a lehető legkárosabb következményei ne legyenek. (Helyeslés!) Es így kétséget nem szenved, hogy az 1868: 31. törvény megalkotása, az uzsoratörvények gyors megszüntetése anélkül, hogy az olcsó tőkeképzés lehetővé vált, s a kellő gazdászati óvintézkedések megtétettek volna, csak ártalmára volt Magyarország gazdászati fejlődésének. A mi most a de lege ferenda szempontjából felhozható, bátor vagyok a t. házat azon ellenmondásokra figyelmeztetni, melyeket azok részéről tapasztaltam, kik a törvényjavaslat ellen felszólaltak. Horánszky Nándor t. képviselőtársam mindenekelőtt igazságügyi tekintetből tette meg kifogásait, azt mondván, hogy az igazságszolgáltatás, s mindenek fölött az igazságügyi administratiónak javítása képezi az uzsora-törvények megszűnésének káros következményei paralizálását; de másrészt mindjárt azt mondja utána hogy ez tulajdonkép nem is uzsoratörvény. Hogy ha ez nem uzsoratörvény, és ha egyáltalában beáll az, a mit ő mondott, hogy t. i. váltó kiállítására fog utaltatni a kisbirtokos: akkor neki kell szemrehányást tennem a közbenjárásért, melylyel az uj ós a váltóképességet oly szerfelett kiterjesztett váltótörvény megszorítását támogatta ; de másrészt elérte a czélt, a melyet akart, hogy a hitelező gyorsabban fogja a tartozást behajtani, mert a váltóeljárás még is csak gyorsabb. — Különben bizonyos, hogy a jogügyi téren nagy akadályunk az előha! adásban az, hogy mindenkép modernek akarunk lenni. Hol marad Magyarország speciális viszonyainak méltatása ? A mi továbbá felhozatott, hogy e törvényjavaslatnak tulajdonkép alig lesz haszna a közéletben : arra nézve azt hiszem, hogy egyátalában nem hozhatunk oly intézményt létre, mely hivatva volna mindenkép segitni a bajon Ábránd azt hinni, hogy soeialis téren egyetlen egy elv által valamennyi kérdés megoldható ; de mindenesetre morális és gyakorlati hasznot látok abban, hogy a biró, ki kénytelen volt minden kamatot megitólni, jövőben erre nem lesz utalva, hanem mindenkor alkalmazhatni fogja a fenálló törvényt. KÉPV H. NAPLÓ J 875-78 11. KÖTET. A mi még mondandóm volna, azokra vonatkoznék, a mik ma felhozattak Steinaeker képviselő ur azt mondja, hogy Magyarországnak nem vált szégyenére, hogy 1868-ban a tudomány axiómáit érvényesítette. Igaz, hogy szégyenére nem vált; de hogy hasznára nem vált: azt bizonyították a következmények. A mi azt illeti, hogy e törvény a könnyelműn eladósodott nemes osztálynak biztosítékot akar nyújtani, arra már az államtitkár reflectált, a mire aztán a képviselő ur jónak látta személyes kérdésben felszólalni s azt mondotta, hogy ha a t. ház indignátiót érzett a fölött, a mit ő mondott, adott volna annak kifejezést akkor, a mikor elmondotta. Azt hiszem a t. házat ugyanazon érzelem uralta, mely engem, tudniillik a la noblesse obiige elve, mely nem engedi, hogy ily kicsinyes ráfogasokra reflectáljunk. Ezek után t. ház, nem vetve sutba azon reményt, hogy utóvégre Magyarországon el fog érkezni azon időpont, mikor mindenesetre gondoskodni lehet arról, hogy a közgazdasági tudomány axiomájit nagyobb sikerrel érvényesítsük a törvényhozás által, s másrészt, hogy a kormány oly közgazdasági politikát viend, mely minden tekintetben megfelel Magyarország igényeinek: ismételve kérem a t. házat, méltóztassék e törvényjavaslatot atalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés és tetszés.) Elnök : Szavazás előtt fel fognak olvastatni az indítványok, melyek a tárgyalás alkalmával beadásiak. Gulner Gyula jegyző (olvassa Hegyessy Márton indítványát.) Elnök: Horánszky Nándor képviselő ur indítványa fog felolvastatni. Gulner Gyula jegyző (olvassa-.) „Mondja ki a ház, hogy az 18IÍ8. évi XXXI. törvényczikk módosításáról szóló 203. sz. törvényjavaslat tárgyalását a képviselőház további intézkedéséig fölfüggeszti. Elnök: T. ház ! Minekutánna a t. indítványozó urak elhalasztatni kívánják a törvényjavaslat tárgyalását, talán legelőször azon kérdést fogom feltenni, hogy kivánja-e a ház a tárgyalást elhalasztatnia vagy nem? (Helyeslés.) Ha netalán a t. ház elhalasztatni kívánná: akkor lehetne azon kérdést feltenni, hogy mikorra halaszíassék el. E fölött fog tehát a t. ház mindenekelőtt határozni. Azon esetre, ha az elhalasztás el nem fogadtatik: akkor teszem fel azon kérdést, hogy a ház az 1868. évi XXXI. törvényczikk módosításáról szóló törvényjavaslatot a központi bizottságszövegezése szerint a t. ház elfogadja-e vagy nem. Kérem tehát mindenekelőtt azokat, kik a halasztást kívánják : méltóztassanak felállaui (Megtörténik. Madarász József közbeszól: 13~an keltek feli Derültség) -íö