Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-200

200. országos ülés január 23. 1877. 353 igazoltatott azon nagy nemzetgazdászati elv, hogy t. i. a kamatláb magassága fordított arányban áll az állampapírok értékéhez. Hivatkozhatnám még Poroszországra és Dá­niára, a hol a földbirtokra adott hitelnél a ka­in atmaximnm még ma is fennáll; hivatkozhatnám azonkívül igen tudományos férfiakra, mint Koscher, Eau, Granihl és különösen Rossira, kik ma­guk is kimondják, hogy oly államban, melyben a közgazdasági viszonyok azon fokon nem álla­nak, hogy a szabad tőke forgalmát kár nélkül lehetne biztositni, óvszerről keli gondoskodni arra nézve, hogy az uzsoratörvény eltörlésének a le­hető legkárosabb következményei ne legyenek. (Helyeslés!) Es így kétséget nem szenved, hogy az 1868: 31. törvény megalkotása, az uzsora­törvények gyors megszüntetése anélkül, hogy az olcsó tőkeképzés lehetővé vált, s a kellő gazdá­szati óvintézkedések megtétettek volna, csak ár­talmára volt Magyarország gazdászati fejlődésének. A mi most a de lege ferenda szempontjából fel­hozható, bátor vagyok a t. házat azon ellenmon­dásokra figyelmeztetni, melyeket azok részéről ta­pasztaltam, kik a törvényjavaslat ellen felszólaltak. Horánszky Nándor t. képviselőtársam min­denekelőtt igazságügyi tekintetből tette meg kifo­gásait, azt mondván, hogy az igazságszolgáltatás, s mindenek fölött az igazságügyi administratiónak javítása képezi az uzsora-törvények megszűnésé­nek káros következményei paralizálását; de más­részt mindjárt azt mondja utána hogy ez tulaj­donkép nem is uzsoratörvény. Hogy ha ez nem uzsoratörvény, és ha egyáltalában beáll az, a mit ő mondott, hogy t. i. váltó kiállítására fog utal­tatni a kisbirtokos: akkor neki kell szemrehányást tennem a közbenjárásért, melylyel az uj ós a vál­tóképességet oly szerfelett kiterjesztett váltótörvény megszorítását támogatta ; de másrészt elérte a czélt, a melyet akart, hogy a hitelező gyorsabban fogja a tartozást behajtani, mert a váltóeljárás még is csak gyorsabb. — Különben bizonyos, hogy a jogügyi téren nagy akadályunk az előha! adásban az, hogy mindenkép modernek akarunk lenni. Hol marad Magyarország speciális viszonyainak méltatása ? A mi továbbá felhozatott, hogy e törvény­javaslatnak tulajdonkép alig lesz haszna a köz­életben : arra nézve azt hiszem, hogy egyátalában nem hozhatunk oly intézményt létre, mely hivatva volna mindenkép segitni a bajon Ábránd azt hinni, hogy soeialis téren egyet­len egy elv által valamennyi kérdés megoldható ; de mindenesetre morális és gyakorlati hasznot lá­tok abban, hogy a biró, ki kénytelen volt minden kamatot megitólni, jövőben erre nem lesz utalva, hanem mindenkor alkalmazhatni fogja a fenálló törvényt. KÉPV H. NAPLÓ J 875-78 11. KÖTET. A mi még mondandóm volna, azokra vonatkoz­nék, a mik ma felhozattak Steinaeker képviselő ur azt mondja, hogy Magyarországnak nem vált szégye­nére, hogy 1868-ban a tudomány axiómáit érvé­nyesítette. Igaz, hogy szégyenére nem vált; de hogy hasznára nem vált: azt bizonyították a kö­vetkezmények. A mi azt illeti, hogy e törvény a könnyelműn eladósodott nemes osztálynak biztosí­tékot akar nyújtani, arra már az államtitkár reflectált, a mire aztán a képviselő ur jónak látta személyes kérdésben felszólalni s azt mondotta, hogy ha a t. ház indignátiót érzett a fölött, a mit ő mondott, adott volna annak kifejezést akkor, a mikor elmondotta. Azt hiszem a t. házat ugyan­azon érzelem uralta, mely engem, tudniillik a la noblesse obiige elve, mely nem engedi, hogy ily kicsinyes ráfogasokra reflectáljunk. Ezek után t. ház, nem vetve sutba azon re­ményt, hogy utóvégre Magyarországon el fog ér­kezni azon időpont, mikor mindenesetre gondos­kodni lehet arról, hogy a közgazdasági tudomány axiomájit nagyobb sikerrel érvényesítsük a tör­vényhozás által, s másrészt, hogy a kormány oly közgazdasági politikát viend, mely minden tekin­tetben megfelel Magyarország igényeinek: ismé­telve kérem a t. házat, méltóztassék e törvény­javaslatot atalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés és tetszés.) Elnök : Szavazás előtt fel fognak olvastatni az indítványok, melyek a tárgyalás alkalmával be­adásiak. Gulner Gyula jegyző (olvassa Hegyessy Márton indítványát.) Elnök: Horánszky Nándor képviselő ur in­dítványa fog felolvastatni. Gulner Gyula jegyző (olvassa-.) „Mondja ki a ház, hogy az 18IÍ8. évi XXXI. törvényczikk módosításáról szóló 203. sz. törvényjavaslat tár­gyalását a képviselőház további intézkedéséig föl­függeszti. Elnök: T. ház ! Minekutánna a t. indítvá­nyozó urak elhalasztatni kívánják a törvényjavaslat tárgyalását, talán legelőször azon kérdést fogom feltenni, hogy kivánja-e a ház a tárgyalást elhalasz­tatnia vagy nem? (Helyeslés.) Ha netalán a t. ház elhalasztatni kívánná: akkor lehetne azon kérdést feltenni, hogy mikorra halaszíassék el. E fölött fog tehát a t. ház mindenekelőtt ha­tározni. Azon esetre, ha az elhalasztás el nem fogadtatik: akkor teszem fel azon kérdést, hogy a ház az 1868. évi XXXI. törvényczikk módosí­tásáról szóló törvényjavaslatot a központi bizottság­szövegezése szerint a t. ház elfogadja-e vagy nem. Kérem tehát mindenekelőtt azokat, kik a halasz­tást kívánják : méltóztassanak felállaui (Megtör­ténik. Madarász József közbeszól: 13~an keltek feli Derültség) -íö

Next

/
Oldalképek
Tartalom