Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-200
336 -°°- °™*« 0 * ttlés Január SS, 1877. Igen is létezhetnek, mert ha a betételek után 6 száztóli kamatot fizetnek, és 7-es kamat mellett adják ki pénzeiket, kezelést és egyéb költséget levonva: még mindig tisztességes nyerességük marad. Hogy pedig a tőke 5-ös kamat mellett nem fog elfordulni a takarékpénztáraktól bizonyítja azon eset, hogy múlt év őszén egy helybeli eisö rangú pénzintézet csak 4 száztólit fizetett a betevőknek, és készpénz készlete még is meghaladta az egy millió forintot. A tőke, mint emlitém ép ugy mint eddig felfogja keresni a takarékpénztárakat és ezek lehet, hogy csekélyebb, de mindenesetre tisztességes haszonnal folytatni fogják üzletöket. Az uzsorás tőkék le lesznek szorítva az eddigi rendkívül gyümölcsöző térről, de kisebb haszon mellett biztosabb befektetést akarván keresni, jó részt földbirtok vásárlásra fognak fordíttatni, és ez által a földbirtok értékét kétségtelenül emelni fogják. Azok pedig, kik tökeiket földbirtokba fíxirozni vonakodnának, azok földhitel zálog levelekben helyezhetik el pénzeiket, és ezt bátor vagyok főként azok figyelmébe ajánlani, kik ezen törvénytől a földhitel intézetek szabad működnetése érdekében irtóznak. A mit a takarékpénztárakra nézve mondtam, azokra előre is hallok egy ellenvetést t. i., hogy ha a mondottak állanának is a fővárosi pénzintézetekre, de nem állhatnak a vidéki takarékpénztárakra nézve: mert ezek már a betevőknek 8—10 száztólit is fizetnek, ezeket tehát ugyanazon mértékkel mérni nem lehet. Ezekre t. ház, mérték nem is kell, mert a vidéki takarékpénztárak és bankok nagy része nem egyéb ma, mint nyilvános uzsoraintézet. Ezt nem azért emlitém, mintha pálezát akarnék törni összes pénzintézeteink felett, sőt inkább senki nálamnál nem ismeri el jobban a solid kezelés alatt lévők üdvös hatását. Kivált miután az intézetek készpénz kölcsönzésénél tőke uzsorát alig űzhetnek, tehát a kamatszabályozása is könnyíteni fog némileg a hitelt igénylőkön. Ezen szempontból jelen törvényjavaslatot egy kielégítőbb hiányában átalános tárgyalás alapjául elfogadom. Fenn kellene ugyan tartanom annak idején néhány módosítás indítványozását; de tekintve azt, hogy a 7 száztóli kamat maximumnak a t. ház többségét ugy sem lehetnék szerencsés megnyerni: ennélfogva mint nézetemhez legközelebb állót ^ a központi bizottság szövegezését fogadom el. (Élénk helyeslés jobbról.) Almássy Sándor: T. ház! Azon átalános elszegényedésről, mely hazánkat sújtja ós a melyre a kormánynak már évekkel ezelőtt felhívtuk figyelmét, ugy látom, a kormány szíveskedett tudomást venni és orvoslásképen előterjeszti az uzsoratörvénynek ujboli helyreállítására vonatkozó törvényjavaslatot. Midőn ezt teszi: nem hallgathatom el ezen kijelentésemet, hogy semmi sem jellemzőbb a jelenlegi kormányra, mint az, hogy ezen iszonyú bajon — az átalános elszegényedésen — a törvényjavaslattal akar segíteni, melyre nézve a háznak egy tagja sem mondja, hogy az uzsorát meg fogja szüntetni. Maga az igazságügyminister ur is azt mondta, hogy nincs vérmes reménye arra nézve, hogy az uzsorát ezen törvény meg fogja szüntetni, fő reményét csakis arra alapítja, hogy a végrehajtást szenvedő egyének vagyona nem fog felemésztetni, a kamatok felhalmozása által. Én e tekintetben kezet fogok vele ; de t. ház, ott, hol a baj nagy és az elszegényedés az ország minden vidékén minden külömbség nélkül annyira el van terjedve : én ezen orvoslást igen szűkkeblűnek és elégtelennek tartom. Én azt kívánnám, hogyha a kormány tudomást vett arról, hogy mennyire elharapódzott a szegénység az országban, a melynek csak következése az uzsora: fontolóra kellett volna venni a r z okokat, melyek az elszegényedést, melyek az uzsorát előidézik, és annak orvoslásáról gondoskodott volna: akkor örömmel üdvözöltem volna e tényt, mert azt hiszem, hogy csak az által lehet segíteni bajainkon. Ezen uzsoratörvény életbe léptetésével, mint azt már több szónok említette, alig fog segíteni a bajon ; hanem az okokat kellett volna elhárítani. Vannak módok, mint már Horánszky képviselőtársam is említette, melyekkel a bajon segíteni lehet. Ott van a hosszas perrendtartás, mely miatt az ügyek évek hosszú során elhúzódnak, mi által a hitel nagy mértékben csökkenhetik; ott van a kérlelhetlen adóexecutio, mely mai napság oly nagy mértékben űzetik, hogy az államnak abból semmi haszna nem lesz, hanem az egyesek vagyona elpusztitatik, a nélkül, hogy adóikat megfizethették volna, midőn ily eszközökéi hajtatik be az adó : akkor azt mondhatom, hogy a pénzügyminister legjobb sensálja az uzsorásoknak, mert oda tereli a népet, hogy uzsorára legyen kénytelen pénzt felvenni. Ha ezen segítene a kormány, kétség kívül több és jobb eredményt érne el, mint az uzsora törvény behozatalával; igy pedig akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintsük, ha segédkezet nyújtana a kormány és intézkednék a vasúti tariffák leszállításánál, több jövedelem jönne be, és mindjárt kevesebb ut, mód nyílnék az uzsorára. Ha igy járt volna el a kormány, az általános elszegényedésnek s az által az uzsorának gátat vethetett volna; de ezekben nem tett semmit. Én elismerem azt, hogyha mindezeken segített volna és mindézen ügyeket ugy rendezi vala, mint a helyzet igényli: akkor némileg segítene e bajon ; de az uzsora még sem szűnnék meg, mert arra, hogy az uzsora ne létezzék: szükséges, hogy elég pénzünk legyen; az elégsé-
