Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-200
200. országos Illés január 23. 187T. 335 bizottságba, Plachy Bertalan helyett pedig a számvizsgáló bizottságba egy-egy tag választandó. Ha a t. ház javaslatomat hebybenhagyja: ezen választások a jövő szombaton tartandó ülésben lesznek megejtendők. (Helyeslés.) Következik a napirend első tárgya a képviselőház 1877. évi január havi költségvetésének tárgyalása. Jankovich Miklós előadó (olvassa: a képviselőház 1871. évi január havi költségvetését.) Elnök: Ha a t. ház ez előirányzatot elfogadni méltóztatik, (Elfogadjuk!) annak folyóvá tétele az elnöknek kötelessége lesz. A beterjesztett kimutatás ellen nem lévén észrevétel, ez is tudomásul vétetik. Következik a központi bizottságnak az uzsoratörvények eltörléséről szóló 1868 : XXXI. törvényczikk módosításáról benyújtott törvényjavaslatra vonatkozó jelentése, illetőleg általános tárgyalásának folytatása. Radvánszky Béla b.: Tisztelt ház! A vita ezen előre haladott folyamában igyekezni fogok lehetőleg rövid lenni, és csak átalános vonásokban jelezni álláspontomat. Több államban és többszörösen tettek kísérletet, törvények alkotása vagy ilyenek eltörlése által az uzsora meggátlására, több kevesebb sikerrel, mert az uzsorának egyedüli biztos ellenszere a pénzbőség és az átalános takarékosság; de ezeket tiszt, ház decretálni nem lehet. Hogy az uzsora nálunk nagy mértékben létezik: az átalánosan ismert dolog. E bajon kivánt segíteni az előttünk fekvő törvényjavaslat. De ha bővebben vizsgáljuk e törvényjavaslat szellemét, azt vehetjük észre, hogy ez részben inkább a közvélemény sürgető nyomása alatt született, és hogy a t. igazságügyminister ur maga sem vár tökéletes eredményt törvényjavaslatától, nem is várhat, mert inig egyfelől megszüntetni törekszik az uzsorát kamatban : addig tág kaput nyit az uzsorának tőkében. Üdvös eredményt különben csak is ugy érthetnénk el, ha oly törvényt alkotnánk, mely megtiltja mind a kettőt, és a törvénynek erős büntetésekkel szerezne érvényt. Bái' Európában az uzsora korlátait - már mindenütt eltörölték, azért viszonyaink között nem volna retrográd lépes, ha az uzsora túlkapásait büntető jogi eljárás alá vonnánk. Ha jól tudom Ausztriában is készülőben van ilyféle törvényjavaslat. Elismerem azt, hogy ily szigorú uzsora-törvény ellenkeznék a modern, jogi és nemzetgazdászati felfogással; de nekünk nem a theoria vagy a szomszéd államok átültetett, de meg nem honosítható törvényeire, hanem saját viszonyainknak megfelelő törvényre van szükségünk. Elismerem továbbá azt is, hogy a tőke uzsorát gátló törvényjavaslat előterjesztése kissé kényes dolog lett volna, államkölcsöneink miatt, sőt azt is megengedem, hogy rendezettebb pénzviszonyok között talán nem is volna szükségünk ily törvényre ; de tekintetbe kell vennünk két dolgot, először: hogy földműves népünk az uzsorások lelketlensége által napról napra miként pusztul és közeledik végromlása felé; másodszor: hogy nemzetünkben hiányzik az átalános vagyonosodás főfeltétele a takarékosság, ezért keli gyámkodást gyakorolni felette, ép ugy mint az egyes tékozló felett. Ezek után t. ház, áttérek az uzsora másik nemére, a kamat-uzsorára. Ez ép oly veszedelmes mint az előbbi, és tulajdonkép ugyanaz, különbség közöttük csak is az, hogy az egyik évenként veszi meg az uzsorát, és megelégszik a valósággal kölcsönzött tőkével; a másik pedig még az adósság lejártakor is többet követel a kölcsönzött összegnél. Az előttünk fekvő törvényjavaslat csak a kamat szabályozását czélozza; de véleményem szerint nem minden pontjaiban kielégítően. Mert mig egyfelől csak morális pressióval él, mint az indokolás mondja, hogy a törvényjavaslat 1. és 6 §. által kifejezést ád a törvényhozás annak, hogy az uzsorát bár nem büntetendő, de becstelen cselekménynek tartja ; addig másfelől a tisztességes kamatot 10 száztóliban állapítja meg. Mondanom is fölösleges, hogy az ilyféle erkölcsi pressiónak nálunk igen csekély hatása lesz; a mi pedig a kamatmaximumot illeti, t. ház, a 10 száztól! már magában véve is uzsora és a kölcsönvevő földbirtokost 20 — 25 év leforgása alatt tönkre juttatja, az ország nagy része idegen kezekbe kerül, és ha hazánk régi birtokosai földönfutókká válnak: ez t. ház, viszonyaink javulását nem fogja eredményezni. Hogy a törvényjavaslatba 10 száztóli vétetett fel: az egy statistikai kimutatás eredménye; csak hogy e kimutatás kamat átlaga hamis alapon nyugszik, mert az nem a szokás és szükséglet által szentesitett valódi kamat átlaga, de csak is az 1868-ki XXXI. törvényczikk által létesült ferde természet ellenes állapot kifolyása. A t. ház osztályainak többsége a 8 száztóli kamat maximumban állapodott meg: én részemről ezt is sokallom ós elegendőnek tartanám a 7 száztólit, mert t. ház, ha egyszer a 8 száztóli törvény erőre emelkedett: akkor ennél olcsóbb pénz az országban nem lesz kapható. Mentsük meg tehát legalább azokat, kik solid hitelre szorulnak ; kik az uzsora karjaiba vetették már is magukat, azokon ugy sem segíthetünk. A kamat maximum meghatározásánál különben nem szabad szem elől tévesztenünk a létező pénzintézeteket: fenállhatnak-e ezek, 7-es kamat mellett. (Helyeslés.)
