Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-193
193. ei-fizágos ülés deezeBiber 18. 1876. 289 ragadozó vadak háborítatlan pusztításokat vihetnek véghez, sőt a személyi biztonságot is veszélyeztethetik. Minthogy pedig azt hiszem, hogy e bajon csak gyors intézkedés segíthet: bátor vagyok további indokolás nélkül módositványomat a tisztelt háznak elfogadás végett ajánlani. Molnár Aladár jegyző (olvassa.:) Módositvány, beadja Gtebbel Károly. Az 1. § harmadik sorában előforduló ezen szavak helyett, „a belügyminister a hivatalból való vadászatot a törvényhatóság közigazgatási bizottságának indokolt előterjesztésére" tótessék a következő: az ,,alispán a hivatalból való vadászatot alattas közegeinek". Mocsáry Lajos: T. ház! Szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy szüntettessék meg a vadászati törvénynek azon intézkedése, hogy hivatalból való vadászatok jövőre nem tartathatnak; de megvallom nem járulhatok az 1. §. azon intézkedéséhez, hogy csak a belügyministerium engedélye mellett lehessen a közigazgatási bizottságnak eféle hivatalos vadászatot megengedni. Megvallom nagyon csodálkozom, hogy a t. belügyminister ur oly kevés bizalommal látszik viseltetni saját teremtménye, az uj institutió, a közigazgatási bizottság irányában. Midőn a közigazgatásnak sokkal fontosabb ágaival, általában az összes közigazgatás végzendőivel meg van bizva e bizottság, hogy miért ne lehetne azt megbízni ezzel is: valóban, belátni képes nem vagyok. T. ház, hogy a belügyminister ur speciális jóváhagyása nélkül még csak egy rókát se legyen szabad ledurrantani: ez a centralisatiónak oly túltengése, hogy valósággal, ha meg nem irta volna már igen jeles munkáját a eentralisatió absurdumairól Laboulaye: ez igen érdekes adatul szolgálhatna neki. Én ezen tekintetből nem járulhatok ez 1. §. elfogadásához, éa óhajtanám, hogy a megye, illetőleg a megyének intéző közege a közigazgatási bizottság intézkedjék e tárgyban. Tisza Kálmán minihterelnök: T. ház! Itt először is kénytelen vagyok egész őszintén kimondani, hogy a törvényjavaslatnak czólja nem az, hogy megszüntettessék a hivatalos vadászatok tartása elleni tilalom, mint a t. képviselő ur mondja ; hanem czélja csak az, hogy ott, a hol okvetetlenül szükséges: a ragadozó vadakkal szemben a népesség érdekében kivételt tenni lehessen. És így a czél maga nem otyan átalános, hanem bizonyos felmerült, a szükség által indokolt esetekre szorítkozik. Tehát miről van ily alkalommal szó? Ily alkalommal, szemben a fennálló törvényekkel ezen törvény alapján kivételesen meg kell engedni, hogy a hatóság beleavatkozzék a vadász tulajdonosi jogaiba, megengedvén, hogy területén hivatalból vadászni lehessen; másodszor, hogy kivételesen, eltérőleg a törvénytől, a hatóKÉPV. B. NAPiÓ 1875-78. II. EÖTET. ság bizonyos községeket kirendelhessen a hajtás eszközlésére. Nem arról van tehát itt szó, hogy szabad-e egy rókát meglőni, vagy nem ? hanem arról van szó: hogy van-e elég komoly indok arra, hogy a vadásztulajdonos egyfelől, másfelől az illető községek jogai szempontjából kivétel tétessók-e, ós ez, gondolom egészen más fontosságú, mint az, hogy szabad-e egy rókát meglőni. A mi a közigazgatási bizottságokat illeti, én részemről meg fogom a t. képviselő urat arról győzni mindenütt, hogy azok iránt igen nagy bizalommal viseltetem ; sőt merem mondani, hogy azoknak működése, bár igen rövid ideje tart még, majdnem mindenütt az egész országban ezen bizalmat igazolja ; de azzal a joggal felruházni őket, hogy kivételesen a magán embernek törvényadta jogaiba avatkozzanak, azaz, hogy kivételesen bár, ők megítélhessék és határozhassanak a fölött, hogy előállott azon eset, midőn szükséges beleavatkozni, vagy nem: azt nem szeretném rajok bizni. Nem szeretném pedig két okból. Mert akár ok nélkül is kimondanák, hogy itt van most a törvénynek azon esete, hogy hivatalból elrendelendő a vadászat és megadnák engedélyt ott is, a hol nem szükséges ; akár megtagadnák más okoktól vezéreltetve ott is, a hol valóban a beleavatkozásnak szüksége lenne: az illetők orvoslást alig nyerhetnének és a közigazgatási bizottságok nincsenek azon szerencsés helyzetben, mint a minister, a kire utolsó sorban bizza ezt a törvényjavaslat, hogy minden perczben, minden pillanatban bárki által felelősségre vonható bármely eljárásáért és így az iránt is, hogy miért engedte meg, vagy 7 miért tagadta meg. Én i"ehát e.bben az illető érdekeltek jogaira nézve látok nagyobb biztosítékot és a közigazgatási bizottságnak is meglesz azon hatásköre, hogy az indokokat ós a véleményt ő állítja össze. Kérem ennélfogva a szöveg megtartását. (Helyeslét.) Paczolay János: Én az előttünk fekvő törvényjavaslatban a közigazgatási hatóságokra nem concessiót, hanem inkább kötelességök teljesítésének megakadályozását látom. Mert Magyarországon van idő többször és vannak helyek, a hol erős tél és nagy havazások alkalmával a dúvadak megszokták támadni az utast; sőt tudjuk, hogy voltak esetek, midőn az ilyen dúvadaknak több emberélet esett áldozatul. Én minden tisztességes község elöljárósága kötelességének tartom, hogy a dúvadak által veszélyessé vált utazás akadályait elhárítsa és arra nem mindig a ministertől kérjen engedélyt, hogy a dúvadakat pusztítsa, illetőleg a járó-kelőkre veszélyessé vált utakat veszélytelenné tehesse; hanem neki szigorú kötelessége legyen az, és ha ebbeli kötelességének eleget nem tenne, valósá' gos büntető cselekvényt követne el.
