Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-185f
185. országos ülés deczember 9. 1876. 141 viszonyokat, midőn valamely hatóság a neki adott joggal élni akar, vagy nem akar." Itt már csakugyan mérlegelni kellett és a minister ur azt találta, hogy igen helyesen cselekedett az egyetemi tanács, mikor a fusió alkalmával nem tiltotta be a tüntetést; a török consulnak adandó tüntetést pedig betiltotta. Ez felfogás dolga. Én részemről azt mondom, hogy a másik esetben azért nem láttam volna betiltaudónak a tüntetést: mert az egyetemi ifjúság ezen tüntetést nem is politikai okokkal támogatta; nem azt mondotta, a mit én mondok például, hogy a török birodalom területi épsége Magyarország állami érdekeire nézve fontos és életkérdés; (Élénk helyeslés a szélső bdon.) hanem azt mondotta: „azon nemes tűznél fogva, mely a fiatal kebleket lelkesíti a török nemzet 28 év előtt a mi üldözött hazánkfiai irányában nemesül viselte magát: mi mutassunk ezért hálát, elismerést. Ez igazán fiatal szivhez illő és nem politikusnak czélját magában rejlő gondolat ós tüntetés volt és épen azért lett volna inkább megengedendő, mert ily alapra fektetve kevesebb politikai fontossággal bir: mintha azon alapra fektettetett volna, hogy Magyarország állami érdekei kívánják azt, hogy egy részről az orosz hóditások megakadályoztassanak, másrészről pedig a török birodalom épségét tartsuk fenn. (Igaz! Ugy van ! a széhŐ bal felöl !) A minister ur beszélt jogállamról ós azt mondotta, hogy a jogállam fogalma nem abban áll, hogy a kormánynak és hatalomnak ne legyen joga : hanem abban, hogy a kormány és hatalom hatalmát oda fordítsa, hogy törvényes szabály meg ne sértessék. Engedelmet kérek, mikor jogállamról van szó, nem arról van szó, hogy micsoda joga van a kormánynak és a hatalomnak ; hanem arról, hogy mi joga van az egyes polgároknak és ezen jogokat kell azon hatalom visszaélései ellen biztosítani. Az a jogállam fogalma, hogy egyes embereknek, kik természetszerűleg gyengék : jogai meg legyenek védve a leghatalmasabbak ellen is. Az a jogállam fogalma és következése, hogy azon angol szegény embernek kalibájába bele fuj a szél, szabadon beleesik az eső ; de a király minden hatalma nem képes ez ajtó küszöbét átlépni. Ez a jogállam fogalma. (Helyeslés a szélső bal felöl.) Azt mondja a minister ur, hogy a rendőrségnek kötelessége végrehajtani a hatóságok rendeleteit a nélkül, hogy bírálja: vajon a rendelet törvényes-e vagy sem? és a hatóságnak kell, hogy legyen hatalmuk egyes utczai tüntetéseket megakadályozni. Én a nélkül, hogy kérdezném: vajon ez törvényes-e, vagy nem? azt hiszem, hogy egy jogállamban a rendőrség igen gyakran és igen sokszor pórul járna, ha nem tekintené azt: vajon valamely rendszabálya, melyet végre akar haj, tani, törvényes-e vagy sem? Egy jogállamban, mint a milyen például Anglia, melyre a minister ur szeret gyakran hivatkozni és hivatkozott igen alaposan, igen épületesen, mint az ellenzék vezére, tüzetesen tanulmányozta annak alkotmányos történelmét, de a mióta ministerró lett, szintén hivatkozik néha rá; de ugy látszik, hogy most már egy más, ad usum Delphini készített kiadásból gyűjti adatait, (Derültség bal felől.) — mondom — Angolországban tudja mindenki ós tudja a minis- > ter ur is, hogy a király hatalma nem elégséges arra, hogy az elkövetett törvénytelenség ellen az állam bármely közegét is megvédje a következésektől. Ha én rajtam egy jogi állambam erőszakot, igazságtalanságot követ el a rendőrség vagy bármely államközeg: én azon államközeget a bíróság előtt beperlem ós semminemű hatalom nem elégséges őt megvédeni a következésektől, hogy ha be tudom bizonyítani a biró előtt, hogy én jogomban sérelmet szenvedtem. Ezt nevezem én jogi államnak; nem pedig azt, a mely szabályról s szabályszerű rendeletekről beszól, mert ilyet jogi állam nem ismer ; ismerem a törvényt és azt kívánom, hogy jogi államban a törvény legyen uralkodó mindenki fölött; de szabályokat és szabályszerű rendelteket nem ismerek. Egyébiránt a minister ur azt mondja: ámbár ő ugy van meggyőződve, hogy az egyetemi tanácsnak joga volt ezen tüntetést betiltani, „azonban — ugy mond — én teljes készséggel nyilvánítom azt is, hogy ha az egyetemi tanács nem lép is közbe: azért én még akkor is teljesítettem volna azt, a mit igy az egyetemi tanács végzése folytán teljesítettem." Nézetem szerint ez helyesebb felfogás lett volna ; hanem akkor azt kívántam volna mindenekelőtt, hogy midőn a fiatalságnak küldöttsége oda jött, és a midőn a minister ur megkisérlette, hogy mint férfi, férfiakkal beszéljen: hogy akkor mint férfi férfiaknak mondotta volna meg, hogy ezt szándékozik tenni. Akkor természetszerűleg itt kérdés nem lenne arról: törvényes-e ez, vagy nem törvényes? hanem arról lenne kérdés: vajon a ház többsége igazolja-e a minister erőszakos eljárását? (Helyeslés a szélső balon) azaz a körülmények olyanok voltak-e, hogy az állam magasabb czéljai parancsolták-e ós megengedték-e ezen törvénytelen eljárást, vagy nem? (Helyeslés a szélső balon.) Ekkor a törvényhozás többsége helyeselte, felmentette, vagy elmarasztalta volna a minister urat; de az, hogy vajon helyes, törvényes-e az eljárás? itt kérdés nem lenne. Nézetem szerint mindenesetre sokkal férfiasabb lett volna az eljárás, hogy ha azonnal kijelenti vala a minister ur a fiatalságnak, hogy én ezt megengedni nem fogom; mert felfogásom szerint az állam magasabb érdekei ezt nem engedik: akkor a törvényhozás e fölött határozott volna : igaza