Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-185f

185. országos ülés deczember 9. 1876. 141 viszonyokat, midőn valamely hatóság a neki adott joggal élni akar, vagy nem akar." Itt már csak­ugyan mérlegelni kellett és a minister ur azt találta, hogy igen helyesen cselekedett az egye­temi tanács, mikor a fusió alkalmával nem til­totta be a tüntetést; a török consulnak adandó tüntetést pedig betiltotta. Ez felfogás dolga. Én részemről azt mondom, hogy a másik esetben azért nem láttam volna betiltaudónak a tüntetést: mert az egyetemi ifjúság ezen tüntetést nem is politikai okokkal támogatta; nem azt mondotta, a mit én mondok például, hogy a török birodalom területi épsége Magyarország állami érdekeire nézve fontos és életkérdés; (Élénk he­lyeslés a szélső bdon.) hanem azt mondotta: „azon nemes tűznél fogva, mely a fiatal kebleket lelkesíti a török nemzet 28 év előtt a mi üldö­zött hazánkfiai irányában nemesül viselte magát: mi mutassunk ezért hálát, elismerést. Ez igazán fiatal szivhez illő és nem politikusnak czélját ma­gában rejlő gondolat ós tüntetés volt és épen azért lett volna inkább megengedendő, mert ily alapra fektetve kevesebb politikai fontossággal bir: mintha azon alapra fektettetett volna, hogy Magyarország állami érdekei kívánják azt, hogy egy részről az orosz hóditások megakadályoztassa­nak, másrészről pedig a török birodalom épségét tartsuk fenn. (Igaz! Ugy van ! a széhŐ bal felöl !) A minister ur beszélt jogállamról ós azt mondotta, hogy a jogállam fogalma nem abban áll, hogy a kormánynak és hatalomnak ne legyen joga : hanem abban, hogy a kormány és hatalom hatalmát oda fordítsa, hogy törvényes szabály meg ne sértessék. Engedelmet kérek, mikor jogál­lamról van szó, nem arról van szó, hogy mi­csoda joga van a kormánynak és a hatalomnak ; hanem arról, hogy mi joga van az egyes polgá­roknak és ezen jogokat kell azon hatalom vissza­élései ellen biztosítani. Az a jogállam fogalma, hogy egyes embereknek, kik természetszerűleg gyengék : jogai meg legyenek védve a leghatal­masabbak ellen is. Az a jogállam fogalma és kö­vetkezése, hogy azon angol szegény embernek kalibájába bele fuj a szél, szabadon beleesik az eső ; de a király minden hatalma nem képes ez ajtó küszöbét átlépni. Ez a jogállam fogalma. (Helyeslés a szélső bal felöl.) Azt mondja a minister ur, hogy a rendőr­ségnek kötelessége végrehajtani a hatóságok ren­deleteit a nélkül, hogy bírálja: vajon a rendelet törvényes-e vagy sem? és a hatóságnak kell, hogy legyen hatalmuk egyes utczai tüntetéseket meg­akadályozni. Én a nélkül, hogy kérdezném: vajon ez törvényes-e, vagy nem? azt hiszem, hogy egy jogállamban a rendőrség igen gyakran és igen sokszor pórul járna, ha nem tekintené azt: vajon valamely rendszabálya, melyet végre akar haj­, tani, törvényes-e vagy sem? Egy jogállamban, mint a milyen például Anglia, melyre a minister ur szeret gyakran hivatkozni és hivatkozott igen alaposan, igen épületesen, mint az ellenzék vezére, tüzetesen tanulmányozta annak alkotmányos tör­ténelmét, de a mióta ministerró lett, szintén hi­vatkozik néha rá; de ugy látszik, hogy most már egy más, ad usum Delphini készített kiadásból gyűjti adatait, (Derültség bal felől.) — mondom — Angolországban tudja mindenki ós tudja a minis- > ter ur is, hogy a király hatalma nem elégséges arra, hogy az elkövetett törvénytelenség ellen az állam bármely közegét is megvédje a következé­sektől. Ha én rajtam egy jogi állambam erő­szakot, igazságtalanságot követ el a rendőr­ség vagy bármely államközeg: én azon állam­közeget a bíróság előtt beperlem ós semminemű hatalom nem elégséges őt megvédeni a követke­zésektől, hogy ha be tudom bizonyítani a biró előtt, hogy én jogomban sérelmet szenvedtem. Ezt nevezem én jogi államnak; nem pedig azt, a mely szabályról s szabályszerű rendeletekről be­szól, mert ilyet jogi állam nem ismer ; ismerem a törvényt és azt kívánom, hogy jogi államban a törvény legyen uralkodó mindenki fölött; de szabályokat és szabályszerű rendelteket nem is­merek. Egyébiránt a minister ur azt mondja: ámbár ő ugy van meggyőződve, hogy az egyetemi ta­nácsnak joga volt ezen tüntetést betiltani, „azon­ban — ugy mond — én teljes készséggel nyil­vánítom azt is, hogy ha az egyetemi tanács nem lép is közbe: azért én még akkor is teljesítettem volna azt, a mit igy az egyetemi tanács végzése folytán teljesítettem." Nézetem szerint ez helye­sebb felfogás lett volna ; hanem akkor azt kíván­tam volna mindenekelőtt, hogy midőn a fiatalság­nak küldöttsége oda jött, és a midőn a minister ur megkisérlette, hogy mint férfi, férfiakkal be­széljen: hogy akkor mint férfi férfiaknak mondotta volna meg, hogy ezt szándékozik tenni. Akkor természetszerűleg itt kérdés nem lenne arról: tör­vényes-e ez, vagy nem törvényes? hanem arról lenne kérdés: vajon a ház többsége igazolja-e a minister erőszakos eljárását? (Helyeslés a szélső balon) azaz a körülmények olyanok voltak-e, hogy az állam magasabb czéljai parancsolták-e ós meg­engedték-e ezen törvénytelen eljárást, vagy nem? (Helyeslés a szélső balon.) Ekkor a törvényhozás többsége helyeselte, felmentette, vagy elmarasztalta volna a minister urat; de az, hogy vajon helyes, törvényes-e az eljárás? itt kérdés nem lenne. Né­zetem szerint mindenesetre sokkal férfiasabb lett volna az eljárás, hogy ha azonnal kijelenti vala a minister ur a fiatalságnak, hogy én ezt meg­engedni nem fogom; mert felfogásom szerint az állam magasabb érdekei ezt nem engedik: akkor a törvényhozás e fölött határozott volna : igaza

Next

/
Oldalképek
Tartalom