Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-185

130 185 országos ülés deezember 9 1876 kéri a minister nyilatkozatát, hogy a bélyeg és illeték szabályok módosítására, illetőleg egyszerűbb s világosabb összeállítására a készületeket megtette. Az 529,000 frt a bevételbe felvétetik. Elnök: A jogilletékek és dijak cziménól összesen 14.529,000 frt megszavaztatik. Gulner Gyula jegyző (olvas :) Fémjelzés, rendes kiadások 16. fejezet, 17. ezim. Összes kiadás 7320 frt. Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: A 7320 frt megszavaztatik. Gulner Gyula jegyző (olvas:) Bevétel. Ellenőrzési dijak és -egyébb üzemi bevételek 16,598 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gulner Gyula jegyző (olvas -.) üt-, hid- és révvám. Azon esetre, ha a bizonytalan időre bérbe adott révvámok ismét házi kezelés alá vétetnének, az ebbeli költségek fedezésére, valamint a további fentartásra előirányoztatik 500 frt. Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Az 500 frt megszavaztatik. Gulner Gyula jegyző (olvas:) Bevétel, üt-, hid- és révvám illetékek és haszonbérek 20,849 frt Ordódy Pál előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Bevételkép megszavaztatik 20,849 frt. Gulner Gyula jegyző: Dohányjövedék. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 19. ezim, kiadás 1. rovat vétel 7.819,871 frt. Orbán Balázs: T. képviselőház! Szabad állam a szabad föld fogalmával egybe van forrva, ebből önként következik, hogyha szabad államban valaki földje adóját, vagy is ezen állami lét e biztosíték diját lefizette: az államnak nem állhat sem jogában sem érdekében, hogy azon földterület legczélirányosabb kihasználását, termőképességének fokozását s jövedelmezőségének emelését meggátolja; de sőt ellenben a józan államgazdászatnak — melynek a nemzetgazdászattal összhangzásban kell lennie, — mindig arra kell törekednie, hogy a hazai föld és a nemzeti munkaerő minél produclivabb legyen, ez képezvén alapját a honpolgárok jóllétének, a mi egyedül képes az államot erőssé é» virágzóvá tenni. Mert t. ház! csak az a kormány érdemli meg a szép „atyai kormány" elnevezést, mely a haza és polgárai boldogitásánál más feladatot nem ismer, mely a honpolgárok összegén, tehát a hazán kívül más factort nem ismer, mely a haza főórdekónek minden mást alárendel, ügy látszik azonban, hogy nálunk ez állam alkotó fogalmakkal, az állam-élet e nagy irányelveivel még nincsenek tisztában; mert ki merné tagadni, hogy nálunk legalább napjainkban idegen érdekek uralogják a helyzetet, hogy kényszer helyzetek vernek bókot nemzetgazdászati életünk összes mozzanataira. Avagy vám és bank ügyünk nem erről tanuskodik-e'? avagy roppant mennyiségű sónknak a világ forgalom piaczárói való mesterkélt leszorítása, nem hatalmas akadálya-e a nemzeti vagyonosodásnak? Vajon a dohány monopólium nem a szabad föld elvének tagadása, s a föld productiv erejének nem paralizálása-e'? Hazánk földje kitűnő dohányt termel, el van ismerve, hogy egy dohánnyal bevetett hold föld nem sokkal több munkával, mint a mennyit a tengeri termelése igényel, — 4 — 500 frt évi jövedelmet ad, s államunk megszorító rendszabályaival még is arra kényszeríti a földtulajdonost, hogy csak olyat termeljen, a mi 500 frt helyet 10 legfölebb 15 frtot jövedelmez. A terhelő adó mellett az ily korlátozás, a föld productiv erejének ily csökkentése idézi elő a honpolgárok fokozódó nyomorát, mi az államot is sajnos tengődésre kárhoztatja. S vajon t. ház! ki húzza e nyomor, e közelszegényedés, államóletünk e megszorításának hasznát? egy szomszéd állam, mely a korlátolt s megszoritólag rendszabályozott téren termelt s nevetséges olcsó árban kicsikart, vagy jobban mondva coníiscált jó magyar dohányt tőlünk a valódi érték egyötödeért átveszi, vagy jobban mondva elkobozza, hogy azzal virágzó kereskedést űzzön külföldre, sőt specialitásaival nálunk is, s igy elzsebelje a hasznot, mely természetszerűleg s észjogilag is minket illetne. lm t. ház! ez a dohánymonopolium létoka; a gyarmat dolgozik, izzad, termel, hogy fáradsága gyümölcsét más élvezze. Nem kívánok t. ház! nemzetgazdászati életünk mételye: a dohánymonopolium eltörlése iránt már annyiszor leszavazott indítványt beadni, nem kívánok én itt ismételten Móricz Pál képviselőtársamra hivatkozni, ki korábbi időkben oly bölcsen fejté ki, hogy miként lehetne a dohánymonopoliumot az állam károsítása nélkül eltörölni, miután múlt évben kijelenté, hogy e módokat most is czélra vezetőknek, alkalmazhatóknak, üdvösöknek, de most, mikor alkalom lenne valósítani: időszerűtleneknek tartja; hanem igen is bátor vagyok pénzügyminister urat fölkérni, méltóztassék oly kegyes lenni e nemzethez, hogy legalább engedje e haza fiainak megkóstolni, hogy mi mily pompás magyar dohányt tudunk termelni az osztrákok nagyobb örömére és hasznára, és erre annyival inkább bátorkodom fölkérni; mert ily kóstolási engedélye az államnak nem hogy kárára, de sőt pénzügyi tekintetben is előnyére szolgáland: mert pénzügyminister ur leginkább tudhatja, hogy azon idő óta, hogy a magán használatra engedélyezett 20 D öl dohány termelési diját 4 írtról 9-re emelte, az e czimén kilátásba helyezett állami jövedelem-