Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-163

72 W*». anaág-oi Illés oitdber ». 1876. ezt a kormánynak és azt mondta, hogy ez az ember itten bankjegyeket nyomat, hogy azokkal Magyarországban Ausztria ellen lázítson s miután az itteni kormány Ausztriával barátságos viszonyban van; követelem, hogy ez megakadályoztassák; mire az angol kormány azt felelte, hogy ez a törvény rendes útjára tartozik. Ekkor pedig az osztrák követ a törvényszeknez fordult ós Ferencz József ausztriai császár nevében pert indított Kossuth ellen. Ennek következménye az volt, hogy a bíróság kimondotta az ítéletet, hogy miután a bankjegyek csakugyan egy Angliával barátságban élő állam nyugalmának megzavarására szolgálhatnak. azok elkobzandók és elégetendők. polit Mihály: (közbeszól.-) De nem zárták be! Simonyi Ernő: Nem zárták be, mert itt nem volt cselekvény, hanem csak szándék. Mondok •egy másik esetet, melyet tegnapelőtt a t. ministerelnök ur pendített meg és ez a hires Alabama esete Angol országban. Az amerikai háborúk alatt Liverpol angol kikötőben egy hajó épült, melyről az amerikai követ azt a denunciátiót tette az angol kormánynál, hogy ez kalóz szándékból építtetik. Odament tehát a kormány részéről egy bizottság, a mely, miután a hajót megszemlélte, azt találta, hogy azon nincsenek fegyverek. Azonban az amerikai követ ebbe nem nyugodott meg és azt mondta. fegyver ugyan nincs rajta; de az mégis kalóz szándékból épittetik és kívánom, hogy annak építését a kormány tiltsa be. Az illető tisztviselő, melyre rábízatott a hajó építésének megszüntetése, szerencsétlenségre néhány nap múlva megbetegedett, a mely idő alatt a hajó elkészült és minden akadály nélkül kiment a nyilt tengerre, hogy Amerikába jöhessen. Ott azonban megérkezett egy másik hajó, mely az ágyukat és egy harmadik a világ más részéről, mely Sims kapitányt és tiszti karát hozta és ott szereltetett fel e hajó kalóznak, mely sok kárt okozott az amerikai kereskedőknek. És mi történt: mikor a háborúnak vége volt. Az, hogy az amerikai kormány kárpótlást követelt az angol kormánytól, a mely nem bírt elég képességgel vagy akarattal ezen hajó elindulását megakadályozni. És mi történt? Nem amerikai, nem angol határozott, hanem egy internationalis bíróság, a svájczi köztársaság három bírája hozott határozatot, mely szerint Anglia 32 millió kétszáz és néhány ezer forint birságra Ítéltetett kárpótlás fejében. Íme tehát nem csak az angolországi fogalmak szerint, hanem a svájczi köztársasági fogalmak szerint sem szabad oly cselekményt tűrni egyesek részéről, sem egy államnak, mely egy másik államnak kárt okoz. Ezen gyakorlati példák ugy hiszem tökéletesen megdöntik képviselő urnák azon theoriáját, hogy egy államnak sincs köze ahhoz, hogy mit tesznek saját alattvalói egy másik állam békéjének felháboritása tekintetében. Ha azt mondja, hogy Francziaországból csoportosan mentek Amerikába, azt megengedem, az megtörténhetett, mentek is egyének Amerikába igen sokan: de Amerika nem akart ezért még Francziaországgal is háborút viselni, mikor elég baja volt otthon magában Amerikában. Egy párszor panaszt tett ugyan a Franczia kormánynál, de ez mindig kitérőieg válaszolt, Amerika pedig nem volt azon állapotban, hogy e miatt akkor még egy franczia háborút is vegyen nyakába. Épen ez volt az eset Görögországban is, mikor csoportosan mentek az önkéntesek egész Európából, nem köthetett ki Törökország egész Európával, midőn otthon Görögország ellen is erős háborúja volt. Történhetett tehát, a mint törtónt is, hogy igen sok helyről sok önkéntes ment, kiket a kormány minden figyelme mellett sem volt képes visszatartani. De arra, hogy organizált. (Polit Mihály közbeszól: Nem volt organizált!) En nem állítom a világ kincseért sem. hogy lett volna, hogy valami történt volna; de ez a kormánynak, a bíráknak álláspontja, hogy ott organizált társulat volt, a mely nagy mennyiségű pénz és önkénteseket akart átküldeni Szerbiába. Ezek tehát egészen más esetek, mint azok, mikor egyesek mennek át. A képviselő ur azután a mentelmi jog theoriáját fejtegeti és e tekintetben sokkal inkább egyetértek vele, mint azon theoriákra nézve, melyeket a semlegességi és az államoknak egymás iránti jogviszonyára vonatkozólag fejtegetett. Igaza van, a midőn azt mondja, hogy a hol a személyes bátorság törvény által teljesen védve van: ott a mentelmi jognak értelme nincs, ott erre szükség nincs. Tökéletesen igazsága van abban. így történt például a múlt század vége felé Angolországban. John Wilson, kit elfogtak mint parlamenti tagot, kit átalában gjnilöltek s kit egy factiosus többség nem csak hogy ki nem mentett fogságából, sőt kikergette . a házból ós midőn ő ennek daczára újra megválasztatott, ugyanazon factiosus többség határozatot hozott, hogy az ő megválasztatása érvénytelen, s hogy ő a háznak tagja nem lehet. És mi törtónt? Egyszerűen a Habeas Corpus acta alapján folyamodott a bírósághoz és a bíróság minden intések daczára, személyes szabadságát visszaadta és a közvélemény őt mintegy a személyes szabadság palládiumának tekintvén, újonnan képviselőnek megválasztatott. London városa lord majorjává és Midlesex megye képviselőjévé választotta és az alsóháznak hozott határozatai törvényteleneknek bizonyulván, a jegyzőkönyvből kitöröltettek. Tökéletesen igaza van tehát, a hol a személyes bátorság tökéletesen biztosítva van a törvény