Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-163

1«8. ortsftfo* tll& oktötor 9. 1876. fi valami változást tegyen s azt hiszi; hogy szomszédjainak érdékeit a fenálló törvények szerint is tökéletesen meg lehet védeni. Felhozza azután a képviselő ur a ministerelnök urnák június végén kiadott rendeletét és azt mondja, hogy ennek tartalma egészen uj, mert ennek következtében most Angliában a számos protest-meetingek, melyek nem értenek egyet a kormány politikájával: mind bűnös cselekmények volnának. Engedelmet kérek, itt igen nagy külömbség van. A ministerelnök ur azt; mondja, hogy vannak törvénykönyvünkben törvények, melyek a toborzást és háboru-előmozditást tiltják és figyelmezteti Magyarország polgárait, hogy ez bűnös cselekmény és a ki ezt elköveti, büntettetni fog. Az angol meetingek nem toborzanak, nem gyűjtenek pénzt, hanem fölhívják a kormányt, hogy tekintetbe véve ezen ós ezen körülményeket, változtassa meg mostani politikáját. Ez oly szabad alkotmányos agitatió, mely minden alkotmányos országban szabadon folyik és kell hogy folyhasson: mert a nélkül az alkotmány ilíusorius. {Helyeslés.) Az tehát egyátalában non sens. Hivatkozik képviselő ur Hefter mondatára és könyvére, annak bebizonyítására, hogy az egyeseknek szabad ilyeneket tenni. Már engedelmet kérek Hefter nem azt mondja, hogy egyeseknek szabad kölcsönökre gyűjtéseket tenni, hogy egyeseknek szabad ujonezokat gyűjteni, hanem Hefter azt mondja, hogy egyesek kikerülve a rendőrség figyelmét, (Polit Mihály ellent mond) — ez ugyan nincs benne, szóról szóra, de az az érlelnie a dolognak — a háborúban részt vesznek, ezért az országot magát felelőssé tenni nem lehet. Nem lehet azt mondani, hogy azért, mert egyik vagy másik átment egyik vagy másik hadviselő félhez, hogy ezért az ország megszegte a neutralitást. De itten nem is arról volt szó, hogy Miletics Svetozár képviselő kívánt volna Szerbiába vagy Törökországba átmenni. Ha azt kérdezte volna a képviselő ur. hogy mi kőzzünk ahhoz, hogy ha magát Miletics képviselő ur a törökök által agyonlövetni akarja: akkor tökéletesen igaza lehetett volna; (Derültség.) de itten nem erről van szó, Miletics nem akarja magát agyonlövetni (Derültség) Miletics ur, ha igaz, a mi ellene felhozatik, — mert én azt nem állítom, hogy igaz, — de ha igaz, hogy ő másokat akart ezen kellemetlenségbe hozni (Átalános derültség) : akkor nagy külömbséget tesz. (Helyeslés.) Hefter nem azt állítja, hogy szabad toborzani. hogy szabad pénzt gyűjteni a hadviseléshez ; hanem azt mondja, hogy ha egyesek azt teszik, azért az államot felelőssé tenni nem lehet. Azután engedje meg nekem a t. képviselő ur, de én az ő neutralitási theoiiájában sem osztozhatom, daczára a külföldi tudósokra való hivatkozásainak. Azt mondja a képviselő ur, hogy neutrális államnak, mint olyannak, nem szabad támogatni az egyik vagy másik hadakozó felet; de oly titalom, hogy magán félnek ne legyen szabad, az a világon nem létezik sehol. Már ha az egész világon nem létezik is, ezen g-ban, illetőleg törvényczikkben, melyet felolvastam: egyenesen létezik, hogy egyesek vakmerő cselekménye által az ország habomba ne kevertessék. (Helyeslés.) Polit Mihály: (közbeszól:) Ez a törvény Bocskay korában hozatott. f^. Engedelmet kérek a képviselő úrtól, ha egy vagy más törvény Bocskay korában hozatott is, ez azért a törvénynek erejét nem invalidálja, (Helyeslés.) Polit Mihály: (közbeszól) Mert Magyarország maga szegte meg a törvényt. (Félkiáltások: Ne tessék közbeszólanil) JC Nem tesz semmit, legalább tisztáztatnak az eszmék. (Derültség.) Azt monda a képviselő ur, hogy nem tudja: mi köze van ahhoz a ministerelnök urnák, ha valaki a török által akarja magát agyonlövetni. Ha csak addig menne a dolog, hogy valaki magát a török által agyonlövetheti: akkor a ministerelnök ur nem is törődnék vele ; (Derültség. Helyeslés.) hanem a dolog nem odáig megy, hanem méltóztassék természetszerűleg felvenni a dolgot; pl. a török sereg nagy erővel eljő Szerbiának északi határára, ós midőn ott van, megtudja, hogy Bácskában, Bánátban ellene 20—30000 önkénytest toborzanak. Polit Mihály: (közbeszól:) Igen, de ez nem toborzás. Simonyi Ernő: Engedelmet kérek, valakit egy vagy más módon katonai szolgálatra felszólítani: ez mindig toborzás, a mi nem a tánczot jelenti. (Derültség.) Ha már mostan a török észreveszi, hogy van egy gyülde, hol ellene önkéntesek gyűjtetnek, kik őt felfegyverkezve meg is támadhatják és az önfenntartási ösztönnél fogva egy haderőt küld át, hogy azokat szétverje : az állam belekerevedett a háborúba a nélkül, hogy tudná: hogyan ? csupán egyesek cselekvónyei miatt. Ha egyik vagy másik agyon akarja magát lövetni, a ministerium aligha fog abba beleavatkozni; de mikor arról van szó, hogy a közbiztonság vagy Magyarország békéje forog veszélyben : kötelessége a kormánynak felügyelni, hogy az ország békéje meg ne zavartassák egyesek vakmerő cselekménye által. Mi a gyakorlat a neutralitásra nézve? Azt mondja a t. képviselő ur, hogy más államok azzal nem gondolnak. Engedelmet kérek, de nagyon is gondolnak. Felhozok egy példát. (Halljuk!) Midőn emigratiója után Kossuth Lajos Angolországban bizonyos czélokra nagyobb mennyiségű magyar bankjegyet nyomatott, az osztrák követ feljelentette