Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-161
161. orszftg»s ülés oktőlíer 6. 1876. 39 kisebb? 2 millió frtot az 1876-ki kiadásokból nem kell leütni: még akkor is az 1876. évnek pénztári javulása az 1875. évihez képest 9.400,000 frtot teszen ki. Azt hiszem t. ház, hogy a mai, fájdalom még jobbra nem fordult anyagi viszonyok között akkor, midőn az országot a folyó évben két nagy csapás, rendkívüli áradás és fagy érte; midőn a sok esztendeig elmaradt várva-várt átalános jó termés az idén sem következett be, sőt az ország némely részében határozottan rósz. hogy például Temes- és Torontálmegyéből Julius — augusztus havában magában félmillióval kevesebb adót vettem be, mint a múlt esztendőben ; midőn a pénzügyi administratiónak reformja csak úgyszólván a múlt hónapban léptetett életbe, pedig mint a t. ház tudja, én e reformtól nevezetes eredményeket és alaposan várok: az elért eredmény csekélynek nem mondható és kétségtelenül bizonyítja, hogy daczára a rósz viszonyoknak, megtörtént és megtörténik ez időszerint minden, a mi az adott viszonyok között pénzügyi állapotaink javítására szolgálhat, és hogy ebbeli törekvéseink nem csak papíron nem maradtak, de aténylegeseredményekben is mutatkoznak. A mérlegnek ezen majdnem 10 millió frtot megütő javulása, mely az adott viszonyokhoz képest ugy gondolom, elég haladásnak tekinthető: azon megnyugtató tudatot ébresztheti mindenkiben, hogy habár lassan is, de kétségtelenül a fokozatos kibontakozás ösvényén járunk. Megígértem, és bocsásson meg a t. ház. hogy e miatt kissé hosszabbra terjed előadásom, hogy tárczám néhány köziga zgatási. ágazatáról bővebben meg fogok emlékezni. Ezt tenni kívánom azért. hogy számot adjak a pénzügyi kormányzatnak működéséről az 1876. év folyamában, és másfelől, hogy a költségvetés lényeges részét képező némely tételeit, bővebben illustráljam. Az első, a miről szólni kívánok, az erdészeti és bányászati költségvetés. Az erdészet bevételeit 6.653,467 frtra, kiadásait 4.034,203 írttal irányoztam elő, és igy 2.619,264 frt tiszta felesleget vettem fel. Ama sajnos tapasztalatok után, melyek az erdészet kezelésének pénzbeli eredményeinél a múlt években mutatkoztak, kötelességemben áll e tételt indokolni. Az államerdők kezelése körül főtörekvésem volt, azon bajokat orvosolni, melyek a faüzlet terén is jelentkezett rohamos álfejlődés korszakában tett azon intézkedésekből eredtek, melyek a kezelő személyzetnek a viszonyok által nem igazolt szaporításában, a fatermelésnek a kereslet túlbecsült arányban történt fokozásában állottak és az erdészeti-budget egyensúlyát teljesen megingatták. Az ez irányban alkalmazott rendszabályok eredményeként vettem fel a fenebbi pénztári fölösleget, mely nem levegőben függő feltevéseken, hanem tényleges, az 1875 évi eredményeken alapszik. Mind a mellett nem vettem íel a bevételek azon összegét, melyet az 1875-iki év eredménye mutat, a mennyiben 1875-ben a zárszárnodások szerint 7.198.000 frt éretett el ; én pedig csak 6.653,000 frtot irányoztam elő. Az imént érintett kedvező eredményt az által értem el, hogy egy részről leszállítottam az erdőhivatalok személyzetét, s e leszállítást az erdélyi erdőhivatalokra is kiterjesztettem, némely faanyagok termeiélését helyenként beszüntettem, helyenként pedig a csökkent kelendőség és a meglevő készletek arányában megszorítottam úgy, hogy a termelést a mai viszonyoknak megfelelővé tettem. Hogy mennyivel kevesebb e téren a kiadás, azt egy futó pillantás mutatja. 1872-höz képest a kezelési 450.000 írttal, az üzleti kiadások kiadások 4,491,000 írttal, az összes kiadások 5,079,000 írttal kisebbek, ugy, hogy az állami erdők kezelési költ ségei ma holdanként ?>1 krt tesznek; míg másutt, hol — igaz, ezt az intensiv üzem és gazdálkodás is okozza — sokkal nagyobb. Például a német birodalomban 91, a Lajtháutuli tartományokban pedig 88 kr. holdanként. Az 1877. évre előirányzott, az 1875. évi és a létező tényleges viszonyokra alapított tiszta jövedelemből egy holdra átlag 87 kr. és igy sokkal nagyobb összeg esik, mint a melyet a magyar állami erdészet valamikor elért, a menynyiben a múlt évben, előirányzott nagy bevételek a zárszámadásokban igen szerény mértékre olvadtak le. A holdankéníi 87 krnyi jövedelem még figyelemre méltóbb összegnek mutatkozik: ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar állambirtoknak 3 millió catast. hold államerdeje van a szolgalmánvosoknak kiadandó erdők levonása után. de értékesítés alatt ennek alig l j 3-a áll. Ha pedig ezen harmad után számíttatik a tiszta jövedelem: ez még kedvezőbb arányt mutat fel. Ezen csak futólagosan kiemelt szempontok figyelembevétele mellett azon megnyugtatást vélem nyújthatni, hogy azáltal, hogy államerdők kezelésénél a kereslet és a termelés közti egyensúlyt egy-két erdélyi erdőhivatal kivételével helyreállítani sikerült és a többiben ez irányban hathatós intézkedések történtek, az által, hogy az ez évi fatermelés értékesíthető részének biztos eladásáról a viszonyok által megengedett módon gondoskodva van, a kiadások pedig leszállittattak: az államerdők kezelését természetszerű normális útjára sikerült terelnem és a lefolyt válságos idők alatt felmerült bajok orvoslására annyi, a mennyi a jelen kedvezőtlen viszonyok közt megtehető volt, megtörtént. . A bányászat kiadásainak és bevételeinek nagymérvű leszállítása okául felemütem az egyik kincstári vasmű üzemi költségeinek a költségvetésből történt kihagyását és az üzemnek átalában megszorítását.
