Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-161

40 Ml. országos ülés október 6. 1876. A t. ház helyeslése közt fejtegettem én és fejtegették mások is azon nézetet, hogy a bányák állami kezelése lehetőleg megszüntetendő" és azok a magán iparnak engedendők át. Ezen czélt tart­ván szem előtt: igyekeztem ezen czél elérésére szolgáló eszközöket alkalmazni. Eddig ugyan a fenforgó kedvezőtlen viszonyok közt, melyek min­den vállalatra nyomasztólag hatnak, ezt egészen elérnem nem sikerült. Igyekezni fogok azonban, hogy, a mint a viszonyok megengedik, az erdélyi vasmüvekben és köszénbányákban rejlő, most hol­tan fekvő nagy természeti kincsek helyesebb kiak­názására és egy egézséges ipar megteremtésére a kellő intézkedések megtétessenek. Eddigelé, mint mondám, ez irányban jelentést tenni nem vagyok képes ; azonban feljogosítva érzem magamat annak kijelentésére hogy a diósgyőri évi nagy pénztári hiányokkal küzdő vasműnek terhétől költségveté­sünket megszabadítanom sikerült. Ez irányban ugyanis tárgyalásokat indítottam meg és remélem, hogy azok alapján ezen bánya­mű egészen a magániparnak adathatik át és igy az eddigi évi deficit helyett, a mellett, hogy egy egész­séges ipar megteremtésére e vasmű alapul szolgá­latid, a kincstárnak évi tiszta bevételeket fog hozni. A mi pedig az üzem megszorítását illeti, a többi bányánál nem mentem tul azon határon, melyen tul fontos közgazdasági érdekek sértése nélkül menni nem lehet. Az 1875. tényleges állapothoz tartottam magamat. Az előterjesztést ez ügyben annak idején a ház elé fogom hozni; ma csak jelezni kívántam, hogy a költségvetésből e bánya üzem előirányzatát teljesen kihagytam, biztos kilá­tásom lévén, hogy a perfect szerződést is, melyet ugy az illető szerződő félre, mert megadja az ál­tala meghonosítandó ipar fejlesztésére a lehetőséget, mint az államkincstárra kedvezőnek tartok: nem sokára képes leszek bemutatni. A pénzügyi administratióról, mondhatom a pénzügyi reformok terén fontos szerepet játszó két mozzanatról kívánok még röviden szólni. Jelent­hetem a tisztelt háznak, hogy az 1876. évi adó­kezelési törvény életbeléptetése ezéljából az adó­felügyelői intézményt Magyarországban augustus hóba, Horvát-Szlavonországban september 1-én életbe léptettem, rendszeresítvén Magyarországon 64 adófelügyelői állomást, Horvát-Szlavonország­ban 4-et. Ezen intézmény költségei 685,000 frtra rúg­nak, a költségvetésben 670,000 frt van, de az annak idejében előadandó indokok alapján 685,000 forintot fogok felvétetni kérni. Ezen összeget azonban a pénzügyigazgatás ez ágazatának reformja által eszközölt reductiók utján sikerült fedeznem, a mennyiben Magyarországon a pénzügyigazgatósá­goknál 280,000 írttal, az adóhivataloknál 319,000 írttal, a kezelési költségeknél 100,000 írttal, Horvát­Szlavonországokban 83,000 forinttal és igy ösz­szesen 783,000 forinttal apadtak az enyenes adók kezelésével eddig foglalkozott hatóságok költségei ugy, hogy ez intézmény felállítá­sából évenként még körülbelő] 100,000 forintra menő megtakarítás származik. Hogy e megtakarítás tettleg is eléressék: az adó-felügyelői szervezet életbeléptetése alkalmával kizárólag állami tiszt­viselőket neveztem ki, a szervezetnél kiváló figye­lemmel lévén a kipróbált szakavatottságra, valamint arra is, hogy azon tisztviselők, kik ez intézmény életbe léptetése folytán rendelkezés alá jutottak: egyebütt alkalmazást nyerjenek. Ezen intézmény működésétől, a mely be van illesztve a közigaz­gatási apparátus többi részébe, mely mint felelős közeg működésének színhelyére állítva, az eddigi­nél sokkal inkább lesz képes az egyenes adók kezelését helyesen vezetni; én lényeges ered­ményeket várok s lehetetlen is ilyeket nem várni: mert hiszen az intéző kéz, a rendelkező hatóság, az ellenőrző fórum, a vezető orgánum működésének színhelyén felelősségének terhe alatt is helyesebben, gyorsabban, egyöntetűbben és alaposabban fogja vezetni a pénzügyi igazgatást, ugy hogy jogom várni, hogy ez intézmény mind azon feladatokat teljesitni fogja, melyeket a törvény és az általam kiadott utasítások tőle követelnek. Az adókivetés mai, de kétségtelenül a múlt idők viszonyaiban rejlő rendezetlenségéből ki fog ez utón emelkedni, gyorsabb, helyesebb és igazságo­sabb lesz, a behajtás rendszeres, könnyebb, foly­tonosabb és azért az adókópességet jobban kímélő leend, azért az adófelügyelői intézmény ugy az államkincstár, valamint az adófizető polgárok érdekében lényeges javítást képző intézménye lesz pénz ügyi kormány zatunknak. A közigazgatás és adóügy egy másik terén fontosságai bíró mozzanat: a kataszteri munkálat. Eószletesen teendem meg előterjesztésemet ez ügy­ben, a költségvetés e czimének részletes tárgya­lásánál, jelenleg csak annak kiemelésére szorít­kozom: hogy a munka azon eredménynyel foly, melyet a viszonyok megengedtek. Az e tárgyban alkotott törvénynek életbe léptetése, annak múlt év 4-ik honapjában történt meghozatala követ­keztében sok nehézséggel járt; megtörtént azonban minden, hogy a törvényben megrendelt apparátus a lehetőségig mielőbb felállíttassák ; de a helyzet nehézségeiben feküdt, hogy ez mégis pár hol­napot vett igénybe, úgy, hogy mire az eddig leg­nagyobb részt szakavatlan közegek, kellő tájékozást és jártasságot szerezhettek magoknak: pár hó folyt le, mig a munkálat tényleg csak meg is kezdethetett. Ma azonban daczára annak, hogy a helyszíni munkákkal összekötött működésre a szokatlanul kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás gátló­lag hatott.' a viszonyokhoz képest előhaladás mutatkozik. Jelenleg a munkálat, — mint móltóz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom