Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-176
176. orsiágos Illés noTember 29. 1876. 3*5 terhet nem viselték, az úgynevezett nemesi osztály: ezentúl sem részesülnek ezen teher viselésében. Létezik egy folytonos igóret, mely áthúzódók a törvényhozás munkálatának egész menetén, mely az én nézetem szerint valóságos szégyenfoltot képez a t. ház eljárásán. Már a legelső költségvetés rendszeres vitatása alkalmával az akkori közmunka és közlekedési minister ur, gróf Mikó határozottan kijelentette, hogy a közmunkai törvény készen van. Ugyanazt mondja a pénzügyi bizottság is a maga jelentésében. Ezeh két adat folytán a képviselőház határozottan kimondotta, hogy az utak építésére és fentartására nézve gyökeres reform csak akkor lesz kivihető: ha a közmunka és közlekedésügyi minister ur, az országos közmunka iránti törvényjavaslatot a t. ház elé benyújtani fogja. Ezen határozat az 1870-ik évi 108-ik ülésben hozatott. Az utána következett közmunka ós közlekedési minister nem tartotta magára nézve kötelezőnek a ház ezen határozatát: mert az akkori költségvetés tárgyalásánál kijelentette, hogy az előde által készített közmunka törvényjavaslatra vonatkozólag észrevételei vannak és hogy addig, míg ezen észrevételeknek megfelelőleg a törvényjavaslat át nem dolgoztatik: azt a t. ház elé nem terjesztheti. — Az utána következett közmunka és közlekedésügyi minister Tisza Lajos az 1873-ik évi 183-ik ülésben azt monda, hogy a törvényhatóságoktól véleményt kért, hangya szorgalommal adatokat gyűjtött és ezek felhasználásával fogja a közmunka iránti törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni. Azonban ezen Ígéretnek a ház már nem sok hitelt adott, hanem megujtotta az előbbi határozatot, mely szerint a képviselőház utasítja a ministert, hogy a sokat igért törvényjavaslatot végre-valahára terjessze a ház elé. A jelenlegi közmunka és közlekedésügyi minister ur pedig oda nyilatkozott, hogy mindaddig, mig a megyék szervezésére vonatkozó, akkor még törvényjavaslat alakjában létezett reformok, törvényerőre emelve nem lesznek: a közmunka iránti törvényjavaslatot véglegesen meg nem állapithatja és e szerint be sem nyújthatja a t. háznnak. T. ház! Megvallom, hogy ezen kijelentésnek helyes voltát a mint akkor is elismertem, ugy elismerem most is; azonban nem volt oly szerenesés a minister ur, hogy az azon alkalommal tett és egy évvel megelőzőleg igért közmunka iránti törvényjavaslatot még azon ülésszak alatt beterjeszthette volna. Nem kétkedem, hogy a közmunka iránti törvényjavaslat készülőben van; de elég r az ahoz, hogy még mai napig sincs befejezve. Én miután látom, hogy a ház határozatainak semmi foganatja sincs ós hogy a két izben hozott határozat ellenére a közmunka iránti törvény még máig sincs beterjesztve, egy harmadik javaslatot initiálni nem akarok, miután az eddigi tapasztalatokból itólve, annak eredménye nagyon is kétes; hanem felkérem a t. minister urat, hogy ne ígérjen semmit, hanem adja be már valahára a közmunka-törvényjavaslatot. Minthogy felszólaltam; még egy visszaélésre vagyok bátor figyelmeztetni a t. minister urat, mely nem igen régi keletű s a mely előfordult a kassai államrnórnöki hivatal körében, t. i. a kassai államépitészeti hivatal a törött kő átvételére november 12. napját tűzte ki és ezen határnapról a megyei hatóságot értesítette is a végből, hogy a szokott ellenőrzés végett a megyei hatóság megtegye az intézkedéseket. A megye meg is tette az intézkedéseket s egy megyei bizottsági tagot küldött ki az államépitészeti mérnöki hivatal által kitűzött napra; azonban mikor a megyei bizottsági tag kiment, hogy kötelezettségét teljesítse: ugy találta, hogy az előtte való napon, tehát egy nappal előbb, mint kitűzve volt, az átadás már megtörtónt. A kiküldött bizottsági tag kötelességét mégis teljesíteni kívánván, megvizsgálta a sirfaalmokat és meggyőződött, hogy azok a használatban levő mértéknek nem felnek meg. Mi történt továbbá? Az, hogy az államépitészeti mérnöki hivatal, a nélkül, hogy ezen kórdós most már a két ellentétes nézet és eljárás folytán tisztába hozathatott volna, a törött kőnek azonnali átadását megrendelte s az valósággal meg is történt. Mikor a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslat itt tárgyaltatott: ismételve hangsulyoztatott, hogy ezen törvényjavaslatnak egyik kitűnő feladata az, hogy az összhangzat az állami ós megyei közegek közt létesíttessék. Most kérem, hogy mily mérvben mozdítja elő az ily eljárás az állami ós megyei közegek közt az öszhangzatot, annak megítélését a t. minister úrra bízom s fölkérem, hogy legyen szíves azon visszaélés iránt a szükséges lépéseket megtenni. Péchy Tamás közlekedési és közmunka minister: T. ház! Legelőször is kénytelen vagyok megvallani azt, hogy ámbár már hivatali elődeim utasíttattak a közmunka-törvényjavaslat beadására, mindazáltal én sem adhatom be a már elkészített javaslatot; mert megvallom, hogy az lényegesen más alapelvből indult ki, mint a melyre én akarom fektetni a javaslatot. Ez utóvégre nézet dolga, ós a t. ház fogja eldönteni: vajon azt a javaslatot fogja-e elfogadni, tnelyet ón ajánlok; avagy mást. Hogy ezen javaslat nem olyan csekély fontosságú, azt gondolom, a ház minden egyes tagja tudja; mert az nagyon lényegesen bevág mind az ország közgazdászati érdekeibe, mind pedig majdnem minden egyes embernek magán érdekeibe. E törvény különben nálam minden ígéret nélkül *
