Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-175

316 175. orsa&gos ülés november 28. 1876. náí ugyan azon előny engedtessék, mint nagyobb szállításnál; de mit használ ez ? Egy kocsival Hamburgban vagy Stettinben szállítani nem lehet, mert nincs a ki megvegye; oda annyit kell szállítani, a mennyivel egy hajó megrakható, egy hajó pedig 60 tonne vagyis 6,000 métermázsa szállítmányt bír meg és hány gazda van nálunk, ki például 6,000 métermázsa búzát képes egyszerre szállítani ? Ezen nagy szállítás előnyei lehetnek kedvezők néhány kereskedő vagy spediteur számára; de igen kevés hasznot hoznak az általános adóképesség emelésére. Pedig ezt a 250 millió frtot befektették. Ugyan kérdem, mi hasznot hoz hát az országnak: ha a termelő adóképességót nem emeli? Azt a 2 millió forintot, melyet az államvasutak jövedelmeztek, mert többet önök nern képesek felmutatni a 250 millió fortból? 250 millió után 2 millió jövedelem: ez még csak nem is 1°/

P- Ennél jobban elhelyezni az ország pénzét, ehhez nagv bölcsesség nem lett volna szükséges. A közlekedési minister megemlékezvén azokról, a miket Helfy képviselő mondott, azt monda, hogy a közlekedési tarczát egy budget-vitánál megszüntetni nem lehet: mert ez törvény által levén megállapítva, azt törvény által lehet csak megszüntetni. Helfy képviselőtársam megmondotta mindjárt, hogy ő nem tesz indítványt, hanem csak figyelmeztette a kormányt, hogy e tárcza megszüntethető volna és reményli, hogy a kormány ennek jövőre fog már kifejezést adni és hogy a dolgot initiálni fogja törvény által, hogy szüntettessék meg. Azonban a minister ur nem engedi meg, hogy megszüntethető a tárczája; hanem azt mondja, hogy a vasutak építése nem az egyedüli feladata ezen tárczának, hanem feladata a vizek szabályozása. Hiszen én részemről igen nagy fontosságot tulajdonítottam mindenkor a vizek szabályozásának és mindig nagy sajnálattal láttam azt, hogy sokkal több gond fordittatik a vasutak építésére, mint a viziutak fentartására, előmozdítására; de engedelmet kérek, hogyha azon irányban indulunk és azon irányban akarjuk nagyban szabályozói a vizeket, a melyben megindultunk, akkor tekintve azon csekély részt, a mit eddig tettek: én megvallom, nem tudom, hogy aggódiam-e inkább vagy örvendjek a minister urnák ezen intentióján? Itt van a Dunaszabályozás, ez iránt oly nézetek merültek fel, melyek egyenesen kárhoztatják a ministerium eljárását és a melyekről a szakértők bebizonyítják azt, hogy a főváros veszedelemnek vau kitéve azon szabályozási terv által, melyet eddigelé kormányunk követett. Én nem vagyok szakértő e tekintetben s azért ebből a szempontból nem akarok a kérdéshez hozzászólni. Egyébiránt megjegyzem azt, hogy igen sok oly szakma lehet, a melybe kellő szakismeret nélkül a józan ész nem hathat be; hanem azt kétségbe vonom, hogy oly theoria egészséges theoria lehessen, a melyet a józan ész felfogni nem tudna és állítom, hogy bármilyen theoria, a mely egészséges és valódi theoria, ha az kellőképen és világosan megmagyaráztatik: a j ózan ész által mindig megérthető és felfogható' és kell, hogy az legyen; ha nem az: akkor ezen theoria nem egészséges theoria. Itt csak egy pár nap előtt osztatott ki. egy könyvecske — én nem tudom, soha sem hallottam sem a nevét, sem a hirét Eévy* Gyula mérnöknek, — a Duna-szabályozásra vonatkozólag és ez oly adatokat hoz fel, melyeknek verifieatiója nekem egyáltalában nincs hatalmamban, de a melyekből merem állítani, hogyha igaz az, a mit mond, ha igazak azok az adatok, melyekre hivatkozik, — már pedig igen könnyű bebizonyítani, mert hiszen amaz adatokat nem ő csinálta, hanem kiirta a dunagőzhajózási-társulat és a ministerium registrumából — ha valók azok, a mikre hivatkozik : akkor kétségtelenül áll az, hogy a Dunaszabályozás által, a főváros biztonsága veszélyeztetve van. Hyeronymi Károly: Nincs! Simonyi Ernő: Engedelmet kérek, nem csodálkozom, hogy az államtitkár ur azt mondja, hogy nincs. Sőt inkább azon. csodálkoznám nagyon: ha azt mondaná, hogy igen; mert ha azt mondaná, hogy ez csakugyan veszélyezteti: akkor csakugyan rósz lélekkel járt volna el, midőn előmozdította azt, hogy az állam szavazza meg ezen műnek keresztülvitelét, a mely most az ő belátása szerint is veszélyezteti a fővárost. De nemcsak azt tartom természetesnek, hogy azt mondja, hogy e mü nem veszélyezteti a fővárost; hanem megengedem, hiszem, sőt elvárom, hogy bensőleg is tökéletesen meg legyen győződve arról. Hanem egy embernek a meggyőződése nem elegendő arra, hogy a dolgot egészen tisztába állítsa. Én nem tudom, hogy kicsoda az az ur és micsoda érdekek vezették. Meg vagyok győződve, hogy önök mindjárt kitalálják, hogy micsoda érdek vezette. Hiszen természetes: érdek vezeti, mozgatja a világot; s azt várni, hogy valaki érdek nélkül lépjen fel azok irányában, a kik helyesnek találják azt, hogy ugyanazon szolgálatban két fizetést húzzanak (Derültség a szélső baloldalon) csakugyan nem lehet. Mondom, én nem ismerem azon urat, nem is tudom: van-e valami érdeke; hanem ha van is: azon érdek nem titkos érdek, az becsületes érdek, azt szabad keresni neki; csak az érdekkereséssel ne igyekezzék valakit megkárosítani. Mondom, ha az áll, a mi itt mint tény van fölhozva s nem mint okoskodás vagy érvelés: akkor az én eszem fölfogása szerint csakugyan kétségtelen az, hogy a főváros biztonsága nagy víz al-