Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-175

30Q i •'•• országos illés november 28. 1876. államvasutaknál lényeges intézkedés a közlekedési minister ur jóváhagyása ós felülvizsgálata nélkül nem történik; kérdem tehát, hogy minek ez az igazgatótanács és minek különösen akkor, midőn ezen igazgatótanács tagjai háromnak kivételével, kik szintén a kormány által alkalmaztatnak: a közlekedési és pénzügyministerium főbb hivatalnokaiból állanak. Már én kissé sajátságosnak tartom azt, hogy például Hyeronimi államtitkár ur felülvizsgálja Hyeroniminek, az államvasutak igazgatótanácsosának működését és a többiek is az önmagok működését. (Élénk

r helyeslés a független párt és a széhö bal felöl.) En azt hiszem, t. ház, hogy jelen nehéz körülményeink közt nem épen szükséges az, hogy államháztartásunk e czimen 9000 forinttal terheltessék. T. ház; elismerem én azt, hogy ezen különös munkát igénylő foglalkozás, különös szakértelmet is feltételez, és tán helyes és méltányos, hogy időnkivüli foglalkozásnak tekintetvén: az állam részéről bizonyos elismerésben részesittessók. Van eset, midőn ezt én is elfogadnám, ha t. i. pénzügyeink ugy állanának, mint a hogy nem állanak; hanem ezen indokolást sem fogadhatnám el a maga teljességében; mert azt hiszem, hogy mikor ezen főhivatalnok urak az igazgatótanácsban működnek : nem működnek az állam más munkájában, (Felkiáltások: Ugy van!) és igy ezen időt magától az államtól vonják el. (Felkiáltások balfelöl: Ugy van! Igaz!) En azt hiszem, t. ház, hogy azt az igazgatótanácsot azonnal meglehetne szüntetni minden további baj nélkül. (Helyeslések.) Nagyon óhajtottam volna részemről, t. ház, hogy ha az állami vasutak kezelésénél a minister ur előirányzatában, különösen a személyes járandóságoknál részletezést tett volna; igy megvallom, különösen a fizetési fokozatokra nézve nem vagyok képes magamat tájékozni. Annyi azonban mégis értésemre jött, hogy például az igazgató évenként 23,000 írttal dijaztatik, kétszer annyival, mint maga a t. minister ur. Én minden elismeréssel vagyok ezen igazgató képessége iránt ; de azt hiszem, hogy a mi pénzviszonyaink közt ez egy kissé túlságos és aránytalan. De szükségesnek láttam volna, t. ház, a személyes járandóságok részletezését azon oknál fogva is, hogy például az 1875-iki zárszámadás szerint a magyar királyi állam-vasutak központi igazgatósága, a 2-ik pont, hivatalnoki fizetések, lakpénzek és működési pótlékok czimén 469,235 írt s néhány krajczárba kerül; továbbá utazás czimén 3332, és ismét szolgálatban utazó tisztviselők utazási költségei czimén 206,853 frt fordul elő. Én megengedem, t. ház, hogy mindezen kiadások a legszükségesebbek; de mégis óhajtottam volna tájékozni magamat az iránt, hogy ezen működési pótlék miképen oszlik el, miképen arányul, és miképen részesülnek abban az egyes szakhivatalno- I kok; óhajtottam volna különösen azért, hogy mint a képviselő ur is előttem megjegyezte, némi párhuzamot vonjak a többi vasutakra vonatkozólag. A kormány kijelentett vasúti politikájának egyik lényeges része a vasutak helyesebb csoportosítása. Ehhez szó nem fér ; mert a mi viszonyaink közt a helyes csoportosulás nélkül nem csak nem lehet a takarékosság elvét egészen keresztül vinni; de nem lehet általában helyes tariffa politikát sem követni. Én elismerem, hogy a kormánynak e tekintetben sok ós különösen pénzügyi akadály áll útjában; de azért nem tartom szükségesnek, hogy az útban álló kisebb akadályok el ne hárittassanak ós a terrénum elő ne készíttessék; pedig ilyen akadálynak látom azt, hogy ezen t. ház kebelében a subventionált társulatok igazgatótanácsosai közül 10 -12-en ülnek; tudom jól, hogy t. tagtársainkat az összeférhetlenségi törvény nem genirozza, a mennyiben az ugy van értelmezve, hogy compatibilisek; de magam részéről nem tarthatom összeférhetőnek, hogy ugyanezen subventionált társulatok igazgató tanácsosai itt a házban maguknak megszavazzák évenként a különben szerződésszerű kamatokat, melyekben az igazgató tanácsosi dijjak és javadalmak is foglaltatnak, s mint például a múlt évi költségvetésnél láttuk, megszavaztak a maguk részére 8 millió külön segélyezést. Én teljesen meg vagyok a felől győződve, hogy az igen t. képviselő urak pártatlanok és önzetlenek; de mégis természetesnek tartom azt, hogy mikor a csoportosítás kérdése fel fog merülni: az állammal szemközt saját, illetve a képviselt társulatok érdekét fogják képviselni, mert szerintem az igazgató tanácsos ós a képviselő, egy privát társulat képviselője és az ország képviselője egy személyben nem lehet. (Helyeslés.) Ugyanazért igen helyesnek és indikáltnak találom azt, hogy a kormány méltóztassék az összeférhetlenségi törvény revisióját indítványozni. Ugyancsak a csoportosításnak és a takarékosságnak hiányát találom abban, a mit Lichtenstein képviselő ur felhozott, hogy mégis kell valamit tenni a subventiót élvező vasutaknál és bele kellene szólni ezeknek igazgatási és üzleti költségeibe. Mert, hogy csakis egy példát hozzak fel, sajátságosnak tartom, hogy az északkeleti vasút, mely évenként 2.100,000 forint kamatgarantiát élvez: az igazgatónak fizessen majdnem három annyit, mint az ország fizet a ministernek. Ezt privát-társulat teheti a maga zsebére; de nem az ország rovására. (Élénk helyeslés.) Hasonló tekintet alá esik az igazgató tanácsosok dijja is. És itt ismét visszatérek az előbb mondottakra és csak egy példát hozok fel ezen állitásom igazolására, A tiszavidéki vasút, mint méltóztatnak tudni, legközelebb jött az állam be-