Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-173

178. országos ülés november 2&. 1876. 261 dig azon pályázatnak nincs értelme, mert, addig a versenyző soha sinos biztosítva arról, hogy akár minő ajánlatot tegyen is. hogy az neki a pályá­zatot biztosítja. A másik kérdés pedig az, hogy mikor az ilyen pályázatok kiíratnak hazai gyártmányokra, akkor ne méltóztassanak azon pályázatot kiterjesz­teni a világ valamennyi speculánsaira ; hanem mél- ! tóztassanak azt kimondani, hogy a kik maguk azon czikkeket gyártják : azok vannak képesítve a pá­lyázatra. Természetes, hogy arra nem 24 órai idő, hanem elégséges idő szükségeltetik és ha valaki pályáz : annak mellékelnie kell egy bizonyitványt, hogy ő gyáros és képes azon mennyiséget, a melyre pályázott, a kellő időben előállítani is. Ezen két dolog: hogy a pályázó, ha a kellő biztosítékokat kimutatja, és a legolcsóbb árért vál­lalkozik, biztosítsa neki a megrendelést; a másik pedig, hogy csupán gyárosok pályázhatnak, nem pedig kereskedők is: az a hazai ipar emelésére sokat tehet és sokat tehet, hogy versenyre buz­dítsa a hazai gyárosokat Tisza Kálmán ministerelnök: T ház! Csak egy pár szóval akarok reflectálni az előttem szólott t. képviselő ur megjegyzésére. (Halljtik!) Megvallom, azt kimondani, hogy minden esetben hazai gyáros kaphatja meg a pályázatot: nem tar­tom az államkincstár érdekében lehetőnek ; mert kizáratván a concurrentia, ez igen nagy összegébe kerülne az államnak. De épen mert ezt nem tar­tom lehetőnek s mert másfelől pedig óhajtom, kívánom, hogy a mikor csak lehet, a magyar ipa­rosok kaphassák meg a szállítást, sőt többet mon­dok, egyenlő biztosíték mellett még egy kis ártöbb­letet is szívesen acceptálok, hogy a magyar ipar emeltessék: (Helyeslés.) épen ezért nem lehet ki­mondani, hogy mindenesetre annak kell kiadni, a ki a legkevesebbért vállalja el. (Helyeslés.) Elnök : A pénzügyi bizottság e részben ha­tározati javaslatot nem terjeszt elő, csak tudomá­sára hozza a t. háznak, hogy azon kívánalom folytán, hogy a kormány papír-szükségletét a mennyire* lehet, hazai gyárosoktól fedezze, a minis­terium kijelentette, hogy e részben történtek már részletes intézkedések is, hogy egyöntetűség elérése végett bizottság van véleményadás végett kiküldve E tárgyban Ráth Károly képviselő ur a következő indítványt adta be. Beőthy Algernon jegyző: (Újra felolvassa az indítványt.) Elnök: A pénzügyi bizottság jelentését — ugy vélem — a t ház tudomásul veszi; (Helyes­lés.) kérdés már most csak az: méltóztatnak-e elfogadni Eáth Károly képviselő ur indítványát? (Elfogadjuk.) A Eáth Károly képviselő ur által be­adott indítvány elfogadtatott. Most következik az államköltségvetós részle­tes tárgyalása ós először is a királyi udvartartás. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a czi­met és eh'ó fejezetet.) A királyi udvartartás költsé­geire 4.650,000 frt.' Csanády Sándor: T. ház! A királyi udvar­tartási költségek leszállítása, következőleg a magas adók által kizsarolt, elszegényített nép érdekében szólalok föl. Tudom, miként e felszólalásomat nem fogja a kivánt siker követni; mert meggyőződésem szerint nagy azoknak a száma, kik a nép érde­keit alárendelik az udvari magas kegyeknek. (Moz­gás.) Tudom azt is, miszerint ez eljárásom fölött pálezát fog törni a rósz akarat, szememre lob­bantván, miként ugyanazon tárgyakról ugyanazoa irányban, modorban nyilatkozom több éveken ke­resztül. Azonban t. képviselőház, engem az emiitett okok nem riasztanak vissza attól, hogy népkép­viselői kötelességemet teljesítsem. Az ismétlésekre vonatkozólag azt kívánom megjegyezni, miszerint mi, kik e balszélső padokat foglaltuk el, kik a legrégibb időktől fogva, számítva az 1861 -ik évi országgyűlés megnyitásától, — folytonosan szeretett hazánk, Magyarország jogtalanul elkob­zott és 1867-ik évi kiegyezkedés által feladott állami önállóságának, függetlenségének visszaszer­zéseért küzdöttünk és küzdünk mai nap is : lehe­tetlen, hogy elkerüljük, mikép néha-néha ismétlé­sekbe ne essünk. Nem kerülhetjük el igenis azon oknál fogva, mert következetesen multunkhoz, ugyanazon alapelvekből indulva ki, ugyanazon érdekekért hasonló szellemben nyilatkoztunk. E következetes 6s a nemzet érdekében való eljárá­sunkat csak azok vehetik rósz néven, csakis azokra hathat kellemetlenül, kik megtagadva multjokat, a hittagadás bűnébe esnek, azokra igen is, kik a „határozat" magaslatáról a közösügyek fertőjébe sülyedtek; (Élénk derültség) azokra igenis, kik politikai meggyőződéseiket elárusították a ministeri szókekbei bejuthatásáért (Mozgás) és megtagadták elveiket, mely elvek mellett küzdöttek évtizedeken keresztül. Az udvartartási költségekre vonatkozólag t. ház, tudjuk azt, miszerint ez 3.225,000 írtról emeltetett fel a jelenlegi állásra, 4.650,000 frtra; felemeltetett igenis azon reményben, hogy a haza polgárai képesek lesznek e felemelt összeget fizetni. Azonban t. képviselőház, miután az 1867-ik évi kiegyezés következtében elvállalt osztrák állam­adósságok, melyek a nemzetet jogosan soha nem terhelhették volna, e nemzetet az anyagi megsem­misülés szélére taszították, fizetésképtelenné tették : nekünk népképviselőknek elmulaszthatlan köteles­ségünk odamüködni és mindent elkövetni arra nézve, hogy a nemzetet megmentsük a végpusz­tulástól, hogy a már elviselne ti enné vált magas adó leszállítását eszközöljük. E czélból szerencsém van egy indítványt a t. ház elé terjeszteni, melyben kérem: utasíttassák

Next

/
Oldalképek
Tartalom