Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-173

262 173. országos ülés november 25. 1876. a kormány, hogy Ő felségénél eszközölje ki, hogy az udvartartási költségekből 1 millió frtot a nem­zet rendelkezésére visszabocsátani n kegyeskedjék. Én szeretem hinni t. ház, hogyha 0 felsége kor­mánya által kellőleg lesz értesítve a hazában létező nyomorról és Ínségről, ha tudomására fog jutni az uralkodónak, hogy a nép egy részének nem­csak ingóságait vitte már el a felemelt adó, hanem maga a tőke. i fekvő birtok is árverés tárgyául szolgál: Ó felsége nem fogja megtagadni a nem­zet kívánságának teljesítését. Van szerencsém az indítványt elfogadás vé­gett a t. háznak ajánlani. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa az indítványt.) ,,A kormány utasittassék, hogy az udvartartás költségei egy millió forintokkal való leszállítását 0 felségénél eszközölje ki." Tisza Kálmán ministerelnök: Sokkal inkább ismerem a t. házat és sokkal inkább be­csülöm mind tapintatát, mind érzelmeit: semhogy ezen indítvány ellen argumentálni akarnék. Csak arra kérem, méltóztassék azt el nem fogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az ellen, hogy a királyi udvartartás költségei 4.650,000 írttal a költségvetésbe felvé­tessék, észrevétel nem tétetett. Fel fog olvastatni Csanády képviselő ur indítványa. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa az in­dítványt.) Elnök: Méltóztassanak azok, kik ezen indít­ványt elfogadják, felállani. (Megtörténik) A többség nem fogadja el. Következik a II. fejezet. Beőthy Algernon jegyző:, (olvas .•) Ő cs. kir. felsége kabineti irodája: rendes kiadás II. fejezet, kiadás, sommázat 7*3,041 írt. Hegedüs Sándor előadó: A. bizottság az előirányzatra észrevételt nem tesz; hanem azt átalányképen kívánja megszavazni. Simonyi Ernő: Az igaz, hogy a bizottság jelentésében ez iránt észrevételt nem tesz, hanem emlékszem, hogy ezen tétel a bizottságban meg lévén vitatva, mintegy függőben maradt: mert akkor nem volt, ki az iránt tüzetes felvilágosítást adni képes lett volna. Itt ugyanis azon körülmény fordult elő, hogy a kabineti irodában 3 titkár ré­szére évenkint f>00 frt fizetés-felemelés, engedé­lyeztessék. Ki volt mondva a bizottság által már az előbbi években, hogy fizetés felemelést enge­délyezni nem fog. Ezen engedélyezésre nézve a bizottságban akkor senki nem volt képes felvilá­gosítást adni s ugy maradt a dolog, hogy majd későbbi időkben vagy a ministerelnök vagy Ö felsége személye körüli minister fog ez iránt fel­világosítást adni ós a bizottság akkor fog hatá­: rozni. Én ugy fogtam fel a bizottság jelentését; — meglehet, hogy a hitelesítésnél ez is máskép tör­tént : arról nincs tudomásom; hanem arról tudok, hogy a bizottság határozata ez volt. Hanem akár­mit határozott a bizottság, miután itt 3 titkárnak 500 frt fizetéspótlék engedélyezése hozatik indít­ványba : én azt hiszem, hogy a t. háznak joga van tudni az okokat, melyek az illetőket arra birták, hogy a fizetés-felemelést engedélyezzék, annyival is inkább, mert e hivatalnokok a kabineti irodá­ban már valószínűleg azon körülménynél fogva is, mert a birodalmi fővárosban laknak s ott talán drágább az élet, sokkal jobban vannak fizetve, mint a hasonló kategóriába eső ministeri hivatal­nokok és igy kérném azt a felvilágosítást, hogy mi az oka annak, hogy ez engedélyeztetett. Hegedüs Sándor előadó: T.ház! Tartozom a t. képviselő urnák ós a t. háznak azzal a fel­világosítással, hogy a t. képviselő ur által felho­zol t körülmény csakugyan előfordult a pénzügyi bizottság első ülésén és függőben hagyatott a kér­dés ; de a bizottságnak rögtön a következő második ülésen, melynek elején talán nem volt jelen a t. képviselő ur, a ministerelnök ur magadta a fel­világosítást, hogy 1873. óta e költségek t. i. az év-ötödös pótlékok 0 felsége kabinet irodája sze­mélyzetére nézve tényleg a budgetbe mindég be­vétettek és megszavaztattak. Igaz ugyan, hogy a bizottságban merültek fel ellenvetések az ellen, annyival is inkább; mert 1875-ben a bizottság e tárgyban ellenkező érte­lemben határozott; de a bizottság többsége a mi­nisterelnök ur felvilágosítása folytán ép ugy, mint 1873. óta mindég a költségeket, megszavazandók­nak vélte ; azonban nem akart bele bocsátkozni, minthogy alkotmányunk ezen rendszeresítést nem ismeri — annak elvi fejtegetésébe, hanem ez összeget egyszerűen átalányként annyival is inkább megszavazandónak vélte ; mert ez különben is megtakarítást mutat a múlt évihez képest (He­lyeslés.) Elnök: A kérdés az, móltóztatik-e 0 császári ós apostoli királyi felsége kabineti irodáj a BS a kabineti iroda nyugdijai fejében 74,041 forintot elfogadni. (Igen! Nem!) A kik elfogadják: mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a 74,041 forintot átaláuykényt elfogadja. Beőthy Algernon jegyző: (olvas:) III. fejezet 1—5. ezim: Országgyűlési költségekre 916,315 frt, kiadás 1-ső czirn a főrendiház kiadásai 46,500 frt, 2~ik ezim a képviselőház kiadásai 806,000 frt. Hegedüs Sándor előadó: A pénzügyi bi­zottság ez előirányzatot az eddigi tapasztalat folytán elégségesnek nem tartja, ép azért 8 havi időszakot véve fel, rectificálni vélte ez alapot, támaszkodva a zárszámadás tapasztalataira az elő­irányzatnál ós igy a 2-dik ezim alatt a képviselő­ház kiadásai nem 806,000 írt, hanem 1.048,717

Next

/
Oldalképek
Tartalom