Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-171
171. országos ttlés november 23. 1876. 219 8.Vs milliót, a pénzügyi bizottság javaslata szerint ez 16 ós Va millió forint. Ennyivel mérsékeltettek a bevételek, a mi csaknem azon egész 17 millióval, a melylyel az 1875-iki tényleges eredmények az előirányzat mögött maradtak. Ez az egyik számítás. A második számítás mi? 1875-ben bejött a pónzügyministeri tárcza bevételeiből 172 millió. Én praelimináltam kerekszámmal a pénzügyi bizottság számai szerint 190 millió forintot, méltóztassék ezen 190 millióból levonni azon jövedelmeket, a melyek 1875-ben nem léteztek; mert gondolom, hogy az összemérés csak akkor igazságos : ha 200,000 forintot levonunk, ugyanis a catasteri jövedelemnél 2 milliót, a szállítási adónál 2 milliót ós az átalános jövedelmi adónál 8 milliót — 12.000,000 frt; e nélkül tehát praeliminálva van 178 millió frt, 1875-ben bejött 172 millió, tehát 6 millióval veszek fel többet. Miben áll ennek jogosultsága? Abban, hogy az 1876-ik esztendő ezt meghozza, mert hozott, mint már előbb szerencsém volt jelenteni, eddig 10 millióval többet mint tavaly; pedig a jövedelmi pótadótöblet semmi esetre sem több mint 4 millió, a többi 6 millió bevételi többlet, mely 1876-ban eléretett, a többi jövedelmekre esett. És pedig csak ennyit tesz az egész különbség az 1877. előirányzat ós az 1875. zárszámadások között. Azt hiszem tehát, hogy a mikor az 1876-ikihez képest csak 6 millióval praelimináltam többet: ezen 6 millió pedig teljesen jogosultsággal bír, tekintve azt, hogy ez évben már az egész competcntiája a jövedelmi pótadónak nem folyhat be, akkor, mikor a cataster is csak a jövőre fog gyümölcsözni; sőt ebből az ezen évi esedék is átmegy : azt gondolom, hogy ezen előirányzatról azt mondani, hogy az nincs a tényleges 1875-iki ós 1876-iki alapra helyezve, én a magam részéről helyesnek el nem ismerem. (Helyedéi, a középen.) Megengedem, hogy egyik-másik tételében az államjószágoknál, bányánál, illetékeknél történhetik valami kis hullámzás, mögötte maradhat valamivel a tényleges eredmény az előirányzatnak, valamely leszállítást ezen pár tételnél magam is indítványozni fogok ; de ez jelentékeny összeget nem fog tenni; semmi esetre sem pedig 12 milliót, H milliót, vagy 10 milliót: hacsak nem akarjuk a már eddig befolyt jövedelmeket kitörölni a budgefből és az 1876-iki nagyobb eredményeket figyelembe nem véve, visszamenni J875-re. így áll t. ház, a fedezet dolga és azért Simonyi Ernő t. képviselő urnák azon kifogását, hogy hiszen az adókat emeltük 14—15 millióval és a bevételeknek végösszege mégis csak ugyanaz: a magam részéről, nem értem. Nem értem pedig azért: mert az épen most előadottak folyamában igyekeztem kimutatni, hogy azért nem nagyobb a bevételek évi összege, mert 17 milliót a fedezetből kitöröltem a bevételek más ágaiból; már t. ház, ha egy végösszegből három-négy csoportot kihagyunk, ós megint három azokkal egyenlő csoportot hozzáteszünk is: a számítás összegének ugyanannak kell lenni. Nem azért kevesebb ezen bevétel, daczára a 15 millió adóemelésnek, mintha 15 millióval kevesebb jött volna be 1876-ban; hanem azért, mivel ugyanannyit leszállítottunk az előirányzatban, mint a mennyit ezen adóemelés kitett. Átmegyek a kifogás második csoportjára, arra a helyzetre, melyet ezen költségvetés mutat. Az mondatik, hogy nem javult a költségvetés, ott állunk, ahol voltunk ez előtt két évvel. Zichy Nándor gróf t. képviselő ur abban találja a helyzet nem javulásának egyik jelenségét, hogy nagyobb a deficzit, mint a mi 1875-re előirányozva volt. Méltóztassék el nem felejteni, hogy a bevételek leszállittattak, illetőleg megszorittattak ; de ez csak nem rontása a helyzetnek, mert azon összeg erejéig, a melylyel leszállítottuk a bevételeket: csak a mérleget tettem reálisabbá ós nem rontottam meg a helyzetet. Ha azon 9 millió írttal, a mivel leszállítottuk a bevételeket, 1876-ban is leszállítottuk volna a bevételekből: akkor az 1876-iki előirányzott deficzit 15 millió helyett 24 millió lett volna. (Felkiáltások: ügy van!) E között és az 1877-re előirányzott deficzit közt 7 millió a különbség, és igy 7 milióvaljobb ezen költségvetés, mint az 1876-iki; pedig a mint a t. képviselő ur méltóztatik tudni, van benne uj teher is, az uj kölcsönkamat, az uj arany-agio emelkedése folytán előállott költségtöbblet, a mi megint képvisel egy jelentékeny öszszeget, mely 1876-ban nem foglaltatik. És pedig ha ezen ujabb teher benne nem volna; ha igazságosak akarunk lenni az összehasonlításban: ezt is tekintetbe kell venni, ós e szerint a javulás az 1877-iki költségvetésben még nagyobbnak tűnik fel. Simonyi t. képviselő ur azt mondja — és igy aprecrálja ő a helyzetet, — hogy az eddig befolyt jövedelem azt mutatja, hogy nehezen, vagy aligha eléri az ideit és igy az idei deficzit vagy nagyobb lesz, mint 1875-ben volt, vagy legalább is eléri azt. Engedelmet kérek, bátor vagyok a t. képviselő urat arra felkérni, legyen szives utána nézni az általam kiszámított kezelési kimutatásokat, a melyeket, ha méltóztatik átvizsgálni: nem fogja azt találni, hogy az idei bevételek roszabbak vagy nem jobbak, mint a múlt éviek. Mert abból kiviláglik, hogy már is 10 millióval több a bevétel, min*t a mennyit bevettünk 1875-ben. Minő lesz a kiadás, nem lesz-e az 1875. évi tényleges kiadásoknál valamivel több ? az ma nem állapitható meg; mert vannak uj kiadások, és ez uj kiadások összegét, 28*