Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-171

218 171 országos ülés november 28. 1876 selő urnák, hogy az egyes tételeknél már ez is számba vétetett. Zichy Sándor: (közbeszól.) És még ezen fölül 4 millió. Széll Kálmán pénzügyminister: így sem fogadhatom el. Mert 1875-ben bejött 71.170,000 frt. Mi jött be 1876-ban, mennyivel jött be több? 1876 január elsejétől szeptember végéig 7 és fél millióval több és jelenthetem a t. háznak, hogy október hónapban bejött 2 x / g millióval több; az egyenes adók czituón tehát 10 millió bevételi többlet; hozzáadva 1872-höz a 10 milliót, lesz 82 millió és miután a kataszteren kivül 84 millió praelimináltatik és miután az augusztusban kive­tett jövedelmi pótadó nem az egész jövedelmet hozza, hanem az év hátralévő részében fog legin­kább befolyni, sőt egy része a jövő évre is át­megy: azt hiszem, hogy teljes jogosultsággal le­het felvenni az általam előirányzott összeget és teljesen jogosulatlan azon állítás, hogy a folyó év szolgálatán felül 4 millió van a kölségvetésbe föl­véve. (Helyeslés a középen.) Tisztelt barátom Buja­novics Sándor ur tovább megyén és nemcsak az egyenes adóic előirányzatából érvel, hanem az egész költségvetés födözeti részét veszi bírálat alá és re­sultatumként azt hozza ki, hogy 1874-ben volt be­vétel 188 millió, hozzájött 14 millió frt adóeme­lés, ez 202 millió frt: ennyit szabad előirányozni; de a pénzügyminister 212 millió frtot irányozott elő a rendes bevételek ezimén, tehát 10 millió frttal többet, mint a mennyire jogosítva van és igy a IB'/j, millió kimutatott deficzit 28 millió frtot fog tenni. Meg kell közbevetőleg jegyeznem, hogy az 1874. évi tényleges bevételek nem 188 millió, hanem 183 milliót tesznek. De én nekem az ál­tala idézett számoknál kell maradnom, a 183 millió és az előirányzott 1877-ik évi bevétel közötti na­gyobb differentia oka abban áll, hogy 1874-ről 1875-re emelkedtek a bevételek és az 1877-ik elő­irányzat nem az 1874, hanem az 1875. évi zárszá­madásokra van alapítva. Bujanovics képviselő ur a tőle megszokott objec­tiv és kellemetes modorban élénken hi föl engem arra, hogy a zárszámadások alapjáról le ne térjek. A fölhívást elfogadom. De engedelmet kérek, ha a magam részéről viszonozom azzal, ha ő a zár­számadások alapján áll és azok alapján érvel el­lenem : álljon helyesen azok alapjára. Az én t. ba­rátom 10 milliót keres, s azt ő nem találja. Na­gyon sajnálom, hogy nincs jelen, minthogy azon­ban az ő számítási alapján a ház nem egy, ha­nem igen sok szónoka érvelt a költségvetés ellen, lehetetlen, hogy dispensáljam magamat attól, a mit különben nem szívesen teszek, hogy távol­létében bár — reflectáljak szavaira. Ő tehát*10 milliót nem talál. Midőn számit, két tétel összeállításából indult ki. Az én t. bará­tom csakugyan nem is hiházott többet kettőnél; de e kettőt aztán elhibázta. Azt mondja ugyanis, hogy a rendes bevételt praelimináloin 212 millió­val ; de azt elfelejti, hogy ha ezeket össze akarja mérni az 1874-ki rendes bevételekkel: először is a hitelmüveletekből áthúzott 5 milliót le kell vonni; miért? mert az 1874-ki az általa idézett számok­ban nincs benn. Ez tévedéseinek elseje ós az ál­tala keresett összeg 10 milliónak első fele. A má­sik fele az általa keresett 10 milliónak abban rejlik, hogy t. barátom összeméri az 1874-ki zázszáma­dás eredményével az 1877-ikipraeliminárét. Ugyan kérem, hasonló joggal összemérhette volna az 1873, 1872, 1871-el, sőt visszamehetett volna az 1868-kira. Lehet-e az 1877-ki praeliminare alaposságát az 1874-ki zárszámadások alapján megítélni akkor, mikor az 1875-ik évi zárszámadások az adó eme­lésen kivül egy jelentékeny bevételi többletet mu­tatnak? Nettó véve a bevételi emelkedést, az ál­lam bevételei 1874-ről 1875-re ma 7 millióval emel­kedtek és ebből nem több, mint pár millió esik az adóemelésre: a többi közel 5 millió a jövedel­mek többi ágazatára. Ez az általa keresett 10 mil­lió második fele, és ezután azt hiszem, ő maga is szives lesz elismerni, hogy miután az 1877-ki költségvetést az 1874-kivel összemérni absoiute­lehetetlen; az általa keresett J 0 milliót szerencsé­sen megtaláltuk. (Élénk derültség.) Előadása további folyamában az 1875-iki ered­ményhez is méri a költségvetést. 0 ugyanis azt mondja, hogy a költségvetésben az 1875-ikihez ké­pest 19 millió többlet van beállítva. Honnan van*e 19 millió forint előirányozva, miben van megen­nék a jogosultsága? Ha ez emelkedést tekintjük, igenis én 18—19 milióval többet praelimináltam, mint 1875-ben bevettünk. Mily alapon tettem azt ? 1875-ben a pénzügyi tárcza rendes bevételeinél, — ha nem akarunk a számok tömkelegébe bo­csátkozni: leghelyesebb lesz a pénzügyi tárcza ren­des bevételeit összemérni, mert ezek összemérése határozó, a többi ugy sem nagy összeg, — praeli­mináltam kerekszámmal 190 millió forintot a pénzügyi bizottság összeállítása szerint, a hol az 1.800,000 frttal való leszállításhoz hozzájárultam. 1875-ben mennyi jött be? Bejött 172 millió tehát 18—19 millióval vettem fel többet. Mivel igazol­ható ez? Ismét nem fogok valami nehezebb com­binatiók által összeállított számcsoportositások töm­kelegébe menni, hanem két igen rövid számítást fogok a t. ház színe előtt tenni, a mely egyszerű és első hallásra megérthető. Az egyik ez: 1875-ben 17 millióval maradtak mögötte a zárszámadások az előirányzott bevételeknek. Ha tehát nem aka­runk ugyanazon hibába esni, amelyet az 1875-iki zárszámadások mutatnak, hogy az előirányzat mö­götte marad a bevételeknek: ezen 17 milliót kell kiküszöbölni. És vajon mi történt ez irányban ? Én 1875-ről 1876-ra8 milliót töröltem, most megint

Next

/
Oldalképek
Tartalom