Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-170

170. országos Ülés november 22. 1876. 199 midőn látta, hogy azon illusiók, melyekben még ezelőtt három évvel úgyszólván mindenki osztozott, melyek még a kilenczes bizottság jelentésében is, — mely pedig akkor elég ridegnek és kímélet­lennek tartatott, — ] teljes kifejezést találtak, — minek példája az, hogy akkor 1874-re a vasúti garantiák kilencz és fél millióra prálimináltattak ; mig ma tudjuk, hogy teljes mértékben 15 millióra rúgnak, és minek példáját még számos egyes té­tel mutatja fel azon jelentésben: hogy ezen illu­siót a kormány teljesen eloszlatta, el azok szemei előtt is, kik az előtt vallották, most a kormányt kö­vetve, kiábrándultak. Igaz, hogy van még a háznak egy része, mely ily illusiók után siet, a ház túloldalán eredménye­ket várnak azon nagy közgazdasági politikái ól, sőt egyedül ettől várják a bajok megszüntetését, mely szerintem pedig csak káros lehet a nemzetre. Ezen illusiókon kivül még egy lett a kor­mány eddigi eljárása által elnyomva és háttérbe szorítva , és épen ez az szintén, minek következ­tében ismét helyeslést kell jeleznünk s reményt kell merítenünk. Ez a vidéki érdekek, a különle­ges követelések elhallgattatása, melyek mindenki­nek elismerése szerint az előbbi országgyűlések alatt oly számos költségeket okoztak, melyek áta­lában mindenki által elitéltettek, s melyekhez azon­ban, mihelyt az előbbi vagy jelen kormány hozzá nyúlt: számosan feljajdultak. Ezeknek háttérbe szo­rítása csupán az erőknek azon egyesitése folytán érethetett el, mely annyira óhajtva volt, melyek­nek:, eredményes helyességéről mindnyájan meg voltunk győződve ; de mely, midőn meg van, mi­vel nem tartozik a jövő óhajtásai közzé, hanem a jelen körülményei közzé : rögtön kicsinyeltetik, semmibe vétetik. Gyakran megtörténik, t. ház, s ezzel fejezem be szavazatom indokolását, megtörténik, hogy egy kifejezés különböző emberek által használva, igen különféle dolgokat jelent, - egy szó alatt sok kü­lönféle értelem rejtőzik. De vannak idők, és a mostanit ezekhez kell számitanunk, mikor ennek ellenkezője igaz, s nagyon eltérő hangzású forrá­sok, igen különböző jelszavak gyakorlatilag ugyan­azon egy valósitható politikát fejezik ki. Hogy .ez ugy van, erre vonatkozólag nem csak hazánk, hanem Európa egyéb országainak példájára uta­lok. Több helyütt történtek ujabb időkben kor­mányváltozások. Angliában megbukott a szabad­elvű kormány egy választási reformjavaslattal és helyébe a Tory kormány lépett. Es mi történt? AZÍ, hogy ugyanazon elvű javaslatot vitte némely módosításokkal keresztül. Olaszországban az ellen­zék jutott többségre ; s a megbukott ministerelnök, midőn az uj többség programmját hallotta: sze­rencsét kivánt működésüknek, mert az uj kor­mánypárt uj erővel és néhány más szóval ugyan­azt .kívánja megvalósítani, a mit ő az ellenzék akadékoskodása folytán nem vihetett keresztül. Mi következik ebből? Az talán, hogy az em­berek elvtelenebbek, mint régenten ? Egyátalában nem; hanem igenis, az, hogy az ilyen körülmé­nyek mindenkire, a ki a felelősség érzetében cse­lekszik , egyenlő suíylyal nehezednek és hogy európaszerte az államok politikája inkább az ál­landó viszonyok és tényezők, mint a személyes nézetek szerint alakulnak. Azt fogják talán erre megjegyezni, hogy ez skepticismus; igenis skepdcismus; de nem szán­dékaik őszintesége, nem akaratuk szilárdsága te­kintetében, hanem arra nézve, hogy meglehessen az erő és az alkalom azoknak érvényesítésére , a miket felelősség nélkül hangoztatni könnyű. Es ez mindig elég biztos alapot szolgáltat, hogy a jelen reális költségvetést elfogadjam. {Élénk helyeslés.) Pogonyi Dénes: T. ház! (Zaj. Halljuk!) A tárgyalás alatt levő költségvetés már eddig is annyi idejét vette igénybe a t. háznak, hogy kü­lönös tekintettel arra, miszerint e tárgy már oly sok oldalról megvitattatott, midőn némely nézetei­met elmondandó vagyok, ígérem a t. háznak, hogy mellőzve minden kitérést, csupán tárgyilagosan a költségvetés mellett fogok szólani. Készemről a költségvetést három irányban óhajtom megbírálni. Először tudniillik : ha vajon a tárgyalás alatt levő költségvetés viszonyainknak megfelel-e; másod­szor : ha vajon léteznek-e eszközök és módok, melyeknek felhasználása mellett anyagi helyzetün­kön segítve egy jobb költségvetés volna jövendőre előterjeszthető; és végre harmadszor: ha vajon a költségvetés a jelenlegi helyzet keretének minden tekintetben megfelelő. Én t. képviselőház, a folyó évi költségvetést annak idejében ugy átalánosságban, mint részle­teiben elfogadtam: elfogadtam nem azért, nüntha azt viszonyainkhoz mérten jónak ós kielégítőnek tartottam volna; hanem elfogadtam azért: mert először az akkori viszonyok keretének megfelelt; másodszor pedig elfogadtam azért, mert ugy vol­tam meggyőződve, hogy az igen t. kormány még akkor olyan nagyobb mérvű reformokkal nem állhatott elő, melyek a költségvetésnek megvál­toztatására irányadóul szolgálhattak volna, Ré­szemről elfogadom a jelenleg tárgyalás alatt levő költségvetést is átalánosságban a részletes tárgya­lás alapjául, ismét nem azért, mintha azt jónak ós tökéletesnek tartanám ; hanem elfogadom azért: mert először be kell ismernem, hogy vannak an­nak egyes részei, melyek más körülmények közt sem változhatnának; másodszor elfogadom azért: mert az a még mindég fennálló helyzetnek kife­jezése, és végre harmadszor elfogadom azért: mert ugy vagyok meggyőződve, hogy parlamentalis kor­mány budget nélkül nem kormányozhat Bárki

Next

/
Oldalképek
Tartalom