Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-170
196 170, országos ülés novemTber 22. 1876. Ígéretek mikénti felfogásából származik, mely tényleg nem az objectiv adatokat, hanem a subjectiv reményt és objectiv eredményeket mérlegeli. Részemről megvallom, ezen szempont jogosultságát el nem ismerhetem. Tündökölhet az a subjectivitás egész teljességében a mint azt egy vagy más recriminátiók alkalmával láttunk ; de bármily jogosultaknak tartsák ezeket saját állásuk folytán a reeriminalók, — teljesen eltekintve attól objective, alaposak-e vagy sem: — rám vonatkozólag semmi • tekintetben sem lehetnek befolyással; mert azt hiszem, hogy a budget szempontjából egyáltalában semmi fontosságai nem bir az, hogy ki valamikor mit mondott, és még kevésbbé bírhat fontossággal az, hogy ki hogyan értelmezi azt, a mit valamikor valaki mondott. Azt hiszem, hogy akkor, midőn a budget helyessége vagy helytelensége fölött ítélünk, csak egyet lehet követelni: azt, hogy az ország tudja, hogy a ministerium mit akar ; és azt hiszem, hogy a budget alakjában senki sem vonhatja kétségbe, hogy kellő felvilágosítással bir a ministerium szándéka iránt. Igaz, hogy ez a legközelebbi jövőre vonatkozik, hogy a számok, melyek a budgetben foglalvák, inkább csak a jövő évi de már jelenleg is kiszámítható körülményekre vonatkoznak. A kormány hibáztatva lett több oldalról; az imént felszólalt t. képviselő ur s az előtte felszólaltak részéről is, hol a kormány, hol a pénzügyi bizottság lőn hibáztatva, hogy jelentésében, előterjesztésében tovább nem ment; hogy nem mutat a jövő veszélyeire, bajaira, körülményeire, és hogy nem alkotott terveket. Készemről megvallom, hogy ez csak fokozza a költségvetés realitásában való bizalmamat és ón inkább azt tartanám veszélyesnek : ha a jövőre vonatkozólag jövendőléseket, tervezgetéscket látnék benne, a melyeknek egyáltalában nincs vagy csak igen kevés mértékben van helyük akkor, midőn a jövő körülményeknek alakulatai felett határozunk. A kérdéseket, melyek megoldandók, részben ismerjük; de a körülményeket, a melyek közt azoknak megoldatni vagy foganatosíttatni kell, egyátalában nem ismeretessek. Előttünk áll a conversió ; a vasúti csoportosításának, a vámtarifák szabályozásának kérdése, azon ezeknél talán fontosabb kérdés: a valuta rendezésének, és az agionak kérdése. Midőn mindezen kérdések előttünk állanak, tudhatjuk, hogy minő jelentőséggel birnak azok financiális tekintetben; de nem tudhatjuk, hogy minő eszközökkel fogunk rendelkezni, midőn megoldásuk pillanata bekövetkezik: kérdem helyeselheti-e valaki, hogy valaki akkor, midőn eziránt nemcsak mi, hanem egész Európában senki sincs tisztában, tervezgessen valaki és jelölje ki azon utakat és módokat, melyeket követve, hogy akkor azon utat, azok megoldását ígérhesse ? Nem hárulna-e nagyobb felelősség a kormányra, a bizottságra és az országgyűlésre: ha e tekintetben határozott igéretel tenne, határozott politikát jelölne ki. Igazsága volt tökéletesen Mudrony képviselő urnák tegnap, midőn azt állította, hogy a pénzügyi politika csak része a közgazdasági politikának; de azon következtetéseivel, a melyeket, ezen állításából levont: egyáltalában nem érthetek egyet. Mert ha része a közgazdasági politikának a pénzügyi politika és ha annak okvetlenül alá van rendelve : akkor csakis azon mérvben lehet a kormányt felelősségre vonni, a melyben a közgazdasági politikáért és annak alapjáért felelős; azon mérvben, a melyben intézkedései közgazdasági hatályai és erővel birnak. És vajon birunk-e arra szükséges eszközöket, hogy az a budgetben rögtön kifejezést találjon ? vajon a közgazdasági sanyarú viszonyok, a melyek közt működnünk kell; közgazdasági csakis egy vagy két évre, vagy csakis Magyarországra, avagy csak az osztrák magyar birodalom szorítkozott és szorítkozik ? Egész Európa-érzi ezen helyzetnek súlyait, Európában alig van állam, a mely egy vagy más bonyodalommal szembe ne nézne ezen körülmények tornyosulása, fenyegetése allatt. És mi, a magunk erejével önállóan akarunk ezekkel nemcsak szembeszalni, hanem már előre akarjuk kijelölni azon utat, a melyen azokat lefogjuk küzdeni? Ha azonban része is a pénzügyi politika a közgazdasági politikának ; de azon következtetés még sem fogadható el, hogy addig, a míg a közgazdasági politika nem javul, a míg a közgazdasági helyzet át nem alakul : addig nincs remény, bárminemű pénzügyi politika mellett a helyzet javulására. Igen ékesen, nagy lelkesedéssel mondotta el a képviselő ur tegnap, hogy sanyarú helyzetünk mellett az országnak jó pénzügyi körülményei nem lehetnek; de mi nem elégedhetünk meg azzal, hogy a ministerium azt állítsa, hogy sanyarú a közgazdasági helyzet, tehát semmi pénzügyi politikát nem követtem; hanem követelnünk kell, hogy a sanyarú közgazdasági helyzet mellett helyes pénzügyi politika követtessék. És e tekintetben sokkal magasabbra fokozom igényeimet a kormánynyal szemben, mint a t. képviselő ur, kinek okoskodása mellett igen könynyen kibújhatnék a kormány a felelősség alól, azon irányban, a melyben ő érvényesíteni akarja, és mentve lenne egyszersmind minden más alól. Hogy pedig a közgazdasági politika terén bárminő intézkedés rögtön megteremje gyümölcsét: azon intézkedéseknek sokkal kissebbszerüeknek kellene lenni, mint a minőt követel a képviselő ur ós követelnek azon képviselő urak, kik a ház túloldaláról a közgazdasági politika változtatása iránt szólaltak fel. Vagy csak oly rendszabályokat kívánnak, melyek elvetve rögtön gyümölcsözzenek; csak oly rendszabályokat, melyeknek gyümölcsei talán csak ezrekben vagy százezrekben mutatkoznának a budgetben? Valóban a közgazdasági
