Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-170

170. országos Ülés november 22. 1876. 193 nismus uralta a kedélyeket, mert csak innen ered­heti, hogy végeredményében, a tényleges és elő­irányzott hiány között rendszeresen oly jelentékeny az eltérés; innen következik, hogy az állam pénz­ügye minduntalan igény kényes situátióba jön, hogy nem történhetik meg közgazdasági érdekeinkre az: a mi szükséges ; hogy az államélet nem fejlőd­het rendesen. Jól tudom, hogy lehetetlen oly költségvetés előzetes megállapítása, mely minden változást ki­zár; de hogy akkor, midőn a pártok, midőn a nemzet felismerve az állami pénzügyi helyzet zilált­ságának nagy horderejét, hogy akkor, mikor min­den tényező közreműködni kivan, e bajnak orvos­lására még akkor is történhetik, hogy az 1875-re előirányzott 21 millió deficzit tényleg 39 millióra emelkedik; hogy 1876-ra előirányoztatik első sor­ban S'/'j millió frt hiány, hogy akkor, midőn ugyan­akkor a pénzügyminister nr azt igéri, hogy 1877-re mindenesetre kevesebb lesz a hiány 8 milliónál és van ugyan azon év 3 / 4 évi eredményében egy ötször ily nagy deficzit, ily viszonyok mellett mondom, ha ilyen történhetik: indokolt ama fel­tevés, hogy az ily költségvetések megállapításánál, működött közre nem kis mértéke, az optimismusnak. Ily körülményekkel szemben és ennek befo­lyása alatt, lehetetlen, hogy az, ki állapotainkra nézve őszintén megnyugtatni kívánja magát, azon reményben éljen, hogy a jövő évi állami pénzügyi deficzit ne legyen lényegessen több az előirányzott 16, esetleg 18 x / 2 millió írtnál. Én nem kívánok azon részletezések után, melyek a jövő évi deficzit lehető nagyságára nézve e vita alatt elmondottak, ujjabb, nagyobb detailli­rozásba menni; de engedje meg a t. ház, hogy egyszerű rövid számítást mégis tegyek az ez idei hivatalossan kimutatott pénztári eredmények alap­ján, azért ezen alapon, minthogy a jövő évi budget előirányzat megállapításánál szolgálhatnak zsinór­mértékül az eddig ösmert 1876. ki pénztári ered­mények. És itt kénytelen vagyok először is Bujanovits Sándor ur hétfői beszédére reflectálni. — 0 ugyanis többek között az ő számításainál az ez évi pénz­tári hiányt az állam bevételei is kiadásai között 1S76. január 1-től, 1876. september végéig 39 millió frtra tette. Itt vélekedésem szerint egy kis számadási tévedés van. — Itt fekszenek előttem a folyó évi pénztári kimutatások és ezek szerint sajátkép a % évi eredmény így áll. A kiadás volt az első negyedben összesen 73 millió frt, a bevétel volt az első negyedben 42 millió frt és igy a valódi pénztári hiány az 1876. január — marcziusi időszakban 31 millió frt. Az igaz, hogy ezen deficzitbül lejön 5 millió frt, mely a következő második negyedév terhére és egy pár tavalyról általjött fedezendő tétel kifize­KÉPVH. NAPLÓ 1875-78. VIII. KÖTET. tésére forditatott, de tényleg mégis kiadatott és igy azon hiány, melyei az állampénztárnak szem­ben a bevétellel fedezni kellett az első negyed­évben : az csakugyan 31 millió frt volt. A második negyedévben ezen 5 millió kiadás nem fordul ismét elő. — A második évnegyed kiadása 50 millió, bevétele 44 millió frt és igy a pénztári deficzit 6 millió frt a második évnegyed­ben. Tehát igy kell számítani: A második évnegyed pénztári hiánya 6 millió frt. Az első évnegyedben előlegeztetett részben a második évnegyed rovására 5 millió frt. tehát a második évnegyedben a valódi pénztár deficzit 6 millió + 5 millió tulajdonkép =11 millió frt. Vagy azt kell mondani: az első negyedévi deficzit 73—42 = 31 millió frt, a második negyedévi 6 millió tehát a két első negyedév deficzitje 31+6 = 37 millió frt. A harmadik évnegyed kiadása 63 millió frt, a bevétel tett 54 millió frtot, igy a harmadik negyedév pénztári hiánya 9 millió frt. E szerint tehát az első negyedben 31 millió frt, e másodikban 6 millió frt, a harmadikban 9 millió frt tesz összesen 46 millió frt hiányt az 1876. év első 3 negyedében és nem 39 milliót, mint azt Bujanovits képviselő ur megjegyzó. Az 1875. év negyedik negyedében befolyt összesen 48. 9 millió frt állami jövedelem és a ki­adások tettek 41. 8 millió frtot, ekkép tehát a ne­gyedik negyedévben 1875-ben több jött be 7 millió frttal. Ha felteszük, hogy az ez idei negye­dik negyed hasonló végeredményt mutatt fel, mint a múlt évi és ez esetben ezen 7 millió forintot levonjuk, a folyó évi september végéig beállott 36 milliónyi tényleges deficzitből : ugy várható a jelen évre ezen számítás szerint ismét 39 millió frt deficzit. Mondhatná valaki, igen, de az 1876-ik évben a negyedik évnegyed jobban fog a behozott uj adók, és a közigazgatási reformok folytán lezáratni és nem 7; de 10 vagy 12 millió forint lesz a be­vételi fölösleg. En azonban ennek ellenébe már most bátor vagyok megjegyezni, hogy a tavali 7 millió forint többletnél netaláni nagyobb bevételt nézetem szerint a póthitelek bőven absorbeálni fogják; azonkívül ón ugy tudom, hogy ez évi au­gustusban és septemberben oly erélyesen hajtattak be az adók, hogy nem tételezhető fel, miszerint a következő hónapok az előbbiekhez hasonló ered­ményt mutassanak fel. Ezen állitásom indokolására bátor vagyok fel­hozni, hogy 1876. január hó 1-től 1876. september 30-ig például az egyenes adókból befolyt az első negyedben 12.66 millió forint, a második negyed­ben 14.35 millió forint, a harmadik negyedben 23 millió forint, összesen 50 millió forint. Ugyan­ezen időszakban 1875-ben befolyt egyenes adókból a correspondeáló időszakban 12.24 11-64 I8.79, ösz­szesen 42.67 millió forint, vagyis 42 ! 'a millió frt. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom