Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-169
169. országos ülés november 21. 1876. 185 talált volna-e alaposan megtámadhatót: az más kérdés, — de épen ezen szempontból nem fogta volna megtámadni; mert meg fog róla győződni, hogy épen azon törvényjavaslat is tisztán, határozottan , kizárólag azon méltányossági alapon fog állani, a melyen az 1867-iki törvényczikk áll; valamint arról is meg fog győződni, hogy a kormány azt, hogy Magyarország tartozik: el nem ismerte. Nem fogom szembéh azokkal, a miket a képviselő ur felhozott, felhozni azokat, mik más részről e részben előadattak, nem pedig azért: mert magam is azt üvén. hogy jogilag Magyarország itt nem tartozik, — Magyarország álláspontját azáltal, hogy viszhangja legyek mások érveléseinek, gyengíteni nem fogom. De azt kérdem a képviselő úrtól, hogyha két fél áll szemben egymással, — legyen az magános, állam vagy egy monarchiának két állama, — oly időben és helyen, a hol az ököljog már kiment a divatból: vajon mi módja van annak, hogy midőn évek hosszú során át az egyik fél azt hiszi, hogy nem tartozik, a másik meg róla azt hiszi, hogy tartozik? Sem magános, sem állam, sem tartományok közt nincs más mód, mint az, hogy döntsön elfogulatlan biró, döntsön a factum fölött, melyet ez esetben az képez: vajon azon 80 millió be volt-e véve az akkori államadósságok közé vagy nem E fölött dönteni az adatok alapján lesz hivatása azon bíróságnak. És meglehet azt is hibának fogja tekinteni a képviselő ur — de ebben engedelmet kell kérnem: én követelem azt, hogy Magyarországról és a magyar törvényhozásról mindenki feltegye, hogyha valamit állit, azt bona fide komoly meggyőződésből állítja; de midőn ezt a magunk számára követelein, a másik résznek ép oly következetes, ép oly régi állításától sem tagadhatom meg, hogyha nem tartom is alaposnak a bona fidest, követelése bona fide meggyőződéséből ered; és ha két komoly meggyőződés áll szemben egymással, ismétlem, hogyha az ököljogra hivatkozni nem akarunk: nincs más mód, mint elfogulatlan biró által eldöntetni a kérdést. Kívánok még szólani a kisbirtokosok intézetéről. Kemény vád emeltetett itt ellenünk többfelől, különösen pedig Helfy képviselő ur részéről, a ki szíves volt szembe állítani az 1848-iki törvényhozásnak s az absolut kormánynak a nagybirtokosokkal szemben követett eljárását a mostani kormánynak a kisbirtokosokkal szemben követett ( eljárásával. Én, t. ház, nem is akarok e szempontból a különböző pénzügyi helyzetekre hivatkozni; de biztosithatom a t. házat, hogy a magyar kormány azon segélyt, melyben a magyar földhitelintézet részesült, a kisbirtokosok hitelintézetének is az első felszólításra kilátásba helyezte; nem hogy megtagadta volna, de positive kilátásba helyezte ; hanem azt mondta a magyar kormány; KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VIII. KÖTET. igenis, ily vállalatot támogatni a kormánynak is kötelessége s a kormány bármily nehezek legyenek is a pénzügyi viszonyok: kész ez irányban a törvényhozás elé lépni; de nem lehet, hogy a kormány állítsa fel az intézetet. (Helyeslés.) így volt ez a nagy földhitelintézetnél is. Ott megadatott az 500,000 frtnyi segély ugy, hogyha a többi alapítók részéről legalább ennyi összeg bejő ós a befizetések a magánosok és a kormány részéről egyforma százalékban teljesíttetnek. S ez az, a mi fölött a kisbirtokosok hitelintézete ma főleg megakadt ; hogy t. i. azon igen t. urak, kik az alapítással foglalkoznak és kik, ha létesitik az intézetet, mindenesetre igen nagy érdemeket fognak maguknak szerezni: ezen feltételeket nem találták elfogadhatóknak. Nem ott van tehát a baj, hogy a kormány nem akart annyit tenni, a mennyit a másik földhitelintézetnél tett; de ott van a baj, hogy az illető urak nem tartják elégségesnek, hogy annyi tétetik s e fölött van most a kérdés a kormány és azok közt, kik ez ügyben fáradoznak. Különben lesz még mód ezt a törvényhozás előtt bővebben is megbeszólni. Én a dolog minden fázisaira nézve állithatom, hogy a kormány épen nagy tanújelét adta annak, mennyire szivén fekszik a kisebb birtokosok ügyén segíthetni, midőn daczára nehéz helyzetünknek, ismételten vállalkozott arra. hogy a törvényhozás előtt azon összegnek ily czélra való felhasználását, ha a magánosok részéről is megtörténik az, a minek történnie kell: ajánlatba hozza. Arra is figyelmeztetnem kell a t. képviselő urat, hogy nem áll az a hivatkozás, melyet nem két, hanem ha jól emlékszem, három évvel ezelőtt mondott beszédemre tett Akkor nem arról volt szó, hogy átalában kisbirtokosok sególyeztessenek ; hanem arról, hogy az ország nagy részében akkor uralgott igen nagymérvű ínségen segittessék azáltal, hogy olcsó kölcsönök nyerése lehetővé tétessék. Nem állandó intézkedés akart tehát az lenni, hanem a sürgős szükség esetére számított intézkedés, s ha kisebb mérvben is, de ha jól emlékszem : másfél millió erejéig, az meg is történt. T. ház! A több felöl emlegetett keleti kérdésről lényegileg és tartalmilag szólni nem akarok. De kötelességemnek tartom egyfelől a parlamenti eljárás szempontjából, másfelől azon szempontból hozzá szólni, hogy kérjem a t. házat, hogy legalább is, ha elfeledni készek is a helyzetek közti némi különbséget: egyforma mértékkel mérjenek a magyar kormánynak és más kormányoknak. Legelőbb is megjegyzem, hogy ón Mocsáry képviselő úrral, annyiban, hogy nem szabad ellenségeinknek tekintenünk a török birodalomban élő keresztény népeket, tökéletesen egyetértek. Még hozzáteszem, hogy nem szabad, hogy ellenségeinkké
