Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-169

168 169. országos ülés november 21. 1876. azért volt kénytelen a szokásos bérlőt negyedré­szeért, sőt ha a szabad építkezést tekintjük, ingyenért kiadni : mert hiányzanak a szükséges gazdasági épületek. Vajon több százezer holdra menő állambir­toknak, azok közt nagy mennyiségű belsőségek­nek, kerteknek, vásártereknek az azokkal járó vásárjoggal való elfecsérlése csekély és hazafias dolog-e? főleg, most, a midőn azok értéke fonák nemzetgazdászati s rósz hitelviszonyaink miatt negyedrészére sülyedt alá; most a midőn a haza fiait az uzsora, a permanens adóexecutíók és elemi csapások annyira elszegényitették, hogy vásárlók­ként nem szerepelhetvén, előre is tudhatjuk, hogy azok idegen kézbe fognak jutni. De t. ház! az államjavaknak ily kétszeres elidegenítése, — mely szerint évek hosszú során, sőt évtized alatt bevárandó 8 millió forintért 20—30 millió frt értékű vagyont fecsérlünk el: — még más következményeiben kiszámithatlan, hátrányokat is fog maga után vonni, mert az ekként legjövedelmezőbb járulékaitól megfosztott nagyobb kincstári jószágok eladásakor — mit fájdalom a követett gazdálkodás, vagy jobban mondva pusztítás mellett alig kerülhetünk ki — ama birtokok becsértéke roppantul fog csökkenni; mert képzelje a t. ház! hogy majd mit fognak egy oly birtokért adni, amelynek gazdasági s más épületeit, laktelkeit, belsőségeit, szőlőit, gyümölcsö­seit, malmait, korcsmáit, italmérési jogát, ásványos forrásait, mészárszókeit, gyárait, műhelyeit, szóval legjövedelmezőbb járulékait, felszerelvényeit előre elvesztegettük s csak a puszta kiélt, minden befek­tetéstől fosztott földet bocsátjuk áruba. Előre óvakodni kelletvén felhozható ellenvetés­től, mintha én itt tulozuám az eladni szándékolt államjavak jelentőségét: szükségesnek tartom állí­tásaimat adatokkal támogatni. T. ház! ha felho­zandó adataim néhol hiányosak és itt-ott hozzá­vetőlegesek: oka a pénzügyminister ur hiányos be­terjesztésében rejlik ; mert „az államjavak eladásából 1877-re előirányzott bevételeknek részletes kimu tatása" czimü munkálata koránt se részletez ugy, * miként az óhajtandó lenne, az igen sok helytt csak sommás és egyetemleges vonásokban jellegzi az eladandó birtokrészeket; de igy is, a ki fárad­ságot vesz magának — miként én tevém — a szétszórva elburkolt tételeket összegezni: megdöb­bentő eredményre jutand. Ezen kimutatás szerint az eladásra kijelölt s részben már el is adott állambirtokok kiterjedése teszen 102,989 holdat, a miből csak pár ezer hold erdő, a többi mind belsőség, szántó, kaszáló ós legelő, pedig ebben nem foglaltatik benne az el­vesztegetett vagy jobban mondva elajándékozott 60,000 holdat kitevő Naszód-vidéki erdőség, nem foglaltatik benne 15 telepitvényes község területe s más csak emiitett, de kiterjedésileg meg nem határozott birtokok, melyek, hogy nem csekély­ségek, abból is megítélhetjük, hogy például vannak egyszerűen majorság czimen beirt területek, me­lyeknek becsértéke 30—50,000 frtra megy, ha ezeket egybevesszük: a már eladott vagy eladásra szánt állambirtok megközelíti a 200,000 holdat. Ezenkívül eladóvá van téve 608 hold szőlő, 4 prés­ház és számos pinczehelyiség. Eladásra ki van tűzve vendéglő és korcsma italmórési joggal 159, és hogy azok nem valami csekélységek, hanem ellenkezőleg nagyon is jelen­tékenyek : kitűnik e felvett becsárakból, melyszerint az ungvári „Fekete sas" vendéglő és regale-jog 409,551 frtra, a lugosi fogadó italmérési joggal 270,000 frtra, a miskolczi regale-jog 170,000 frtra, a-tarczali „Fekete sas" vendéglő 75,000 frtra, a tokaji „Arany sas" vendéglő 50,000 frtra van becsülve. Eladatott s eladóvá van téve 92 kert, 119 mü­és más malom, 10 vágóhíd és mészárszék, 779 lakház és gazdasági épület; pedig ez csak a meg­jelölt rész, mert ennél jóval több gyűjtő nevek alatt szerepel mint például: temesvári, kincstári épületek, csabonyi államépületek, görgény uradalmi bérházak stb. stb. Eladóvá van téve még 6 kastély, 5 laktanya, 5 gyár, ezek közt nagyon tekintélyesek, mint például az újpesti hajógyár, mely egymaga 281,000 frtot képvisel s végre 8 fürdő, ezek közt Lukácsfürdő 300,000, a Herculesfürdő telkeivel 51,872 frt, a tiszaujlaki 36,000 frt becsértekben. Az itt felsorolt adatok meg fogják a t. ház minden tagját győzni, hogy itt nem csekélység, hanem igen is tekintélyes államvagyon elidegení­tése van kérdésben, melynek becsértéke nagyon csekélyre van felvéve, a mint ismeretem körébe eső némely erdélyrészi birtokokról megítélhetem s a melyek közöl egy párt a t. ház engedelmével itt motivatióként felemiitek. A kimutatás 15. lapja végén találjuk az erdélyi hegyalján fekvő krakkói uradalmat, vagy is Krakkó, Tiburcz, Királypatak, két Boros, Bocsárd, Igen, Borband és Kisfalud községeket, hol a kincstár 861 hold szántaja, ka­szálója, 41 hold szőlője, 20 lakháza és e 10 község italmérési joga 70,000 írtért van eladóvá téve. Erdély e legáldottabb, legtermékenyebb és vasút közelében fekvő részén egv hold föld értéke 100 frt; e szerint csak a szántók és kaszálók 86,000 frtot érnek, igy tehát a 41 hold legjobb bort termő szőlő a 20 lakház és a 10 község italmórési joga mind reáadás, sőt ha tekintetbe vesszük, hogy a regale-jog megváltásakor a 10 falu italmérési jogáért az állam a most kapandó 70,000 frtot biztosan visszaflzetendi: akkor levonhatjuk a kö­vetkeztetést, hogy e birtok nem eladatik, hanem elaj ándékoztatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom