Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-168

138 168. országos ülés november 20. 1876. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Gr. Degenfeld Lajos előadó: T. ház! Mint a mentelmi bizottság előadója van szerencsém bemutatni ennek jeÚentését Jakics Antal országos képviselő mentelmi ügyében és Bassay F. Ignácz képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék e két rendbeli jelentés kinyomatása, szétosztása és napirendre kitűzése iránt intézkedni. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, a ház t, tagjai közt kiosztatni s annak idején napirendre tűzetni. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium vezetője kivan szólni. Trefort Ágost a földmivelés, ipar- és kereskedelmi ministerium vezetésével megbízott minister: T. ház! Van szerencsém benyújtani a phyloxera-rovar kiirtása czéljából szükséges ujabb póthitelről szóló törvényjavaslatot. Kérem a t. házat, méltóztassék azt előleges tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasitni. Elnök: A beadott törvényjavaslat a phyloxerarovar kiirtása czéljából szükséges ujabb póthitelről a t. ház jóváhagyásával a pénzügyi bizottságságnak fog véleményadás végett kiadatni. {Helyeslés.) Következik most az 1877. évi államköltségvetés átalános tárgyalásának folytatása. E tekintetben t. ház, jelentenem kell, hogy a múlt szombati ülés alkalmával Simonyi Ernő képviselő ur határzati javaslatára nézve nem mondottam ki, hogy az ki fog nyomatni ós a ház t. tagjai közt ki fog osztatni, ennélfogva eziránt emlités a jegyzőkönyvben nem is tétethetett. Most vagyok bátor kérni a t. házat annak kimondására, hogy a határozati javaslat is kinyomattassék ós a ház t. tagjai közt szótosztassék. {Helyedén.) ., Bausznern Guidó: T. ház! A megrögzött denczit kiirtása és azzal államháztartásunk egyensúlyának helyreállítása volt azon nagyraczólzó pénzügyi politika alapeszméje, melylyeí a t. kormány pénzügyi vész-helyzetünk orvoslását magára vállalta. Kérdem, vajon hogyan valósult eddig ezen alapeszme s hogyan igazolta magát általában a t. kormány pénzügyi politikája ? Sohasem jutott eszembe a t. kormánytól azt kivánni, hogy a megrögzött deficzitet azonnal egészen elenyésztesse: mert ilyen kivánat teljes lehetlenséget tartalmazna. Azt azonban joggal lehetett kivánni, hogy a deficzit évről-évre kisebbedjék, és viszonylag rövid idő múlva végre egészen elenyészszék. A t. kormány s kivált a t. pénzügyminister ur ezen irányban kötelezte is magát. Fájdalom a deficzit mai állapota azt bizonyítja, hogy a t. kormánynak ezen tavaly átvállalt kötelezettsége teljesítése nem sikerült. A t. pénzügyminister ur tavaly, az 1876. évi deficzitet 15 millióra tette, a melyből ő 7 milliót a 153 milliónyi kölcsönnek fenmaradó készleteiből fedezni kijelenté, ugy hogy az 1876. évi deficzit állítólag 8 millióra olvadt volna le, melynek fedezésére a t. pénzügyminister ur a tavalyi adófelemelóst javasolta. Az akkori pénzügyi bizottság ezen uj adófelemelósbe csak ugy egyezett bele, hogy a pénzügyminister ur teljesíteni fogja azon ugy e házban, mint a pénzügyi bizottságban tett igéretét, hogy az adóképessóg emelésére és egyátalában az anyagi viszonyok javítására a szükséges intézkedéseket megteendi. A t. minister ur ezen igéretét nem teljesítette, a mit egyébiránt nem neheztelek: mert éhez pénz szükséges, és ezzel a t. pénzügyminister ur nem bír; miután az ország összes jövedelmei azon óriási és nagyrészt meddő kiadások fedezésére sem elégségesek, melyek államunkat, fájdalom, évek óta terhelik. A mig tehát a t. pénzügyminister ur az ország népgazdasági állapotának emelésére semmit sem tehetett, a felemelt uj adókat annál nagyobb szigorral hajtotta be. Mindazonáltal a t. pénzügyminister ur azon kellemetlen helyzetben volt, hogy az ez idén előterjesztett exposéjában az 1876. év deficzitjét 15 millióra és igy 7 millióval magasabbra kellett kiszámítani, a mint azt tavaly az akkori pénzügyi bizottsággal együtt előirányozta, s igy a t. pénzügyminister ur az akkori pénzügyi bizottsággal együtt az 1876 évi deficzitre nézve egyelőre 7 millióval tévedett. S kérem uraim, ezen már most 15 millióra kiszámított 1876 évi deficzit még mindég csak előirányzat, kérdem: váljon ugyan mennyire fog az 1876. év tényleges deficzitje rúgni? Ha újra meg újra tévedni nem akarunk, a tényleges deficzit kikutatása czéljából azon arányt kell mértékül vennünk, melyben az utolsó zárszámadások szerint az 1875. évre előirányzott deficzit azon év tényleges deficzitjével áll. Az 1875 évre előirányzott deficzit 21 milliót tett. Az utolsó zárszámadások bizonyítják, hogy ezen deficzit tényleg 39 millióra növekedett. A valószínűségi számítás az 1876-ik óv tényleges deficzitjére nézve tehát a következő egyenletből áll: 21 millió ugy aránylik a 39 millióhoz, mint 15 millió a 10 millióhoz. Ebből pedig kitűnik az 1876-ik évre kerekszámban a 28 millió tényleges deficzit. Hogy áll most a dolog az 1876. évi deficzit tekintetében? Az 1877-iki deficzitet a pénzügyminister ur az idei exposéjában 15 millióra, későbben pedig a pénzügyi bizottsággal együtt 18 millióra praeliminálta. A legújabb tapasztalatok szerint fel kell tennünk, ha itt is biztosan akarunk eljárni, hogy a pénzügyminister ur a pénzügyi bizottsággal együtt az idei praelimináre tekintetében ugy mint tavaly 7 millióval tévedett, minek következtében az 1877-iki év előirányzott deficitje 24 milliórarug. Az 1877-iki tényleges deficzit a valószínűségi számitások szerint tehát a következő egyenletből tűnik ki: 21: 39 = 25: x millióhoz. A müveletet végrehajtva, kerek számban 1877-re a deficit tényleg 46 milliót