Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-157
f) 157. országos ülés septemlber 28. 1876. módon lesz alkalma a t. háznak ezen ügyet megvitatni és benne határozni. (Helyeslés a középen.) Kérem méltóztassék ezen kérésemet, tekintettel az ügy fontosságára, teljesíteni és határozattá emelni. (Helyeslés a középen.) Simonyi Ernő: T. ház! Egy országgyűlési képviselőnek elfogatása, az országgyűlés előleges hozzájárulása nélkül, mindenesetre oly fontos kérdés, mely magának a képviselőháznak szabadságát és függetlenségét igen közelről érinti. A jelenleg fennforgó speciális esetre nézve én véleményt jelenleg mondani nem akarok. Fenntartom magamnak ezt akkorra, midőn a- körülmények részletcsen tudva lesznek előttem. Lehetetlen azonban némely megjegyzést nem tennem e kérdésre nézve. Én azon felfogást, hogy a felelős kormány a maga felelősségére intézkedik a ház tagjának személyes szabadságáról, akkor, midőn az országgyűlés szünetel : egyáltalában a törvényhozás függetlenségével összeférhetőnek nem tartom. Eddigelé legalább nem ez volt a gyakorlat ; hanem az volt. hogy a ház elnöke intézkedett ily esetekben. Azt mondta a koraiányelnök ur az imént, hogy ez az első ilynemű eset. Tudtomra ez nern az első eset. Ugyanis az |18ő5-68-iki országgyűlés alatt, midőn az országgyűlés el volt napolva, szintén felségsértési vád folytán Maróthy János képviselő elfogatott s a ház akkori elnöke, ha jól emlékszem, Szentiványi Károly ur, ez ügyben közbenjárt, és Maróthynak még a szünet ideje alatti szabadi ábra helyeztetését eszközölte ki. Tehát praecedens nélkülinek ezen eset nem mondható ; ámbár a kormány e kérdést most egy egészen uj eljárás által a maga hatalmával vélte eldönthetni. Különben mondom, magára az esetre nézve ón szólani nem óhajtok; lehet, hogy volt elegendő ok arra, hogy a ház elnökének hozzájárulásával is megtörténhetett volna a szóban forgó képviselő személyes szabadságának korlátozása; de azt hiszem, ennek semmi esetre sem a kormány intézkedése folytán kellett volna történnie. Mert a ház, mint souverain testület képviseltetik az elnök által, akkor midőn nem ülésezik, s azért az elnöki hivatal állandó és tart mindaddig, inig a jövő ház megalakul és uj elnököt választ. Az ujabb időben az immunitást szigorúbban körülíró törvény nem alkottatott; nem tudom azért-e, mert 1848. óta a törvényhozások nem tartották elég fontosnak e kérdést; vagy azért-e. mert azt hitték, hogy a képviselőnek régi törvényeinkben megállapított immunitása elég biztosíték a jövőre nézve is. Ezt én vizsgálni nem akarom; hanem annyit mindenesetre tudok, hogy a képviselőház, a törvényhozás függetlensége, tagjai szabadsága okvetlenül megkívánja, nem csak azt, hogy a mentelmi bizottság véleményt adjon a kormány eljárásáról a jelen esetben ; hanem, hogy a képviselőház, illetőleg a törvényhozás tagjainak immunitása világos ós szigorú törvény által biztosittassók és határoztassék meg. Én nem akarom azt mondani, hogy nincsenek esetek, midőn a képviselőt a mentelmi jog nem biztosithatja tizeiméinek következményei elől; mert ezen üzelmek a hazára nézve károsak, sőt veszélyesek is lehetnek; hanem azt mindenesetre, megkívánom, hogy ezen esetek határozottan és positive legyenek a törvény által meghatározva, hogy semmiféle félremagyarázásnak, semmiféle félreértésnek és semmiféle önkénynek indokául ne szolgáljanak. Ennélfogva, én azt hiszem, hogy a t. ház akkor intézkednék a fenforgó esethez méltóan — miután a megtörténtet meg nem történtté tenni nem lehet, — ha a mentelmi bizottságot utasítaná egyszersmind arra is. hogy tekintetbe véve az országnak régi törvényhozását is. adjon véleményt az immunitás kérdésének mostani jogi állásáról és adjon egyszersmind , véleményt aziránt, hogy minő törvényhozási intézkedések szükségesek a jövőre nézve azon czélból. hogy a képviselőháznak, illetőleg a törvényhozásnak függetlensége biztosittassék. űrre a képviselőház határozata nézetem szerint nem elegendő, mert az nem törvény, s csak addig kötelező, inig ezen terembe vagyunk; de e terem falain kívül mint törvény nem bír érvénynyel. Pedig oly törvényre van szükség, mely biztosítsa a képviselőház, illetőleg törvényhozás tagjainak függetlenségét akkor is, midőn a törvényhozás nincs együtt, midőn annak elnökei távol vannak, és midőn a kormány a maga felelősségére akar intézkedni. Ajánlanám tehát, hogy ezen ügy a mentelmi bizottsághoz nocsak azon czélból utasittassók, hogy véleményt adjon a kormány eddigi eljárásáról, hanem egyszersmind véleményt adjon arra nézve, hogy mily törvényhozási intézkedések szükségesek arra. hogy a törvényhozó függetlensége a jövőre biztosittassék. Polit Mihály: Tisztelt ház! Szándékom volt a Miletics-féle ügyben egy interpellatiót intézni a t. kormányhoz. De miután ugy a t. elnök ur, mint a t. kormány részéről jelentós épen most tétetett: szükségtelen ezen interpellatio; mert ezen ügy ugy is a t. ház asztalára fog kerülni. Az ügy igen fontos, a mint maga a minister ur is említette s így tehát a házban mindenesetre tárgyalás alá fog kerülni. Nagy köszönettel tartozom -Simonyi Ernő képviselő társamnak előbb tett nyilatkozatáért, inert ezen nyilatkozatból látom, hogy van magyar ember, a ki az ügyet objective bírálni tudja, kinek nincs szenvedélye, .ki épen
