Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-167

120 167. országos ülés november 18. 1876 hivatalok felállítása, adófelügyelőségek s isten tudja minő hivatalok teremtése azon ezélból, hogy az állam jövedelmei pontosabban behajtathassanak, minek tulajdonképen magyarázata az, hogy az adóexcecutió gyorsabb és sikeresebb legyen. Uraim! nem egy helyen, hanem sok helyről mondatott az, hogy az adóztatásban, különösen az egyenes adóztatásban eléretik azon pont, a midőn az adóemelés többé nem lesz egyéb, mint az adóhátralék szaporítása; ón azt hiszem, hogy most már az eredmények után belátja a ministerium is, hogy mi ezt a pontot már elértük, sőt tán meg is haladtuk. Én — mint mondám — t. ház! nem látom, hogy a költségvetés oly javulást mutatna fel, a melyből következetesen remélni lehet, hogy ezen utón az államháztartás rendezhető lesz. És mert ezt nem látom be és mert a jelen kormány főleg azon ezélból alakult, — a jelen kormány alakulásának története az, hogy azt mondván, nem lehet az ország baján segíteni másképen, csak ugy, ha valamennyi párt összemüködésével segíti elő az ország ügyeit, adjuk fel elveinket, zavarodjunk össze egy testté, olvadjunk egy nagy párttá össze és rendezzük az államháztartást; — mindez megtörtént, az ország elhitte ós nagy többséget, példátlannak mondható többséget adott a kormánynak, ez most a harmadik költségvetést terjeszti elő: és ugyan mi eredményt képes felmutatni a kormány? Midőn én azt látom, hogy a mai költségvetés épen azon bajokban szenved, melyekben szenvedtek az előbbi költségvetései a kormánynak : akkor lehetetlen, hogy haladást constatáljak benne, lehetetlen azt hinnem, hogy jó utón vagyunk, annál kevésbé; mert habár a pénzügyeket egy-két év alatt nem is lehet rendezni, de mégis a jó útra térést, tudniillik azon útra térést, a hol világosan megláthatnók a fonalakat, melyek bennünket a bajokból kivezetnének : ezen fonalakat a harmadik költségvetésben már látni lehetne; miután azonban én ezen fonalakat a jelen kormány költségvetésében nem látom, nem észlelhetem : én a jelen kormányt nem tartom képesítve arra, hogy azon feladatnak, melyért alakult, megfelelhessen és miután így vagyok meggyőződve: én ezen költségvetést a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. Ami a költségvetés egyes tételeit illeti, melyekre nézve igen sok mondani való lehet, ón azok taglalásába, bírálásába jelenleg nem bocsátkozom, hanem fentartom magamnak az egyes tételeknél akkor szólani, mikor az egyes tárczák tárgyalás alá fognak kerülni. Azonban a mi költségvetésünknek van két nevezetes tétele, a mely összesen a hatvan milliót meghaladja, az úgynevezett közösügyek czime alatt történt kiadások. Ezen kiadás a külügyi politikának következményekónt áll a mi budgetünkben; egyik fele a külügyek vezetésének támogatására szolgál, másik fele pedig a külügyekben, a múltban elkövetett bűnökért való lakolás. En azt hiszem, hogy midőn a t. ház felhivatik. hogy a költségvetés oly nevezetes részét, 60 milliót meghaladó összeget megszavazzon: joga van, sőt kötelessége bírálat alá venni a külügyek mi módoni vezetését, joga van a kormánytól felvilágosításokat kérni, hogy tájékozva legyen az iránt, mire szavazza meg a törvényhozás ezen nagy összeget, mire fizeti a nép e pénzt. Nekünk van egy közös ministeriumunk, melynek diplomatiai része több mint 3 millió frtba kerül, melynek támogatására mi mindent összevéve egy milliónál nagyobb hadsereget tartunk fenn s az 1867-iki törvények szerint közösen tartjuk azt fenn ő Felsége uralkodása alatt levő többi országok és tartományokkal együtt; fenntartjuk pedig e nagy hadsereget körülbelül 120 millió forint évi költséggel. No már a hol ily nagy összegekről van szó : ott azt hiszem, nem csak jogunkban van, hanem kötelességünk is, hogy a külügyek mi módoni vezetéséről felvilágosításokat kérjünk a kormánytól, annál inkább, hogy ámbár a külügyek vezetése névleg ós tulajdonkép a közös külügvminister által történik; de nem történhetik máskép, mint a két kormány előleges beleegyezése folytán. Miután pedig a törvény a kormány részvétót és beleegyezését tűzte ki a külügyek vezetésének feltétéül: igen természetesen az actioért a kormányt ép ugy felelőssé tette, mint minden más tettéért. A mi kormányunk tehát ép ugy felelős a külügyek vezetéséért, mint amily felelős a bécsi Keichsrathban képviselt országok kormánya és mint a külügyminister. Nekünk sem a bécsi Keichsrathban képviselt országokkal, sem a külügyminisíerrel e házban dolgunk nincs, hanem a mi kormányunkkal és a mi kormányunktól elvárjuk és megköveteljük, hogy adjon meg minden felvilágosítást, mely a helyzet felderítésére szolgál. Ha a kormány azt mondja, hogy egyik vagy másik tárgyban felvilágosítást nem adhat azért, mert az a folyamatban levő ügynek ártana : azt hiszem, nincs senki a házban, ki a kormányt oly felfedezésekre akarná szorítani, melyek a közügy ártalmára lehetnének; hanem midőn a más országok kormányai a hírlapok utján hirdetik azon sürgönyöket, melyek az egész eddigi actiót sommázva tartalmazzák, hogy a mi kormányunknak ne legyen szava a nemzethez: azt nem értem és nem helyeslem. Azt mondta tegnap a ministerelnök ur, hogy majd a kellő időben fognak adni felvilágosításokat, azt mondta, hogy a mi politikánkban meghaladott pont nincs. Igen sajnos; de ón azt hiszem, hogy azok az Andrássy-féle pontozatok, melyek még a zavargások elején előterjesztettek ós me-