Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-165
165. országos Hlé8 november 16. 1876. 97 Zsedényi Ede: T. ház! Nézetem szerint ezen 8. §. szövegéből a választók megfogják érteni, hogy kit nem lehet megválasztani, s ha mégis lesznek választók, kik azon egyénre szavazni fognak, tudják, hogy szavazatuk érvénytelen; de annyiban nem világos ezen §., amennyiben tisztán és határozottan nem mondja ki: ez esetben ki tehát az illető választókerületnek törvényes képviselője. Hivatkozik ugyan ezen §. a választási törvény 78. és 82. §§-aira, de ezek esak az érvényes szavazatokról és a választás megújításáról szólnak. Ebből tehát igenis következtetni lehet, hogy az lesz a választó kerület képviselője, akire az érvényes szavazatok esnek; de ezt az én meggyőződésem szerint a választási elnöknek biztosítása végett is egyenesen ki kell mondani. Ennélfogva a következő módositványt terjesztem be : „Ezen 8. §. végszavai után tétessenek a következők: és a választási elnök azon jelöltet, ki az érvényes szavazatok átalános többségét megnyerte, a kerület országgyűlési képviselőjének kijelenti! Szilágyi Dezső : T. ház ! Én részemről ezen módosítást csak fölöslegesnek, de károsnak ném tartom ; mert amit ez a módosítás mond, azt világos szavakkal mondja a módosítás mellett hivatkozott 1874. XXXIV. törvényczikk 86. §-a. Ha tehát méltóztatik azt, amit ez a törvény már világosan mond, itt mégegyszer ismételni : azzal semmi ártalmat nem teszünk, de semmi esetre nem tartom szükségesnek ezen dispositiot. A t. képviselő ur azon észrevételére, hogy a választási törvény e részben nem rendelkezik, bátor vagyok a t. ház emlékezetébe hívni, hogy a választási törvény ezt mondja : megválasztott képviselőnek esak azon jelölt tekintetik, akire a beadott érvényes szavazatok absolut többsége esett. Ezt a választási törvény határozatban kimondja. Már most kérdem: mit mond a beadott módosítás? Ugyanazt világos szavakkal. Én tehát részemről a módosítást fölöslegesnek tartom ; ha a t. ház elfogadni méltóztatik, kárt nem tesz vele. Elnök: Első kérdésül azt teszem fel: móltóztatik-e a t. ház a 8. §-t. a jogügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Éljogadjukl) A módositvány fel fog olvastatni. Molnár Aladár jegyző : (olvassa a módositványt): „Ezen 8. § végszavai után tétessenek a következők: és a választási elnök azon jelöltet, ki az érvényes szavazatok átalános többségét megnyerte, a kerület országgyűlési képviselőjenek kijelenti. (1874. XXXIII. törvényczikk 86. §-a) u . Elnök: A kik az igazságügyi bizottság szövegezése szerint fogadják el a 8. §-t. — a beadott módosítás ellenében, — méltóztassék felállani {Megtörténik). A 8-ik §. nem fogadtatik el. MélKÉPV H. NAPLÓ 1875—78 VIII. KÖTET. tóztatik a 8-ik §-t. Zsedényi képviselő ur módosításával elfogadni? (Elfogadjuk !) Elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző : folyassa a 9~ik §-t; mely változtatás nélkül elfogadtatik. olvassa a 10-ik §-t, Lükő Géza: A mennyiben a választási törvény novellája van napirenden, felhasználom az alkalmat, hogy a t. beiügyminister úrhoz kérdést intézzek; t. i. a választási törvény 89-ik §-a rendeli, hogy a kérvénynyel megtámadott választások érvénye felett a királyi tábla Ítéljen, s hogy e részben az anyagi és alaki szabályokról külön törvényjavaslat adassék be. Emlékeztetem a t. beiügyminister urat, hogy mindjárt ministersége első napjaiban az akkori ministerelnök, midőn a programmot előterjesztette, ezt azt egyet még azon ülésszak teendői közt felemiitette; emlékeztetem a beiügyminister urat, hogy Irányi képviselő ur egy évvel ezelőtt szóba hozta ezt a dolgot, és méltóztatott akkor ígéretet tenni, hogy, a törvényjavaslat mielébb be fog terjesztetni. Én határozati javaslatot e részben nem terjesztek be; hanem kérem a beiügyminister urat, ne méltóztassék ezen ügyről megfeledkezni s méltóztassék a kérdéses törvényjavaslatot mielébb benyújtani. Elnök: Igen kérem a t. képviselő urat, azt hiszem, először kell, hogy be végezzük a törvényjavaslat tárgyalását és azután következzenek azon kérdések melyek, — bár azzal kapcsolatban állanak — mégis más tárgyra vonatkoznak. (Helyeslés). Simonyi Ernő: En a 10. §-hoz kívánok szólam ; ugy ezen, mint minden más esetben, mely a képviselőház alakulására, tagjainak választására vonatkozik és egyáltalán a képviselőket illeti, a ház függetlenségének, természetes állásának érdekében minél kevésbbé kívánom a kormány beavatkozását. Bármi tekintetben is a kormánynak nagy hatalmat kell adni, hogy az ország dolgait intézhesse, de egynek kell lennie, a mi a kormánytól teljesen független legyen, és ez az összes törvényhozás. Én tehát — ámbár nem látom, hogy valami nagy visszaélésekre adhatna alkalmat, — de az elv megóvása tekintetéből oda akarnám módosíttatni ezen 10. §-t, hogy „ezen törvény végrehajtásával a képviselőház elnöke bizatik meg". (Ellentmondás.) Nincs itt semmi szükség a beiügyminister közbenjárására. Az van itt mondva a törvényjavaslat egyik §-ában, hogy a beiügyminister értesiti a ház elnökét a megejtett választásról. A ház elnökének erre nincs szüksége; hisz a választást nem a beiügyminister rendeli el, hanem a ház elnöke; az küldi a törvényhatóságokhoz a rendeletet, hogy válaszszanak uj képviselőt; ha tehát egy bizonyos, a törvényben meghatározható idő alatt a kerületből nem jő képviselő: akkor a ház elnöke felszólítja ugvanazon törvényha13
