Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-165

1#&. oraíágos ttlég november 1&. 187S. 95 litással föllépnie, hogy Hödossin irányában a régi törvények alapján kellett volna proeedálni. S hogy a,jogügyi bizottság semmi más véleményt nem adhatott: ki fog tűnni abból, mert a képviselő urnák mind a két oka, melylyel megtámadja a jogügyi bizottság következtetéseit, nézetem szerint alaptalan és téves. Először a képviselő ur azt mondja: nem áll a jogügyi bizottság azon állitása, hogy Ulászló 1-ső, Decretuma alapján azért nem lehet eljárni mért azon törvényes biróság, mely az országgyűlésen megjelenni vonakodók ellenében a bírság kiszabására törvény szerint hivatva volt és a fölpörös, a ki a ház határozatának alapján a büntető port megindíthassa: jelenleg nem létezik. Ez a jogügyi bizottság állitása. És miért nem létezik ? Nem, létezik azért: mert az 1868. LIV. és az 1871. XXI. t.-ezikk megszüntették a régi királyi táblát, mely régi királyi táblának ez az 1723 XXVI. t-czikk 1-ső |-a szerint hatásköréhez tartozott, megszüntette; — és szavakkal való valóságas játszás, a mit a t. képviselő nr elkövet akkor, a midőn azzal az állítással lépfől, hogy csak a forma változott : lényegében azonban ugyanaz maradt a dolog ; mert azon pesti kir. itélő tábla, a mely Magyarország területén a régi kir. itélő táblának, melynek nem is volt pesti a neve, helyébe tétetett: ugy szerkezetére, mint hatáskörére nézve a régi kir, itélő táblától teljesen különbözik. Már most kérdem, t. ház, mi a lényeges valamely bíróságnál, ha nem azon biróság szerkezete és hatásköre? Ha ez is formaság: akkor miben áll a biróság lényege ? (Tetszés a középen.) Hátra van azt kimutatni, hogy szerkeszetéré és hatáskörére nézve az uj királyi tábla más, mint volt a régi. A t. ház méltóztatik tudni, hogy régi törvényeink rendelkeznek a kir. tábla összeállításáról; ott a tabulae barones, a praelatusok, az ítélő mesterek, a személynök elnöklete alatt ültek. A jelenlegiben mindezen elemekről szó nincs. De minderre súlyt nem helyezek. A jogügyi bizottság arra helyez súlyt, hogy az 1723. XXVI. t.-ezikk 1. §-a szerint ezen perekben az első biróság a királyi tábla volt, söt egyedüli biróság volt: mert a jogorvoslatok ki voltak zárva. Most az 1868. LIV. t.-czikk és az 1871. XXI. t.-czikk mit tesznek? A kir. táblának, mint első bírósági hatóságnak hatáskörét teljesen megszüntetik és a kir. táblát átváltoztatják kizárólag felebbviteli bírósággá. Már most t. ház! ha megszűnt a kir táblának mint első bíróságnak hatásköre, ugyan kérdem, ha nem rendelkezett a törvény külön azokra az ügyekre nézve, a melyek hozzá, mint első bírósághoz tartoztak: van-e azoknak az ügyeknek bírája? Azon ügyeknek nincs bírája; mert ha törvény megszünteti az eddigi bíróságot és azon ügyekre nézve nem tesz helyébe uj bíróságot: akkor ezen ügyek biróság nélkül maradnak. Már pedig az 1871. XXI. t.-czikk csak a felségárulás és a hűtlenség eseteire nézve rendeli a pesti kir. törvény.T széket, mint első bíróságot a régi kir. tábla helyébe; de azon büntető keresetről, a mely az országgyűlésen meg nem jelenő ellen indíttatik:, a törvény mélyen hallgat. Ennélfogva jogilag itt csak egy, conclusióra lehet jutni: arra, hogy jelenleg törvényes bírája ezen büntető kereseteknek nein létezik. Ez pedig igen lényeges dolog, inert törvényes bíróságot, ha a competentiát a törvény i meg nem adja: nettóval teremteni nem lehet. Ugyan ez áll a felperesre nézve is, — s itt engedje meg a t. képviselő ur kimondanom, hogy annak, a kire az 1635. LXXIX. t.-czikk a felperességet ezen ügyek; ben reá bízta, nemcsak causarum regalium director volt a neve, hanem véletlenül törvényes nevéhez tartozott az. is, a mit a t. képviselő ur nagy hibának látszik tekinteni, t. 1. ,,sacra coronae íiscus", tehát méltóztassék megengedni, de a jogügyi bizottság indokolásában használt elnevezés teljesén correct. A mi azt illeti, hogy a sacrae coronae íiscus hivatal eltöröltetett a kir, főügyészség felállításával, teljesen hamis a t. képviselő ur azon állitása, hogy a mely illetősége volt eddig a ..causarum regalum director et sacrae coronae fiseusnak.: ugyanaz a hatásköre van. jelenleg a kir. főügyésznek. Hibás ez először azért: mert a régi sacrae coronae íiscus civilis hatáskörrel is birt, mint eau> sarum regalium director civilis pereket is vitt. A kir. főügyész ily nemű hatáskörrel nem bír. Másodszor .pedig az 1871. XXXIII t.-czikk világosan megszabja, kogy mi a kir. főügyésznek a hatás-' köre és ha ebben a hatáskörben, a mely számára kizárólag van megszabva, nem foglaltatik ezen perkeresés: ugyan kérdem, minő törvény alapján léphet fel a kir főügyész mint felperes? Azon az alapon, hogy utóda a sacrae coronae fiseusnak nem léphet föl: mert nem utódja, mert őt uj t(h> vény teremtette, az élőbbemtől különböző uj hatáskörrel. . Ezekből láthatja a t. képviselő ur, hogy helyes a jogügyi bizottságnak azon coiiclusiója, hogy régi törvényeink alkalmazásához már csak azért sem nyúlhatunk, mert illetékes bíróságra és a fölperességre nézve törvényes intézkedésünk nincs. Ha már most t. ház! a bizottság azon helyzetben volt, hogy nem javalhatta az A^ente Severu ügyében a régi törvények alapján való eljárást: ugyan kérdem, mit kellett a jogügyi bizottságnak javasolnia ? Téved a képviselő ur, midőn azt mondja, hogy a; bizottság. nem volt magával tisitában ; mert igenia a -bizottság tisztában volt magával, sőj