Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-165

165. orsaigof ülés töröltetett. Engedelmet kérek, azt most hallom először, hogy a kir. tábla eltöröltetett. Szilágyi Dezső: (közbeszóU) A régi tábla? Simonyi Ernő: Hogy a régi átalakíttatott, azt látom, azt tudja mindenki; de hogy megszűnt volna, eltöröltetett volna: azt részemről legalább nem látom. Hogy a kir. tábla hatáskörét meghatározó törvényben nincsen felemlítve az 1798 1. t.-cz. esete, az szerintem nem akadály: mert nem volt szükség ujabban is megemlíteni azt, amit a régi el nem törölt törvény fentartott. Azt amit a régi törvény a kir. táblához utasított s később máshoz nem utasított: azt megmásítani, újra törvénybe foglalni szükséges nem volt. Ha azon perrendtartás azt mondandotta volna: hogy minden más törvény, mely ezen esetről rendelkezik, megvan szüntetve, hogy az 1798 1. t -ez. intézkedése megszüntettetik: az más volna; de hogy nem emliti meg azt, ami más világos, érvényben lévő törvényben meg van említve: azt részemről nem tartom oly lépésnek, mely a kir. tábla hatáskörét vitiálná. Ami azt illeti, hogy szentkorona-ügyészség nincs, hanem van kir. főügyészség, az szójátéknak megjárja; komoly dolgokkal is lehet tréfálni, de nem komoly ellenvetés, mert a sz.-korona üg}^ószének s a kir. főügyésznek hivatása tökéletesen mindegy, hatásköre ugyanaz. Változtak a dolgoknak, — mind mondám, — formái, de lényegükben ugyanazok maradtak. Azon actoratus, mely előbb a sz.-korona ügyészséghez tartozott, most tartozik a kir. ügyészhez. Különben én ugy tudom, hogy inkább causarum regalium directornak neveztetett, mint sz.korona ügyészének. Szilágyi Dezső: (közbeszól) Az mindegy. Simonyi Ernő: Meglehet, hogy ujabban az volt a magyarra fordított czime; de hivatalos, valóságos régi czime az volt: eausarum regalium director, ós igy tulajdonképen ő volt a magyar koronának ügyvédje, a magyar királyi háznak, a magyar királyságnak, tehát a magyar államnak ügyésze s épen oly hatáskörrel bir, mint most a királyi főügyész. Ezek tehát nézetem szerint nem oly ellenvetések, a melyek a régi törvények alkalmazását kizárnák vagy lehetlenné tennék. Kérdem tehát: magok a törvények alkalmazhatók-e azon czél elérésére, melyet elérni szándékozunk? Annyi bizonyos, hogy az alkotmány szerint Magyarországnak minden része fel van jogositva, hogy magát kerületenként e házban képviseltesse; már most hogyha azon kerületek, melyek Axente és Hodossiu urakat megválasztották, magokat képviseltetni kívánják a házban, ezt pedig mutatja azon tény, hogy választottak; mert ha nem akarták novembor 16. 1*76. 93 magokat képviseltetni, nem fogtak volna választani, de ők választottak, — és azt én meg nem engedem, hogy akár Hodossiu akár Axente urnák joga lenne választókerületét megfosztani azon jogától, hogy magát a házban képviseltesse. A kérdés csak az, van e törvényes mód, hogy a megválasztottakat kötelessógök teljesítésére kényszerithessük, vagy elmaradások esetében megbüntethessük. Én azt mondom, hogy van és ezen törvények a bizottság jelentésében ki vannak jelölve. Alapját képezi az 1498. első törvényezikk, idővel azután megerősitetett, módosíttatott ezen törvényezikk, de lényegileg mindég ugyanaz maradt. Hivatkozás történt rá és megerősíttetett 1622-ben 1635-ben 1723-ban és a mint a bizottság jelentése mondja, még 1843-ban is ezen törvényeket alkalmazta az országgyűlés azok irányában kik a országgyűlésen meg nem jelentek. Én ugy tudom, hogy nem csak 1843-ban, hanem 1847-ben is alkalmazta az országgyűlés azt a partium követeinek irányában, vagyis tulajdonképen nem a követek, hanem a törvényhatóság irányában, mert akkor a törvényhatóságok választottak. Hanem annyi minden esetre áll, hogy a legújabb időben, midőn ilyen esetek adták magokat elő, mindég ezen törvények alkalmaztattak, ezeket tehát elavult törvényeknek nevezni nem lehet. 1847. óta nem adta elő magát ily eset, most tehát az a kérdés, hogy jelenleg, midőn ily eset előadta magát : vajon

; ezen törvényeket alkalmazhatjuk-e vagy nem ? Én azt hiszem, hogy daczára annak, hogy a királyi tábla és a királyi főügyészre nézve a forma változott, de lényegben nem történt változás: ezen törvények alkalmazhatók és a királyi főügyész felperessége alatt a király i tábla által a bíróság kiszabható. Én nem merem állítani, hogy ha azon bírságok kivettetnek az illető megválasztott képviselőkre : vajon azzal czélt fog-e érni a ház; de mindenesetre érvényt fog szerezni a törvénynek, és elégtételt azon makacssággal szemben, melyet a képviselő urak a fenálló törvények és képviseltjeik iránt viseltetnek. -Ennek mindenesetre lesz hatása, és ha most a ház azt hiszi, hogy ezen törvények a fenálló körülmények közt a jövőre nem alkalmazandók: akkor méltóztassék más törvényt alkotni, vagy akár elfogadni azt, a mit a jogügyi bizottság javasol. De ne méltóztassék a mai egyszer elkövetett hibát azzal tetézni, hogy ismét eltérvén a törvényes úttól, oly törvényt alkossunk, melynek aztán visszaható erőt tulajdonítunk oly cselekményre, mely a törvény ismerete előtt követtetett el és oly törvény legyen hatással valamely cselekményre, a mely mikor a cselekmény ^elkövettetett: nem létezett, s igy az illetőkre nézve irányadóul nem szolgáltatott. Meglehet — nem mondom, hogy az 1498. első törvényezikk leghatályosabb mód azon czél elérésére, hogy a megválasztott képviselők a képviselőházban meg-