Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-148

104 148. országos ülés június 8. 1876. ügyminister úrhoz, ki a mikénti területezés iránt a megye közgyűlését megkérdezte — felterjesztett. De ezen kérelmüket küldötteik által jelenleg is ismételték. 2-or. Azon községek jelenleg is az egri kir. törvényszék területéhez tartoznak, és igy mintegy alkatrészét képezik Heves megyének 3-or. Magasabb közigazgatási érdekek, ugy az adózó lakosoké is azt kívánja, hogy ok nélkül a megye részeiben ne csonkittassók, adózói túlságos száztólival ne terheltessenek. 4-er. Tiszafüred s a többi községek Egertől 6 mértföldnyire, Szolnoktól pedig 11 mértföld távolságra esnek, Egerrel rendes közlekedési ut köti össze, Szolnokhoz pedig ilyen ut nincsen, s kitéve van e vidék annak, hogy sáros időben az utak járhatatlansága miatt Szolnokkal nem is közlekedhetik, rendes időben pedig kétszer is beér addig Egerbe, mig Szolnokba egyszer. Azonfelül, Füred és vidéke Eger-, nem pedig Szolnok felé irányul. Ide is oda is a Tiszán kelt átkelnie, mire nézve nem valamely kitűnő előnyt nyújt az, hogy Szolnoknál állóhid van a tiszán át. Éger felé pedig nincsen, mert a komppal és drót mellett való átkelés csak oly könnyű mint a hidon. Ide vonatkozólag azonban fő figyelmet érdemel az, hogy Tiszafüred összekötő pontja volt mindig azon forgalmi iránynak, mely Füredtől Egernek, Pétervására felé az alföldet, a Tiszavidékét a felfölddel összeköti. A füredi hid 1849-ben hadműveleti szempontból felégettetvén, azóta fel nem épülhetett ugyan, 1868-ban azonban a Pétervásár-Eger-Füredi útvonal a kormány által, országos utul jelöltetvén meg, kiépítése s ezzel az érintett országos forgalmi érdek biztosítása csak idő kérdése. Ezen országos érdekű forgalmi útvonal Poroszlótól kezdve, mintegy mértföld hosszú töltéssel, ezen 5 nagy híddal van ellátva, melyek közül a legnagyobb 40 öles, a többi 10—20 öles. Ezen töltés fentartása a közmunka erőn felül évenkint 6000 forintot vesz igénybe; ha elesik Heves megyétől Tiszafüred s vidéke, Heves megye képtelen leszen e nagyfontosságú útvonal töltéset fentartani, közmunka készpénzbeli bevétele kevés leend, közmunka ereje pedig a Tiszán innen más irányban van igénybe véve, a nagy költségen épült s fentartott töltés tehát ezzel az országos forgalmi, kereskedelmi érdek veszélyeztetve vau, ha e forgalmi iránynak vidéke Tiszafüred s az érintett községek kiszakittatnának Heves megye kebeléből. 5-ör. Heves megyéből Alattyán, Monostor, községek és Kerekudvar puszta szinte kikebeleztetni terveztetnek, Jász-Szolnok-Kun megye tehát, egyike leend az ország legnagyobb megyéinek, midőn Heves*niegye felére szálland le. Csak méltányosságot és a terheknek arányosabbitását vélem tehát elérhetni akkor, midőn a fent nevezett községeknek Heves megyéhez csatoltatását kérem. Hogy azonban Jász-Szolnok-Kun megye területében se fogyjon meg, az által lehetne segíteni, hogy Dévaványa községe, melynek határa 54,370 eatastralis holdat teszen, ugy szinte Csópa puszta hagyatnék meg Szolnoknál, hol magukat megtartani kérelmezték is. Igaz: lehetne még Heves megyéhez a Jász területet vagy annak egy részét is csatolni; miután azonban a Jász kerület a Nagykunsággal együtt maradni, Heves megyéhez, semmi esetre sem kivan csatoltatni, Tiszafüred és vidéke pedig azt óhajtják: a Jász területből való adnectálást nem óhajtom. Mindezeknél fogva a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat l.-ső §-a 17-ik, 18-ik pontja és 3-ik szakasz c) betűje elleu a következő indítványt nyújtom be és kérem elfogadtatni. 1. §-nak 17. pontja c) betűje ekként módosítandó : • a Heves és Kis-Szolnok megyéknek a Tisza folyó bal partján fekvő területe, kivévén az egri törvényszékhez tartozó Tisza-Füred, T.-Igar, T.-Örvény, T.-Szőílős, T.-Örs és Nagy-Iván községeket, melyek Heves megyében meghagyatnak, továbbá a Tisza jobb partján Pély község puszta határától délre fekvő része. A 18. pont pedig igy lenne: 18. Heves megye. Ezt képezik. Heves és Kis-Szolnok megyének még a fentebbi pont c) betűje alatt érintett községeken tul fenmaradt része. Elnök : Méltóztassék megengedni f. ház, hogy ez indítvány is a 18. pontra vonatkozván, felolvastassák a 18. pont. Molnár Aladár jegyző: (oh-mm a 18, pontot.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Most természetesen csak a 17. pontról szóló módositványról szükséges szólni, mert ha a 17. pontnál a módositvány elfogadtatik, a 18. pont módosítása magából következik, valamint az ellenkező esetben elesik. A mi magát a dolgot illeti, elsőben is kell, hogy kijelentsem a képviselő ur előadására, hogy igen is az újonnan alakíttatni szándékolt Heves megye költségeinek kimutatásában fordul elő egy tévedés, a mennyiben a központi költségekből az elvesztett terület arányában az illető összeg nem vonatott le. Azonban én nem ismerhetem el helyesnek azon számítást sem, melyet a képviselő ur tett; mert oly arányban nem kevesbednek mint 117 az 50-hez vagy 54-hez; de ha egy megye területe 50* mértfölddel kisebb lesz és lakosainak száma is