Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-148

148. országos Uléi s június K. 1876. 165 megfelelőleg kevesbedik: akkor a központi költségeknek is kell alább szállani, és igy ismét 85,000 í'rt semmi szin alatt ott mint költség, mint állíttatott, nem maradhat meg. Az igazság közbül van. De én azt saját számításaim folytán mondhatom, hogy Hevesmegye 8*|

0-kal, ugy mint proponáltalőtt, administrálhatja magát. A mi már a módositványt illeti, én részemről kezdetben a balpartot, az egészen ujon alakított Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint proponálva van, óhajtottam esatolni: gondolom, hogy azt csakugyan lehet is igen könnyen tenni. Azonban én azt nem tagadhatom, hogy csakugyan az igy alakult uj megye sokkal könnyebben viselheti terheit, mint a megmaradandó Hevesmegye ; de azután biztosságot is szereztem magamnak az iránt, hogy a szóban forgó községek maguk is óhajtanak Hevesmegyénél és Egernél megmaradni, ós ezen kérdést egy körülmény t. i. azáltal indokoltnak tartom, hogy igaz ugyan, hogy azon irányban a Tisza van közte ós Hevesmegye közt, amely bizonyos évszakokban a közlekedést gátolja, de Szolnok felé ismét, fájdalom, meg kell vallanom, oly utak vannak, a melyek a közlekedést az év bizonyos szakaiban még nagyobb mérvben gátolják, mint a Tisza. En tehát részemről, ha a t. ház bölcsessége ugy kiváuja azt. hogy ezen hat község Egernél megmaradjon, miután maguk is ezt óhajtják: nem szándékozom, és nem fogom ezt ellenezni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy én csakis ezen G községre nézve nyilatkozom és nincs is szükség a többire, a mi azon módositvánvban foglaltatik. Mert ha megadatik a ministeriumnak az általam szükségesnek jelzett és az 5-ik §-ban megirt felhatalmazás, hogy a megye határán fekvő egyes községekre és pusztákra nézve az illető megyékkel értekezve intézkedhessek: akkor a Pócs és PéJy délre fekvő részére nézve az intézkedés a két törvényhatóság és az érdeklettek meghallgatásával lehetővé lesz. En tehát mondom, nem ellenzem, ha csak ezen hat községre nézve terjesztetik ki; de igen kérem az igen t. indítványozó urat, hogy módositványát oda korlátozni méltóztassék annyival inkább, miután mert — mint mondom, — a határszólen fekvő községekre nézve kívánságának teljesítésére a hihetőség megmarad. (Helyeslés.) Babics István: Nincs egyéb észrevételem, mint az, hogy a kocsi puszta nem különálló rész; hanem a füredi határban van s azon községek közt fekszik, a melyeket módositványomban ajánlottam. Németh Albert: T, ház! Azt hiszem, hogy az én felszólalásom egészen fölöslegessé vált, miután a t. ministerelnök urnák nyilatkozatával kielégíttetnek találom magam. (Helyeslés.) Elnök: Van egy indítvány, hogy hagyassák ki az egész, azután van Babics képviselő ur indítványa. En nem tudom, mert többen vannak felírva, — hogy nem kivánnak-e még többen módosítást beadni. En ennélfogva nem tartom lehetségesnek ezen pontot már most szavazás alá bocsátani. Németh Albert: T. ház! Midőn Mocsáry Lajos képviselő ur a 17. pontnak egész kihagyása iránt indítványát megtette : az szerintem ezen §-nak átalános megvitatásához tartozik. De a t. ház hangulatából ugy látom, hogy azon indítványnak pártolása a kevés siker reményében fölöslegessé válik: ahhoz kell tehát hozzányúlni az ellenzéknek, a mi előttünk elérhető és ez a pontonkinti tárgyalás. A pontonkinti tárgyalásnál Mocsáry képviselő ur azt indítványozta, hogy Heves megyének a Tisza balpartján levő része Szolnokhoz csatoltassék. Ez egy külön álló pont, t. i. a c) pont. Erre nézve Babics képviselő ur módositványt adott be. En fel vagyok a szólásra jegyezve ezen ponthoz; de miután a t. ministerelnök ur nyilatkozata engem tökéletesen kielégített, az én felszólalásom fölöslegessé vált. Már most nem tudom, hogy az utánam következő mi indokból kivan szólani; de a tanácskozás rendje és correetsége azt kívánja, hogy az, a ki Babics képviselő ur indítványa ellen kivan szólani, méltóztassék magát itt felíratni; a ki pedig mellette kivan szólani, írassa fel magát amott, hanem igy a levegőben beszélni, azt nem tartom sem helyesnek, sem correctnek, kérem tehát az utánam következő képviselő urakat a kik a c) ponthoz kívánnak szólani, kövessenek engem ; mert magok sem kívánhatnak egyebet, mint a mit a ministerelnök ur nyilvánított. Ennél fogva én e tekintetből a tárgyalást superáltnak tartom ós kérem a szavazást. Gulner Gyula előadó: T. ház! Nem a dolog érdeméhez, hanem a tárgyalás rendjére nézve annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy én alig hiszem a tárgyalás helyes menetére kedvező megoldásnak azon indítványt, a melyet Németh Albert t. képviselő előterjesztett, mert az annyira elaprózná a kérdést és azon felül az egyes szónokoknak felszólalását annyira megkötné, hogy nem lehetne nekik szabadon nyilatkozni; do ez nem is egyezik meg a ház eddigi gyakorlatával, mert az eddigi gyakorlat az volt, hogy minden szónok, ki bármelyik ponthoz kíván szólani, az nyilatkozzék tetszése szerint bármelyik ponthoz, a kérdés a szavazásra annak idején szintén pontonként tétetvén fel. En tehát azt, a mit a t. képviselő ur a c) pontra nézve méltóztatott ajánlani, hogy tudniillik az már superalt kérdés volna és szavazás alá boesájtandó : — nem tartom helyesnek, hanem ké~