Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-144

G2 144. országos Blés június 1. 1876. Szambs-Ujvárra tétessék. Engedje meg a t. ház, hogy a módositványt röviden indokoljam. Azon területnek, a melynek rendezéséről szó van, a legjelentékenyebb városa Szamos-Ujvár. Ez a város Erdély ószak-nyugoti részében az egyedüli törvényhatósági joggal felruházott szab. kir. város és ez a tény már egymaga indokolja, hogy a legjelentékenyebb, miután királyaink épen azon városokat ruházták fel törvényhatósági joggal, a melyek életképesek voltak, és a melyek virágzókká és egy egész vidék emporiummává váltak. E törvényjavaslatban mégis nem Szamos-Ujvár, hanem Deés van kijelölve székhelynek. Kutattam, de megvallom, nem találtam meg azon szigorúan objectiv indokokat, melyek e eombinatiót igazolnák. Deés sem népessége, sem kiterjedése, sem nagyobb fejlettsége szempontjából nem bir elsőséggel. A népesség mindkét helyen meglehetősen egyenlő. Ha a történeti fejlődés szempotjából indulunk ki és a történeti jogokat akarjuk kímélni : akkor sincs előnye Deésnek Szamos-Ujvár felett; mert ha Deés Belső-Szolnok megyének a székhelye : Szamos-Ujvár még Doboka megyének a székhelye. A mi a geographiai fekvést illeti, e tekintetben Deés ép ugy nem képezi az alakítandó megye centrumát és geometriai központját, mint nem képezi Szamos-Ujvár. De vannak más tekintetek, melyek Számos-Újvárnak adnak előnyt. Érintettem, hogy Szamos-Ujvár Erdély észak-nyugati részének legjelentékenyebb városa. Királyaink gondoskodó kegye karöltve a város lakosságának tevékenységével és életképességével, egy virágzó várost teremtett itt. Mindazon tisztviselők, akár állami, akár törvényhatósági tisztviselők, a kiknek egy megye centrumában kell lakniok: sokkal kényelmesebb czélszerübb és olcsóbb elhelyezést találnak Szamos-Ujvárott, mint Deósen, a hol a lakáshiány már is nagy és szerfölött nagy lakbérek uralkodnak. Társadalmi tekintetben is a csinos és rendezett város [jellegével biró és intelligens Szamos-Ujvár az igényeket inkább kielégíti, mint Deés, a mely nem bir azon fejlettséggel s daczára annak, hogy megyei és törvénykezési központ is volt: nem bírt fölemelkedni arra a színvonalra, a melyen Szamos-Ujvár áll. Megcmlithetem még azt, hogy Szamos-Ujvárott egy jól felszerelt jó tanerőkkel ellátott gymnasium van, a mi a centrum elhelyezésének kérdésére nézve szintén ' fontossággal bir. Megemlíthetném, hogy egy görög-katholíkus püspökség és papnövelde székhelye, tehát már *°"vházi tekintetben is a megye 7i„-ed részének* termeszd központját képezi. De nem akarok részletekbe bocsátkozni. Legyen szabad még egy szempontot kiemelni és ez a takarékosság szempontja; a mai viszonyok közt igen figyelemre méltó szempont. Szamos-Ujvár hódolt a takarékosság szempontjának is, és kötelező ajánlatot tett a kormánynak, hogy a hivatalos helyiségeket ingyen fogja az állam rendelkezésére bocsátani. Hasonló ajánlatot Deés nem tett ; hanem a megye 8°/o-os pótlékot akar kivetni azért, hogy a hivatalos helyiségeket abból felépíthesse. Azt hiszem, szükségtelen fejtegetnem, hogy egy 8°/„-os pótlék e czimen kivetve, ma minő nagy terhet ró az illető megye polgáraira, akkor, mikor ezen pótlók az egyenes adókra nehezedik, azon adókra, a melyeket már is tetemesen emeltünk, a melyekre ránehezül a földtehermentesitósi pótlék, az átalános jövedelmi pótadó, a községi pótlék és reá fog nehezedni valószínűleg a megyei pótlék is. Annyi tény, hogy azon körülmény, hogy az alakítandó Belső-Szolnok Doboka megye székhelye nem Szamos-Ujvárra fog tétetni, hanem Deésre : a megye polgárainak tetemes financzialis megterheltetésével fog járni. Mindezen körülményeket van szerencséin a t. ház részrehajlatlan figyelmébe ajánlani és van szerencsém módositványomat ezennel benyújtani. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog a módositvány olvastatni. Wáchter Frigyes jegyző (olvassa) : Beadják Lukács Béla és Molnár Antal: „Az 1. §. 2. pontjának utolsó kikezdésében e helyett „székhelye Deés" tétessék „Szamosujvár." Papp Sándor: Tisztelt ház! Midőn a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat I. fejezetének 2. és 3. pontjaihoz beadandó módositványom mellett alkalmat veszek itt a parlamentben felszólalni, és különösen midőn Kővárvidékének három részre feldarabolását, mint azon vidéknek meg nem érdemlett büntetését és legnagyobb sérelmét felhozni és feltüntetni bátorkodom és ezen 2. és 3. pont c) és d) betűit illető indítványom elfogadását kérem : teszem azt rendületlen meggyőződésemből származó hazafiúi kötelességemből; teszem azt választóim, küldőim és így Kővár érdekeit védeni tartozó kötelességem érzetéből. Hogy átalánosságban körvonalozzam azon álláspontot, melyet ezen törvényjavaslattal szemben elfoglalni bátorkodom, meg kell jegyeznem, hogyha a Magyarország kormánya a megyék rendezését és szabályozását az előhaladó modern államéíet követelményének az olcsó és könnyen hozzáférhető közigazgatási kormányzat postulatumának, és végül az adózási rendszer könnyítésének megfelelőíeg óhajtotta keresztülvinni: meg vagyok győződve, hogy ebbeli munkálatánál csakis az államczólok megvalósítására törekvő elveknek fogalmát ós méltánylását vehette irányadóul. Midőn pedig Kővárvidékét a beterjesztett törvényjavaslat szerint egyrészben Középazohrokba, másrészben Belső-Szolnokba, és 3-adrészben Szath-