Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-143
143 országos Mis május 31. 1876. 39 zandó viszonyok iránt; és azon csekély és felületes statistikai kimutatás, mely három vagy négy nappal a mai tanácskozás előtt kiosztatott a ház t. tagjai közt : valóban szintén nem elegendő, alapos, részletes és megbízható megismerhetésóre és mindazon viszonyoknak, melyek egy lelkiismetes szabályozásnál figyelembe veendők. A t. ház tehát már azért sem bocsátkozhatik a területi kérdés tanácskozásába és eldöntésébe; mert nem bir' mindazon adatokkal, melyek elkerülheti énül szükségesek a szabályozandó viszonyok megismerése és megbirálhatására. De kérdezem: kinek hivatal 1 béli kötelessége ezen adatokat hivatalosan beszerezni és a ház elé terjeszteni? Ugy hiszem az illető minister kötelessége; mert engedjék erre a súlyt fektetnem, a ministernek nemcsak joga ós hatalma, hanem kötelességei is vannak, legalább egy alkotmányos államban. Miért nem méltóztatott tehát az igen t. belügyministernek a háznak a kellő adatokat nyújtani ? s hogyan nevezzük azon eljárás módját, ha a parlamentről felteszi azon felületességet, hogy egy fontos ügyet intézzen el, mely iránt neki a kellő tájékozást épenséggel nem nyújtotta? tehát minden ismertetés, minden megfontolás nélkül. De azonkívül, hogy a minister a törvényjavaslat tárgyát fel nem világosította kellően : az általa czélba vett szabályozás tervét se méltóztatott leleplezni a parlament előtt. Ugy szövegezi a törvényjavaslatnak a területi változásokat tartalmazó 1. §-át, hogy senki nem képes magának az illető uj megyéről egy világos képet, vagy .legalább egy megbízható nézetet szerezni. Vegyük például Kővár vidékének tervezett hármas felosztását. Mindenkor csak arról van szó, hogy „a határos része" ebbe a vármegyébe beolvasztalak, a másik határos része a másikba, a harmadik a harmadikba, de meddig megy ez a határ, ezen demarcationalis vonal sehol sincs meg. Vagy igyekezzük felbontani azon circulus vitiosust, melyben a 4. pont a), az 5. pont d) és a 6. pont c) alineája mozog. A 4. pontban történik idézés az 5. és 6-ra ós ezen circulusban vissza a 4-ikre ; de az, a mire kerül, se itten, se ottan kifejezve nincs. No hát uraim! a ki ebben a circulusban kitalálja magát, ki ezekből a kigyóvonalakból magának egy képet csinálhat: az valóban nem lehet más, mint alvalátó. De ne törjük honatyai fejeinket ezen emlékezetes 1. §-nál; a ki magát ezen törvényjavaslat iránt biztosan akarja tájékozni, hagyja el bátran a 4 első §-t és tekintse csak meg az 5-iket; ebből kiveheti azon becses megnyugtatást, hogy "a belügy minister urnák a parlament iránti hajlama ós kegyessége annyira megy, hogy a kényes kikerekitési ügygyei legalább a részletes concret tervezéséről és ez a fődolog, egyátalában nem akarja fárasztani ; hanem szives lesz ezen egész fontos dolgot a parlament vállairól levenni és saját hatalmából ministeri rendeletek által elintézni. Itt | eszembe jut egy kis regényke, mely szerint egy fin édes atyját annyira igyekezett megkímélni, hogy utoljára csupa fiuszeretetből őt magától az ételtől és a lélekzéstől is megkímélte. Épen oly hazafiúi szellemtől van átlengve a ja• vaslat 5-ik §-a, mennyiben a háznak ajánlja a megyéket, melyeknek sem határairól, sem a bele foglalandó községekről, tehát sem a dolog terjedelméről, sem tartalmáról nem kell gondoskodni a parlamentnek. Ne tessék megfontolni és vizsgálni és egyátalában ne tessék fáradni a parlamentnek, majd elintézi azt a minister — csupán alkotmányos érzületből — rendeleti utón és ha egyszer készen lesz a szabályozási mű, ha életbe léptetett, ha azt többé nem lehet, nem szabad változtatni: akkor a minister ur szives lesz egy kis jelentést, tenni a házhoz és ennek aztán csak azon csekély fáradsága marad, hogy egy kész művet fait acomplit — a mint a minister ur kegyeskedék magát kifejezni, a törvénybe beiktathassa. Vagy ha a minister ur akkor is hasonló szellemben a ministeri jelentésekről theorisálni méltóztatnék, mint folyó hó 5-ón, mikor a bank- és vámkérdésről interpelláltatott, ha hasonló lélektani indokokból ezen ügytől is még eltagadná a jelentést: majd akkor még mindig szabadságában állana minden képviselőnek a ministert a kikerekités concret keresztülvitele iránt interpellálni ós magát kitenni azon kellemes helyzetnek, melyről Heine azt mondja : und ein Narr wartet auf Antwort. A minister ur tehát a törvényhozást csak arra tartja hivatottnak, csak arra méltónak, hogy a ministeri rendeletekben in concreto tervezett, mini steri intézkedések által keresztül vitt kikerekitést tudomásul vegye és a törvényekbe beczikkelyezze, mely lealázó szerep, egészen eltekintve a bécsi famozus alkudozásoktól. már adatott a parlamentnek a törvényszékek megállapítása és az egész igazságszolgáltatás kérdésében is. Ottan is behozattak provisoriumok, a melyek alatt a ministeri önkény uralkodik, s melyek eredményei a maga idejében a törvényhozás által beczikkelyezendők. Ha ezen szerepre akarná utalni a minister ur a magyar parlamentet: inkább küldje haza, megkímélvén az ország pénzét és a honatyák idejét. Inkább proelamálja nyíltan, őszintén az absolutismus elvét és teremtsen magának egy törvénybe iktatott hivatalt, mely ezerszer olcsóbbá kerülne és mégis ugyanazon szolgálatot tehetné. Oszlassa el a házat; de ne kívánja, hogy a magyar parlament legyen azon akartaían rajzon, mel3*lyel a minister ur saját souverain akaratját beiktathatja törvénykönyvünkbe. Ha egyszer bebizonyulna — és megvallom hogy számos esemény ugy kin az országban mint bent e házban, különösen az abnormis pártviszonyaink ezen sajnos feltevésre kényszerit, —ha egyszer
