Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-154

154 országos Ülés június 16. 1876. 297 átmeneti korszak van. Hogy a kormány képviselőié azon szerződésre szavazott, melyet maga elfogadott : ez igen természetes ; mert az igen különös lett volna, ha a kormány sem szavazott volna azon szerződés mellett, melyet ő maga terjeszt be a ház elé. De nem szavazott semmi olyasra, a mi, a mint az interpellátió további részéből látszik, mintegy tartózkodóvá tette a képviselő urat; nem szavazott olyanra, semmire, a mi az igazgatótanács és a társulat közt vitás volt. Ezt bízta a társulatra, melynek köztudomásúlag óriási többsége volt. Kérdi továbbá a t. képviselő ur: igaz-e, hogy a kormány 1 és fél millió forintot ajánlott föl. ellenben a társulat i és fél millió frtot ajánlkozott fizetni a vállalkozónak? Midőn a törvényjavaslatot be fogom terjeszteni: akkor tudva lesz a képviselőház előtt, hogy mennyi az.: mit a két ország részéről a társulatnak a kormány felajánlott, és a mi a törvényjavaslatban elfogadásra ajánltatik. Azt elismerem most is, hogy a mit a társulat ad a vállalkozónak: az sokkal több ; de ez természetes is, mert a konnánv ezért, hogy a részvénveseken segítsen : az én nézetem szerint csak azt vállalhatja el és csak azt kell elvállalnia, a mi a két országot terheli; de azért, hogy a részvényeseknek vagyona intacte maradjon, részéről a mai pénzügyi viszonyok közt, de egyáltalában jogi szempontból is többet áldoznia nem lehet. Igaz, hogy azzal a, vállalkozók be nem érték; hogy pörrel fenyegettek és a társulat, a mint a képviselő ur mondja, 4 és fél millió frtot, vagy valamivel többet szavazott meg az illetőknek. Ezek oly dolgok, melyek akkor kerülnek megbirálás alá, midőn a törvényjavaslat be lesz terjesztve, de a melyek első bírája maga a társulat, mely leginkább van érdekelve. A körül forog a kérdés, hogy elfogadtassék-e a kormány ajánlata, vagy ne ? és az ott jelen volt részvényesek s ezeknek nagy többsége az elfogadás mellett nyilatkozott, tehát a társulat azt, a mi ezelőtt 1873—74-ben régen végrehajtatott: ujolag elfogadta. Kérdi végre a képviselő ur, igaz-e, hogy a zárszámadások máig sincsenek megvizsgálva? Ez igaz, s hozzáteszem, hogy nem is lehetnek megvizsgálva : mert hiszen a kassa-oderbergi vasút és a vállalkozók közt kötött szerződés szerint azon építkezésekre a fizetés pansalis volt, tehát a számadást megvizsgálni nem is volt szükséges. Kérdés csakis a superaediíicatuinok körül forgott. Én akkor, midőn a képviselő ezen interpellatiót tette, mint mondám, nem felelhettem ; mert nem akartam pressiót gyakorolni a közgyűlésre egyrészről; másrészről pedig, mert a meritorialis eldöntés az uj kereskedelmi törvény értelmében a törvényszékhez tartozik; ós mivel azon ügy, mely £ÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VII. KÖTET. iránt a képviselő ur kérdést intéz, akkor lesz elbirálandó: mikor a törvényjavaslat a képviselőháznak be lesz terjesztve : s mivel mindezen pontozatokra nézve a teljes és részletes felülvizsgálás szolgáltatja azon adatokat, melyeket a kormány beterjesztendő lesz: mindezeknél fogva kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni Simonyi Ernő: T ház! Nem mondhatom, hogy különös köszönettel tartoznám a minister urnák azért, hogy eső után köpönyeget adott. Én nem a magam érdekében, nem kíváncsiságból, hanem az ezen tárgyban érdeklelt külföldi részvényesek érdekében kérdeztem a minister urat. hogy micsoda eljárást szándékozik a közeledő közgyűlés irányában követni? x\ minister ur azt mondja, hogy akkor szándékosan nem válaszolt, inert nem akart pressiót gyakorolni senkire. Ha a kormány azon utat választotta volna, hogy abba egyáltalában avatkozni nem akar. hanem az uj kereskedelmi törvény értelmében a fennforgó kérdések eldöntését a bíróságra bizza és oda utasítja: akkor igenis értem azt, hogy pressiót semmi tekintetben gyakorolni nem akart. Hanem mikor a kormány részt vesz a közgyűlésben, mikor szavazatával támogatja az igazgató tanácsot, az egyik félt: akkor nemcsak pressiót gyakorol, hanem részt vesz és segiti végrehajtását az egyik fél szándókának. Hogy tehát pressiót nem akart gyakorolni: annak semmi értelme nincs. Azt mondja a minister ur, hogy a vasutak ügyeiben óvatosan kell eljárni, mert ott sokféle pénzügyi operatiók és manőverek vannak. Epén az a baj, hogy sokféle operatiók és manőverek történtek a vasutaknál; de ezek nem törvény szerint, nem a rendes és becsületes eljárás szerint történnek: mert akkor semmiféle operatiónak és manővernek nincs helye. Akkor az eljárás egyszerű és tiszta, s ott semmi burkolni való nincs és nem is szabad lenni, mert mihelyt van : ez annak jele, hogy nem a törvény és nem a becsületesség utján történik. E manővereket tehát leplezgetni és előmozdítani nem a kormány feladata, sőt ellenkezőleg. Azt mondja a minister ur. hogy ő nem akar praejudicálni az április hónapban összehívott közgyűlés legalitásának, mert e felett a biró fog Ítélni s a kormánybiztos ez ülésben látta, hogy hibák történtek, s ezt ki is mondotta. Ez által azonban praejudicált. Hogyan kívánhatja a minister ur a bíróságtól, hogy Ítéljen a fölött : volt-e hiba, vagy nem ? ha a kormány kimondja, hogy igenis volt hiba. Én tehát azt óhajtottam volna, hogy tartózkodjék a kormány annak kimondásától: vajon történt-e hiba, vagy nem?, ós bizza annak elhatározását is a bíróságra, Óhajtottam volna első sorban, hogy a kormánybiztos ne avatkozzék be az által a bíróság dolgába, hogy kimondotta, miszerint hiba törtónt s óhajtottam 38