Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-154

296 151. országos illés június 16. 1876. elbírálás végett és a törvényhozás fog a fölött ha­tározni, a törvényhozás bölcsessége fog dönteni, helyes-e az vagy nem ; de a kormány nem akart a maga nevében intézkedni, felhatalmazása da­CZíivrl. Megjegyzem továbbá, hogy az ily régi vas­úti ügyeknél igen óvatosan kell eljárni és csak a dolgok részletes ismerete mellett lehet határozni; mert sok mindenféle pénzügyi operatió és manő­ver szokott történni a vasutaknál. Ezeket nagyon nehéz elbírálni, anélkül hogy az ember azokat is­merné: azért kérem a t. házat, hogy ezen ügynek végleges eldöntését akkorra méltóztassék fentartani: midőn azt minden adataival a t. ház elé fogom terjeszteni és akkor méltóztassék a felett véleményt mondani; mert itt néha a szin is csal és azok, kik gyakran az eltiport érdekek védőiül tűnnek fel, szintén nem mindenkor vezettetnek tisztán ér­dekek által, bár nem akarom mondani, hogy itt van az eset; nehéz is volna azt be is bizonyítani, nem is tudom, hanem általánosan jegyzem meg, hogy az ily kérdéseket nagyon óvatosan lehet csak elbírálni. A t. képviselő ur nem méltóztatik figye­lembe venni, hogy Magyarországnak egy uj keres­kedelmi törvénykönyve van. Ezen uj kereskedelmi­törvénykönyv életbelépte után ezen kérdés elbírálása többé nem a minister, hanem a törvényszékek hatáskörébe tartozik. Azok tehát, miket a t. kép­viselő ur itt eleinte az interpellatióban tőlem kér­dezett, ámbár bizonyos tekintetben általain is elbírálható, de valóságos elbírálást csak a tör­vényszék által fognak nyerni, a mely ki fogja mondani azon gyűlésre nézve: szabályos volt-e helyes volt-e? az fogja mondani, hogy annak eljárása érvé­nyes-e vagy nem ? Ezeket elórebocsátva, kénytelen vagyok a t. képviselő urnák egyes kérdéseire válaszolni, először is arra vonatkozólag: vajon van-e tudomásom, hogy a kassa-oderbergi vasút april 19-ikén össze­hívott közgyűlés alkalmával mik történtek? Azt vagyok erre bátor felelni, természetesen ugy hogy ezáltal semmi tekintetben a törvényszék e részben történteknek praejudicálni nem akarok, hogy igenis részemről van tudomásom arról, hogy a biztos, ki a kormány részéről ott volt. látván, hogy hi­bák csakugyan történtek a gyűlés összehívásánál s félve attól, hogy ennek következtében a gyűlés formahiba miatt meg fog semmísittetni: az ápril 19-ikén tartott gyűlésre az igazgatótanács és a jelenlevők által kimondott halasztást igenis elfo­gadta és azt mondták, hogy a gyűlés június 1-ére tűzetik ki azért, mert formahiba történt, neveze­tesen nem volt megmondva a hirdetésben, hol kell deponálni a részvényeket, ami pedig lényeges hiba, mert ennek minden hirdetésben benne kell lennie. Van tudomásom arról is, hogy a június 1-ére kihirdetett gyűlés hirdetményében átalános­ságban foglaltatik egy passus ezen — mint a kép­viselő ur is mondja — részletesen megnevezett indítványok iránt. Úgyde t. ház, méltóztassék csak figyelembe venni azt, hogy mit mond e részben a törvény? Az alapszabályok 35. §-a azt mondja. „A közgyűlés összehívása hirdetmény által tör­ténik, mely legalább 30 nappal a közgyűlés napja előtt közzé teendő a tárgyalásra kitűzött ügyek ós részvények letételére meghatározott hely megneve­zésével" tehát a kitűzött ügyek megnevezésével. Ez áll az alapszabályokban. Az 1869: IV. t.-cz. 1. §. pedig azt mondja: a közgyűlés tárgyai min­den meghívásban kiteendők, tehát nem mondja azt, hogy szó szerint közlendők. Már most t. ház, mikor az kívántatik egy igazgató tanácstól, hogy előre hirdesse ki azt, hogy ő ellene a) bizalmatlansági szavazat fog indit­ványoztatni: b.) letétele fog kívántatni és c) igaz­gató-tanács választása fog inditványoztatni és bizalmi férfiak választatnak, kik az eljárást meg­bírálják. Ez kérem nem csupán egyszerű hirdetés, ez bizonyos tekintetben bebizonyítandó vádakat is foglal magában. Már most ha egy igazgató-tanács a helyett, hogy ezt részletesen közölné, csak egész általánosságban mondja, hogy ily tárgyak is tár­gyalás alá fognak kerülni; azt hiszem, hogy az által oly hibát, melynél fogva az eljárás a törvény­szék által megsemmisitendő volna, el nem követett. Egyébiránt — mondom — ezen dolog a tör­vényszék elé tartozik és én e tekintetben csak is azért voltam bátor a képviselő urnák felelni, mert egyenesen hozzám intézett kérdést. A harmadik kérdése a t. képviselő urnák az, hogy igaz-e, hogy mind a magyar, mind az osztrák kormány 20—20 szavazat által képviseltette magát ezen a közgyűlésen? Én t, ház igen nagy hibának tartottam volna, hogyha a magyar és az osztrák kormányok is a 25,000 darab kezekben levő részvények összes czégével akart volna ezen gyűlésen befolyást gya­korolni, a mint az ilyen gyűlésben szokásban van. Ez mondom, nagy hiba lett volna épen a dolog kényes természeténél fogva : de másrészről meg vagyok győződve, hogy ott, a hol az ország­nak részvevői vannak : fen kell tartani a részvé­nyek által adott jogokat, és mindenütt képviseltetni kell magát az államnak. Ez eddig elmulasztatott, a minek következtében némelyeknél azon vélemény támadt, hogy a kormányt nem is illeti a beleszó­lási jog. Tehát én azt hiszem, hogy a részvények által adta jogot fen kell tartani és gyakorolni, és csak a dolog kényes' természeténél fogva történt az, hogy a kormány ezen jogát nem gyakorolta. Jövőre, a hol az államnak részvényei vannak: tel­jes jogát kell gyakorolnia az államnak. Az is hiba volt, hogy az állam eddig nem kellőkép képvisel­tetett; azért óhajtotta az állam jelenleg magát képviseltetni, főleg, miután bizonyos tekintetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom