Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-154

1&4. országos ülés június 16. 1876. 29 3 azok jogosult joggyakornokok, kik a törvény életbe léptetése alkalmával már be voltak jegyezve Ebből tehát az foly, hogy azok, kik habár régebben még a törvény életbe lépte előtt fejezték be a jogi tanfolyamot, jogosult joggyakornokok nem lehetnek ; hanem alkalmazandó rajok a törvénynek minden pontja t. i. kötelesek négy évi tanfolyamot és jogtudori szigorlatot kimutatni. Másrészről pedig ezzel szemben áll az igazságügyminister rendelete. Ezen rendelet szerint felvétetnek, illetőleg jogosult joggyakornokoknak jelentetnek ki mindazok, kik jogi tanulmányaikat az 1873., 1874. iskolai évben bevégezték és később de ugyanazon rendszer alatt az államvizsgát letették. Ebből ismét az foly, hogy miután ezek jogosult joggyakornokoknak nyilváníttattak és mint olyanok bevétettek az ügyvédjelöltek listájába: az ily egyének a joggyakorlat befejeztével egyszerűen ügyvédi vizsgára bocsájtandók. Nem tudom, e tekintetben melyik nézet a helyesebb. Én részemről hajlandó volnék az utóbbit annak tartani; de kétségtelen az, hogy itt egy kétely forog fenn, mely eloszlatandó, mert igen könnyen megtörténhetik az, hogy azon egyének, kik jelenleg az ügyvédjelöltek listájába felvétettek, a joggyakorlati évek lejártával az ügyvédi vizsgálatért folyamodnak; akkor pedig elüttetnek és utasíttatnak még egy évi gyakorlatra, ezután doctoratus tételére és ennek bevégeztével még egy évi doctoratusi gyakorlatra, mi által az illető egyének legalább három évre hátra fognak vettetni. Szükséges tehát, hogy e tekintetben intézkedés történjék, még pedig kötelező intézkedés, hogy ezen bizonytalanságnak vége legyen. A nélkül, hogy e tekintetben indítványt kívánnék tenni, csakis ezen állapotot kívántam jelezni és figyelmeztetni arra, hogy ily átalánosan kötelező rendelet kibocsátása a közérdek szempontjából szükséges ; de miután ily rendelet kibocsátása nem csak a közoktatási ministert, hanem a mennyiben joggyakorlatról van szó, az igazságügyministert is illeti: azt indítványozom, hogy e kérvény elintézés végett az igazságügyi és a vallás és közoktatási ininistereknek adassék ki. {Helyeslés.) Szivák Imre előadó: T. ház! M ellen nem lehet észrevételt tenni, minthogy a törvény végrehajtása részben az igazságügyministerhez is tartozik. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa Juhász Mihály indítványát.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az indítványt elfogadni'? (Elfogadjuk!) Ezen módosítással a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik. Szivák Imre előadó: (olvassa a XXIII. sorjeggzékben a 6-11. sorszámok alatt foglalt kérvényekre a bizottság véleményéi, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: A kérvények XXIII. sorjegyzéke e szerint letárgyalva lévén, következnek azon válaszok, a melyeket több minister ur bejelentett, hogy a mai napon az illető képviselő urak interpellatiójára adni fog. Mielőtt azonban ez megkezdetnék, jelentem a t, háznak, hogy a pénzügyminister ur általam bejelenti a t. háznak, hogy Simonyi Ernő képviselő urnák a naszódi erdőségekre nézve tett interpellatiójára a holnapi napon fog nyilatkozni. Következik most Péchy Tamás közlekedési minister urnák válasza Kármán Lajos képviselő ur interpellatiójára. Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: T. ház! Kármán Lajos képviselő ur egy interpellatiót intézett hozzám e hó 10-én a budapest-zimonyi vasút tárgyában. Az interpellatió következőleg szól: 1. Szándékozik-e és mikor az igen t. kormány a budapest-zimonyi vasutat kiépíteni? 2. A vonal irányára nézve ma is azon állásponton van-e az igen t. kormány, a mint arra nézve több izben hivatalosan és ünnepélyesen nyilatkozott, hogy e vonalat Szabadka és Újvidék felé épiti? 3. Megmarad-e az igen t. kormány czélszerü szándéka mellett, hogy e nemzetközi vonalat, mint államvasutat építteti? 4. Miben állanak, ha vannak, az akadályozó, akár politikai, akár pénzügyi körülmények, melyek az igen t. kormányt e szándókában illetőleg az említett vasútra vonatkozó törvényjavaslat beterjesztésében, eddig késleltették? 5. Ha ez akadályozó körülmények már nem léteznek; vagy ha most léteznek is, de elháríthatok ; szándékozik-e az igen t. kormány még ez év folyamában a budapest-szabadka-zimonyi vasútra vonatkozó törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni? S ez esetben 6. Van-e némi kilátás arra, hogy az árvizek és fagy által sújtott vidékek lakossága nevezett vonal-alap építésénél, hova hamarább keresetet, munkát s enyhülést találjon ? (Helyeslés.) Az első kérdése a t képviselő urnák az, szándékozik-e és mikor a kormány a budapestzimonyi vasutat kiépíttetni ? és másodszor a vonal irányára nézve ma is azon állásponton van-e a kormány, a mint arra nézve több ízben hivatalosan és ünnepélyesen nyilatkozott, hogy e vonalat Szabadka és Újvidék felé épiti ? Ezen két kérdésre nézve bátor vagyok a következőkben válaszolni;