Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-154

292 154. országos ülés június 16. 1876. ezélba vett s a 18 ja számú átmetszésre vonatkozó munkálatokat mindaddig beszüntesse, illetőleg elnapolja : mig a szabályozási terv felülvizsgálva és Szarvas városa meghallgatása után újból megállapítva leend." üg}

7 legyen. Péchy Tamás közlekedési minister : T ház! A képviselő ur azon kezdte, hogy az ily vizszabályozás administrativ kérdés lévén, az a ház eldöntése alá nem tartozik. Én ugyan azon nézetben vagyok, hogy a ház véleménye mindenben irányadó kell, hogy legyen; másfelől azonban azt hiszem, hogy ily technikus kérdés, mint ez itt, a nélkül, hogy az adatok előbb megvizsgáltattak volna : a ház által el nem dönthető. De meg kell jegyeznem azt is, hogy azon argumentumok, a melyeket a képviselő ur felhozott, épen nem alkalmasak arra, hogy az általa kívántakra nézve a házat az eldöntésre hangolják. Nem alkalmasak először azért; mert azon bizonyos Fex ur, a ki által a 18a) számú átmetszés nem helyeseltetett, egy sokkal feljebb eső átmetszést tervezett, a mely Szarvas városától, még messzebb vitte volna el a vizet: tehát ő maga sem tervezett olyat, mely Szarvas város érdekének kedvezett volna. Ezt csak azért jegyeztem meg, mert a képviselő ur azt argumentumul használta fel. De nem fogadhatom el azon argumentumot sem, melyet mint jogi argumentumot hozott fel; mert akkor midőn 350—400,000 cátastralis hold úszik a kiöntés miatt, mint most: akkor azt, hogy két három csukával és pontytyal kevesebbet fognak Szarvason, nem fogadhatom el oly jogi argumentumnak, mely akadályozhatná a szabályozást. Ezt a két argumentumot döntő argumentumnak nem fogadhatom el. Minthogy én más részről azt tartom, hogy a vizszabályozás kérdése oly fontos dolog, melyet minden oldalról szükséges megvizsgálni, minthogy azt tartom, hogy ez az év a vizszabályozásokra nézve döntő év volt, minthogy hosszú évek során nem volt ily magas vízállás, melynek tapasztalatait figyelembe lehetett volna venni az ily vizszabályozásoknál: ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni a kérvényi bizottság javaslatát, mely szerint e kórvény elintézés végett a közlekedési ministeriumhoz utasittatik. Én részemről mindenesetre el fogok követni mindent, hogy az adatok felhasználásával akképen vezettessék ezen szabályozás, a mint azt a vidék érdeke ki várija, és pedig nemcsak Szarvas városa érdeke; hanem azon községek érdeke is, melyek most a vizár ellen panaszkodnak, s talán lesz található más mód, mely Szarvas városának is ad élő vizet: mert hiszen erre vonatkozik a panasz és tán a hármas Körös medrét is meg lehet szorítani ugy, hogy oda is jusson. Midőn tehát igérem, hogy megteszem a kellő intézkedéseket: kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. Elnök : A határozati javaslat fog még egyszer felolvastatni. Méltóztatik a t. ház elfogadni a kérvényi bizottság véleményét? (Elfogadjuk X) A kik elfogadják, méltóztassanak f eláll ani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Szivák Imre előadó: (olvassa a XXIII. sor jegyzékben a 2—4. sorszámok alatt foglalt kérvényekre a bizottság véleményezését, mely észrevétel nélkül elfog adtatik: olvassa tovább 5. sorszám alatt több kassai ügyvédjelölt uek az 1874: XXXIV. törvévyczilik 112. %-ándk reájok leendő kiterjesztése iránt beadott kérvényre a bizottság véleményét?) A vallás és közoktatásügyi minister urnák kiadatni véleményeztetik. Juhász Mihály: Csak pár perezre leszek bátor a t. ház türelmét igénybe venni. Az ügyvódrendtartásról szóló 1874 : 34 törvónyezikk 112. §-a a jogi tanfolyamot ezen törvény életbe lépte előtt bevégzett jogászokról csak annyiban intézkedik, a mennyiben e jogvógzettek már akkor tényleg gyakorlatban voltak. Nem intézkedik azonban a törvény azokról, a kik a tanfolyamot már bevégezték: de államvizsgát nem tettek, vagy ha tettek is, a joggyakorlatot tényleg meg nem kezdték. Ez állapoton a közoktatási és az igazságügyminister urak segíteni kívántak az által, hogy a közoktatásügyi minister ur megengedte, hogy azok, kik 1873J74. iskolai év végóig, tehát a törvény életbe lépte előtt a jogi tanfolyamot bevégezték : a jogtudományi államvizsgát még 1875. június utolsó napjáig letehessék, az igazságügyministeriuin pedig intézkedni kívánt az által, hogy 1875. június 23-án az ügyvédi kamarákhoz rendeletet bocsátott ki, melyben kijelentette azt, hogy azon pályavégzett ifjak, kik az 1873—4. év végéig a jogi tanfolyamot bevégezték ós e rendszerszerint 1875. június végéig az államvizsgát letették : az ügyvédjelölt ségre jogosultságot nyerjenek. Ezen ministeri rendeletek és az ezen rendeletek alapján a magyar királyi curia által hozott határozatok folytán az ügyvédi kamarák mindazon pályavégzett ifjakat, kik a jogi tanfolyamot az 1873 — 74. iskolai év végóig befejezték, az 1875. június végéig az államvizsgát letették: a ministeri rendeletek alapján jogosult ügyvédjelölteknek kijelentettek, ós mint ilyenek bevétettek az ügyvédjelöltek lajstromába. Ily állapotban vannak a jelenleg folyamodó ügyvédjelöltek. Méltóztatnak ebből látni, hogy itt némi kétely forog fenn, egy részről ugyanis fen áll az 1873. 34. törvényezikk 112. §-a. E szerint csak