Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-152

262 1&2- országos Ilié; Átmegyek a nyugdijakra. A nyugdíj — mert kegydijról nem beszélünk itt, — annak, ki azt élvezi: valóságos tulajdona, szerzett joga. Ugyan kérem, hol lenne akkor az államnak akármely téren hosszabb ideig szolgált egyének irányában az igazság, ha azért, inert valaki szolgálatai folytán csekély nyugdíjban részesül: már az mondatnék ki, hogy semmi más utón, még csak mint képviselőnek is napidíj utján valamit szereznie nem lehet. Pedig engedelmet kérek, másról nem szólhat a t. képviselő ur; mert, ha valaki nyugdíjba lépett, akár egészségének megrongálása, akár más okból: a mely perczben ismét oly hivatalt kap, melyet az államkincstár fizet, azon perczben megszűnik nyugdiját élvezni, mindaddig, mig uj hivatala tart. Itt tehát cumulátióról szó nincs ; hanem igenis, ha valaki az államot szolgálja és azután nyugdijaztatik és később választás utján ismét hivatalt nyer, és pedig oly hivatalt, — még pedig oly scrupulosus a kezelés, hogy ma az államkincstár fizetvén a megyei tisztviselőket, ez még azokra sem terjesztetik ki, — mondom, ha a nyugdíjas oly hivatalt nyer, melyet nem az államkincstár fizet: akkor megtartja nyugdiját és megkapja azon fizetését is, melyet nem az államkincstárból huz. S itt ismét azt mondom, hol volna az igazság: ha valakinek, ki az államnak tett szolgálatai folytán 500—600 frt évi nyugdijat kap, s azután valamely városban kis hivatalra megválasztatik. nem volna szabad igy magán ós családján segíteni ? Ismétlem, a nyugdíj az illetőnek szerzett joga, tulajdona, és ezt azért elvonni tőle, mert máskép is tud élni, vagy a miatt meggátolni abban, hogy más forrásból, nem az állam pénztárából még szerezhessen : ez egyátalában igazságos nem volna. Ezeket t. ház inkább a t. képviselő ur felvilágosítására kívántam megjegyezni. Egyébiránt bátor vagyok a t. házat arra kérni, hogy annyival inkább; mert ez indítvány oly természetű, hogy ha ezt törvényhozási munkálat alapjává kellene tennünk, az csakugyan bővebb megfontolást és huzamosb időt venne igénybe : — a t. képviselő ur indítványát tárgyalás alá venni ne méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Mielőtt a kérdést feltenném, méltóztassék megengedni, hogy a házszabályok 101. §.-át felolvassam. (Olvassa) „A felvételre kitűzött napon az indítványozó kifejti indítványát s a ház érdemleges tárgyalás nélkül szavazás utján elhatározza : ha vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy ne?" Kívánja a t. ház, hogy mielőtt a kérdést felteszem, még egyszer felolvastassák a határozati javaslat. (Nem!) Tehát a kérdést fel fogom tenni. Kívánja a ház Irányi Dániel képviselő urnák a közhivatalok és hivatalos fizetések, valamint a nyugdijak halmozása tárgyában beterjesztett hatájunins 13. J876. rozati javaslatát tárgyalás alá venni, igen vagy nem? A kik kívánják ezen indítványt tárgyalás alá venni: méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A ház az indítványt tárgyalás alá venni nem kívánja. Következik a napirend harmadik tárgya: Szentál György képviselő ur indítványának indokolása, Nyitra és Barsmegye területén levő némely községek átkebelezése iránt. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a fórvényjavaslatot.) Szentál György: Tisztelt ház megbocsájt, ha a nagyszerű kikerekitósi tárgyalás után ezen apró kikerekitósi ügy gyei veszem türelmét igénybe. Miután a törvényjavaslattal egyidejűleg beadtam az indokolást, és az kézen forog, ahhoz kevés hozzáadni valóm van. Szól az három apró községről, mely két megye határán 242 házzal összeépítve, egész anomáliát képez. Nem csupán a rend. az administratió, a közbiztonság, hanem a takarékosság szempontjából is nyújtottam be a javaslatot; mert nem szeretném, ha a máris községi költségivei terhelt lakosok, ha a házi adó behozva lesz : ahhoz két megye területén köteleztessenek járulni, miután mind a kettőben elszórt rendezetben külsőségeket birnak. Az 1871. évi 17-ik törvényczikk 139. §. az ily összeépített községek rendezését a törvényhozásra bízta, és helyesen ; mert a különféle administrativ közegek egyoldalú intézkedései csak fokozzák a fenlétező zavart. Hiszem, hogy a kormány birja, vagy megszerzi a hivatalos adatokat indokolásomban foglalt valóságáról. Hogy részrehajlás nélkül egész objectivitással adtam be a javaslatot: mutatja, hogy nyitramegyei képviselő létemre a kopár Gfhymes kosztolányi határt 67 házzal 430 lakossal, Nyitra a gazdagabb határon Lódecz, Nádas községet 175 házzal 999 lakossal Barsmegyébe tervezem bekebeleztetni. Kérem, hogy az uj birói választás és adókivetés előtt e javaslat törvényerőre emelkedhessek, véleményezés végett a közigazgatási bizottsághoz; utasittatni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ha jól értettem. — mert valóban igyekeztem hallani, de ez valóban lehetetlen volt — a t. képviselő urnák abból áll kívánsága, hogy e törvényjavaslat véleményadás végett a közigazgatási bizottsághoz utasíttassák; miután ezen kívánság különben is a házszabályok értelmével megegyez, mely szerint, ha csak a ház a nem tárgyalást rögtön kimondani nem akarja, a törvényjavaslatot vagy az osztályokhoz vagy egy bizottsághoz utasítani kell: részemről szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy mint. a képviselő ur kívánja a törvényjavaslat