Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-152

256 152 országos ülés június 18. 1876. indulna, bátor vagyok megtenni azon módositványt, melyre nézve már az átalános vita alkalmával jeleztem, hogy meg fogok tenni, a mely abból áll, hogy a harmadik bekezdés ezen szava után: „a törvényhozásnak" iktattassák be: „még ezen év folyamán" ; midőn a 3-ik bekezdés igy szólana : „Eljárásáról a törvényhatóságok véglegesen megállapított területének törvénybe iktathatása ez áljából a törvényhozásnak még ezen év folyamán jelentést tesz (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. ház! Hogy mily nagyszerű ragaszkodással, kegyelettel, mondhatni féltékenységgel viseltetnek a köztörvényhatóságok eddigi területök épsége irányában : a mellett tanúskodnak, a törvényhatóságok által területök épsége tartása érdekében a képviselőházhoz beadott kérvények és mi képviselők önmagunk is meggyőződhettünk az érdekeltségről a legközelebbi napokban lefolyt tanáeskozmányok alatt. Daczára ennek, a belügyminister ur a jelenlegi felolvasott 5-ik §-ban egy felhatalmazást kór az országgyűléstől arra nézve, hogy a megyék, határait, illetve a törvényjavaslatban emiitett megyéket, kénye, kedve, tetszése szerint rendezhesse. EÜ t. ház, miután ugy vagyok meggyőződve, hogy ilyszerü kérdések eldöntésére, minő a megyék területének rendezése, az országgyűlés van hivatva. Miután nem osztozom Nagy György képviselő urnák nézetem szerint azon téves tanában, hogy azon képviselő urak, a kik bizalommal viseltetnek a kormány irányában, kötelesek minden, a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot megszavazni ... Nagy György: Nem mondtam soha. Csanády Sándor : Engedelmet kérek, hivatkozom a naplóra, méltóztatott mondani. Én a törvényjavaslatnak most felolvasott 5-ik §-át, még azon esetben sem fogadnám el : ha olyan férfiúra bizhatnám a megyék kikerekitósét, a kinek irányában a,bizalomnak utolsó szikrája is kialudt keblemből. {Elénk derültség.) E ezélból a következő módositványt van szerencsém terjeszteni a t. ház elé, kérvén annak elfogadását. „Az 5. §. első bekezdésénél ezen szavak után: az érdekeltek meghallgatása után, tétessék: „ideiglenesen." E módositványt kiegészítőlég a harmadik bekezdést ekkóp óhajtnám szerkesztetni : a belügyminister a törvényhozásnak eljárásáról jelentést tenni köteles, hogy a törvényhozás az illető megyéknek most szabatosan meg nem állapított határait végleg rendezhesse. Kérem módositványom elfogadását. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa Csalt ády módositvanyát.) Molnár Aladár jegyző: (olvassa Tisza Kálmán módosítványát.) Tisza Kálmán ministerelnök: T, ház! Ha a belügyminister a képviselőháztól azt követelné, mit Csanády képviselő ur mondott: akkor én, mint képviselő, ellene szavaznék. Mert Csanády képviselő ur azt mondta, hogy a belügyminister azt a meghatalmazást követeli magának, hogy az ország területét kénye-kedve szerint szabályozza. Már ebből ugyanegy szó sincs a törvényjavaslatban ; mert ez azt mondja, hogy először is csak az első szakaszban megállapítottakról lehet szó, tehát az első szakaszban nem emiitett hatóságokhoz hozzá nyúlni sincs joga a ministernek; másodszor a második bekezdés megmondja, hogy intézkedhetik a határok közelében eső községeknek egyik" hatóságból a másikba áttétele iránt, az illetők meghallgatásával. Tehát még ezen első szakaszban megemlített megyék irányában sem intézkedhetik kénye-kedve szerint ; hanem csak a határban fekvő községekre nézve, és még ezekre nézve is csak az illető törvényhatóságok és községek meghallgatásával. Ez gondolom, egészen más. Egyébiránt nem tudom, a t. képviselő ur hogy értelmezi azt, mit az első alineába akar betétetni, hogy „ideiglenesen." Ugy értelmezi-e. hogy ezen ideiglenes rendezés alapján az uj törvényhatóság életbe is léphet, vagy nem? Ezt nem tudom. Ha ugy értelmezi, hogy életbe nem, léphet addig, míg a törvényhozás ezek felett nem határozott: akkor természetes, hogy ennek eredménye az, hogy ezen törvényt, és mindazt, a mi vele kapcsolatiján van, addig, míg a törvényhozás minden egyes községre nézve határozatát ki nem mondotta, nem lehet végrehajtani, vagj'is megakad mindezen törvények végrehajtása ; — nem tudom igy értelmezte-e ? Igaz, hallottam a t. házban mondatni, hogy azon körülmény, hogy egyik törvénynek el

s nem fogadása, megakasztja a többinek végrehajtását, csak azt mutatja, hogy e törvények roszak. Engedelmet kérek, épen az ellenkezőt mutatja. Mert ha organicus reformokról beszélünk: annak okvetlen logicai következése az, hogy az egyes törvényeknek- teljes kapcsolatban kell egymással állani. Organicus reformot oly törvények utján, melyek közül mindegyiket külön, a többitől függetlenül kell végrehajtani, soha senki a világon eszközölni nem fog. Mondom tehát, ha igy érti az ideiglenes szót: természetesen azon rnódositvány elfogadása annyi volna, mint az egész törvény czéljának meghiúsítása. Lehetne igaz, ugy is értelmezni, hogy ideiglenesen megállapítja az életbe léptetendő uj tör-