Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-152

152. országos ülés június 1$. J876. 257 vényhatóság, hanem véglegesen majd a törvényhozás dönt felettük, és még változtathat rajta, ha akar. Mondom, lehet igy is magyarázni ; hanem már most nem tudom, melyiket akarja a t .képviselő ur ; mert mind a kettőre azt intette, hogy azt akarja ; de ha azt akarja is: akkor kérdem a t. házat, hogy czólszerü-e berendezni a törvényhatóságokat ós azután néhány hónap múlva egyes községeket, melyek már ide vagy oda be voltak osztva, bele is nyugodtak; akkor megint felbolygatni és áttenni másik törvényhatóságba. Én részemről ezt per absolute ezélszerünek nem tartom Egyébiránt még azt is kérdem, hogy egyes határokon fekvő községek ügyét, midőn a törvényhatóságok különben is kell, hogy meghallgattassanak, ép ugy, mint a községek: helyes, ozélszerü lenne-e, a képviselőház tárgyalásába behozni, hogy ismét azután egyes községek fölött — meglehet napokig folyjon a vetekedés? Azon esetben, midőn már egyik vagy másik községnek ezen vagy azon megyébe tartozásáról van szó: a kérdés fontossága azon vitát bizonyára nem volna képes igazolni. De egyébiránt én nem látom, hol van a sérelem ? Mert ha az 5-ik §. elfogadtatik s ennélfogva a minister azon helyzetbe jut, hogy a törvényhatóságokat beossza és ez törvénybe iktattatik; ha a tapasztalás azt fogja mutatni, hogy egyik vagy másik községre nézve tévedés történt, — hisz ezen beolvasztás, akár a minister tegye, akár törvényhozás: véglegesnek ugy sem nevezhető, mert corpus jurisunk is tanúskodik róla, hogy egyes községeknek egyik hatóságból a másikba való áttétele iránt egyes rövid speciális törvényekkel számtalanszor intézkedett a törvényhozás. Miben van tehát a veszély akkor, mikor a ministernek kötelességévé, van téve saját módositványom szerint az is. hogy még ez évben tartozik jelentését a törvényhozásnak beterjeszteni? tehát nem történhetik az, a mit a t. képviselő nr felhozott, hogy a kormány ezen kérdést évekig mint Damokles kardját lebegtette a törvénvhatóságok fölött. Én — mondom — azonaggályt,inelyet a t. képviselő ur kifejezett: semmi által indokolva nem látom, s igen kérem a t házat, hogy ezen §-t az általam benyújtott módosítással mint olyat elfogadni méltóztassék, melynek el nem fogadása valósággal oda vezetne, — ha ugyan az ideiglenesség ugy érteimeztetnék, mint előbb jelezni bátorkodtam, — hogy az egész törvény átalánosságban elfogadása és eddigi tárgyalása eredmény nélkül maradna. Ajánlom a §-t a beterjesztett módositványommal a t. háznak elfogadásra. Elnök: Felfognak olvastatni a beadott módositványok. KÉPVH. NAPLÓ 1875-78 VII. KÖTET. Molnár Aladár jegyző: (olvassa Tisza Kálmán minister elnök és Csanády Sándor módositványát.) Elnök: Legelőször is azt a kérdést kell kitűznöm, hogy a t. ház az 5, §-t a szerint fogadja-e el, a mint a közigazgatási bizottság szövegezte? (Nemi) Nem fogadtatott el Móltóztatik-e az 5. §-t a ministerelnök által tett módosítással elfogadni? (Eli) A kik elfogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Az 5. %. a ministerelnök ur által tett módosítással elfogadtatott, s ezzel a többi módosítás mellőzve van. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a II. fejezet czimét.) Elnök: A czimre nézve nem lévén észrevétel, az elfogadtatik. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa a 6. %-t.) Horváth Gyula: T. ház! A 6. §-ra nézve van egy megjegyzésein, mely ugyan semmi módositványt nem von maga után, hanem csak a meglevő állapotra kívánom figyelmeztetni az igen t. minister urat és a t. házat. Tudva van, hogy több törvényhatóság Erdélyben az úgynevezett re vindikált havasok jövedelmét és más nemű nagyobb öszvegeket is, melyek ő Felsége által a székely és más határőrvidékeken a törvényhatóságoknak visszadattak, bizonyos culturalis és hasonló ezélok elérésére forditottandóknak rendeltettek. Hogy ezeknek egy része bizonyos közigazgatási czélokra is fordíttattak: az evidenter áll; de ez általában culturalis czélokra van adva és legfőképen közművelődési czélokra. En általában nem is tartottam volna, szükségesnek e tárgyban felszólalni, midőn a megyei területek meghatároztattak: ha az általános vitánál épen Csik megyénél említve nem lett volna, hogy van ott más jövedelmi forrás, mely forrásból ezen törvényhatóság százaléka sokkal kisebb összeget fog tenni, mint a mennyi a százalék kimutatásba von. Én ugy tudom, hogy azon vagyon, mely ezen megye birtokába visszaadatott: a törvényhatóság által kezeltetik ugyan, de határozottan és egyedül culturalis czélokra fordittatik. Ennélfogva én az igen t. ministerelnök urat kérem, méltóztassék akkor, midőn az erdélyi részekben ezen vagyont számba veszi: igenis határozottan oda irányozni a törvény által adott hatalmát, hogy az oly vagyon, a mely egyik másik időben bizonyos kis részben közigazgatási czélokra fordíttatott rendeltetésével ellenkezőleg, részint itt tett nyilatkozatok alapján, vagy részint más álta-